A Hahot nemzetseg ?se Hohold volt, ki 1164 korul; III. Istvan kiraly idejen a stajer Marburg es Graz videker?l erkezett Magyarorszagra, es a kiralytol a zalai Poloske viznel kapott foldet, ott ahol kes?bb Hahot falu epult. Az ujabb kutatasok szerint a csalad ?sei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban emlitett bajor ?snemes Huosi-nemzetsegb?l szarmaztak ^[1]

Tortenete [ szerkesztes ]

A nemzetseg megalapitoi az 1164 korul Magyarorszagra erkezett Hohold vagy I.Hahot fiai: II. Hahot es I. Buzad voltak, t?luk eredt a Hahot nemzetseg ket f? aga. A nemzetseg tagjainak birtokai Zala varmegye teruleten, nagyreszt a Zalatol a Dravaig huzodnak. A Hahot nemzetseg Zala varmegyei jelenleter?l a 12. szazad veger?l, 1192-b?l maradt fenn az els? irasos adat, mely szerint Hahot foldet vasarolt Lendvan es kornyeken, majd pedig egy evvel kes?bb, egy 1193-ban kelt oklevel szerint Buzad Ujudvar szomszedsagaban volt birtokos. Ezt kovet?en a nemzetseg birtoklasaval kapcsolatos adatok csak a 13. szazadtol maradtak fenn.

A Hahot nemzetseg Zalatol a Dravaig huzodo birtokai kozott a legnagyobb egybefugg? terulet a Kanizsa es Poloske patakok altal alkotott Hahoti medence, a Kerka-Lendva videk es a Murakoz kozott talalhato. A Nemzetseg tagjai e medence kozepen, a roluk elnevezett Hahoton epitettek ki birtokkozpontjukat es valamikor 1232 el?tt itt epitettek fel a kozos nemzetsegi monostorukat is. III. Hahot fia, Istvan fia, Lendvai Miklos 1345 es 1346 kozott, majd 1353 es 1356 kozott horvat-dalmat ban volt, es egyben ? lett a tekintelyes es befolyasos alsolendvai Banffy csalad alapitoja is.

A nemzetseg tagjai [ szerkesztes ]

II. Hahot [ szerkesztes ]

II. Hahot vallasos lovag volt, kinek fiai III. Hahot es Mihaly voltak.

• III. Hahot - vasvari ispan, kinek fia IV. Hahot Lendva varanak ura lett. Az ? fia Istvan a kiralyi asztalnokok kancellarja, majd 1296-ban varasdi ispan lett. Lendva varanak uraitol szarmazott a grof alsolendvai Banffy csalad .
• Mihaly - Mihalynak els? nejet?l 3 gyermeke szarmazott. 1239-ben kiralyi udvarmester volt, s e tisztsegenel fogva a tatarjaras alatt ? mentette biztos helyre a kiraly gyermekeit. Kes?bb 1248-ban Ferences klastromot alapitott Szemenyen , a Muranal .

I. Buzad [ szerkesztes ]

I. Buzadnak ket fia: I. Arnold es II. Buzad ismert.

• I. Arnold -1234-ben ? epittette es latta el javadalmakkal a hahoti monostor -t, es a t?le szarmazo age volt a monostor kegyurasaga is.

I. Arnold fiai : II. Arnold es occse Panyit voltak.

- II. Arnold 1242-ben nador volt. II. Arnold Miklos nev? fia nem jelent meg V. Istvan kiraly koronazasan es Poloske varaba nemeteket fogadott be, majd a var visszafoglalasara kuldott zalai ispant es annak testveret megolette. E tetteiert a kiraly birtokait elkobozta es a Miskolc nemzetsegbeli Panyitnak adomanyozta, ki kes?bb azokat visszaadta Miklosnak.

- Panyit ispan lett, egy lanyarol tudunk. Panyitot hatalmaskodasok miatt ketszer is joszagvesztessel sujtottak, pedig azel?tt Istvan ifjabb kiraly - ki kes?bb V. Istvan neven lett kiraly - Panyit leanyanak hozomanyul es ozvegysege esetere hitberul ket zalai falut is ajandekozott 1259-ben ( Sojtor es Csesztve), hogy egybekelhessen a szegeny Basztelyi Renold kiralyi aproddal, aki 1270 -ben kapta V. Istvantol Rozgony varat es uradalmat, es alapitotta meg a kes?bbi hatalmas Rozgonyi Rozgonyi csaladot : f?lovaszmester , f?asztalnokmester , szorenyi ban , majd vegul 1289-90-ben Magyarorszag nadora lett - fia, Rozgonyi Laszlo a Hontpazmany nemzetsegbeli Nagyorru I. Ders leanyat, Thury Katalint vette felesegul.

• II. Buzad - gy?ri, majd pozsonyi, kes?bb vasvari ispan, 1226-1229 kozott totorszagi ban volt, ki a bani cimet e f?tisztsegb?l valo tavozasa utan is viselte, vegul dominikanus lett 1233-ban, kit 1241-ben Pesten, az oltar el?tt a tatarok oltek meg.

II. Buzadot Nagy Buzad ban -kent emlegettek, s batyjanak Arnoldnak agat is rola neveztek el Buzad nemzetsegnek . II. Buzad fiai III. Buzad, Csak es Tristian voltak

- III. Buzad harom fia kozul egyik fia kalocsai ersek, masik fia bacsi kanonokbol domosi prepost lett. Harmadik fia Atyusz a rajkai premontrei prepostsag megalapitoja lett, s egyetlen fiat adta tuszul III. Andras kiralyert.

- Csak - el?bb zalai ispan, majd 1256-1260 kozott kiralyi tarnokmester, majd erdelyi vajda,1261-t?l totorszagi ban volt, s a ban cime kes?bb is megmaradt. ? epittette Csaktornyat is. Csak fia, Csak ( fl. 1267 - 1308 ), Orbaszi ispan, akinek a leszarmazottjai lesznek a zalamegyei Csany csaladnak az alapitoi.

- Tristian , a harmadik ocs pedig kiralyi bortonispan lett, es ? epittette Terestyentornyat. Fia utod nelkul halt meg. Lanyat 1365-ben Nagy Lajos kiraly fiusitotta.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Karacsonyi Janos: Magyar nemzetsegek
• Dr. Erdelyi Laszlo: Magyar tortenelem
• Sulinet: [1] , [2]
• Vandor Laszlo: Nepek a Mura menten [3]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• [4]
• [5]