A nemet valtozatban szerepelnek a
torpek
es a
varazstukor
. A nem nemet tipusokban a torpek helyen altalaban rablok szerepelnek, mig a beszel? tukrot egy, a nappal vagy a holddal folytatott parbeszed potolja.
Egy Albaniabol szarmazo variacioban, amit
Johann Georg von Hahn
gy?jtott, es a
?Griechische und albanesische Marchen. Gesammelt, ubersetzt und erlautert”
kotetben adtak ki 1864-ben, a f?szerepl? negyven sarkannyal elt, az alvast pedig egy gy?r? okozta. A tortenet kezdete szinten kapott egy csavart: a tanara arra osztonzi a h?sn?t, hogy olje meg a sajat anyjat, hogy ? aztan atvehesse a helyet. A mese eredetet vitatjak, de abban megegyeznek a velemenyek, hogy nem regebbi a kozepkornal.
Az
Aarne-Thompson
-fele folklorbesorolasban 709
Hofeherke-tipusu
meset talalunk. Koztuk van a
Bella Venezia
, egy olasz tundermese, amit
Italo Calvino
gy?jtott; a
Myrsina
, mas neven
Myrtle
, egy gorog tundermese, a
Nourie Hadig
, egy ormeny, az
Ifju rabszolga
cim? olasz (ami a
Csipkerozsikaval
is rokon), valamint
Az aranyfa es az ezustfa
c. skot mese.
[1]
Valamikor reges-regen egy kiralyne ult az ablakanal, varrogatott, es kozben nezte, hogy hullik a ho. Megszurta az ujjat, es par csepp vere az ablakparkanyon gy?lt hora esett. Mig a vert nezte a havon, azt kivanta, hogy barcsak olyan gyermeke szuletne, akinek b?re feher, mint a ho, az ajkai pirosak, mint a ver, es a haja fekete, akar az eben. Nemsokara aztan a kiralyne vilagra is hozott egy leanyt, akinek a b?re feher volt, az ajkai vorosek, s a haja ebenfekete. A kis hercegn?t Hofeherkenek neveztek. A kiralyne ezutan meghalt.
A kiraly hamarosan uj asszonyt hozott a hazhoz, aki szep volt, de nagyon hiu, es ertett a boszorkanymesterseghez. Volt egy b?vos tukre, amit gyakran kerdezett: ?Tukrom-tukrom, mondd meg nekem, ki a legszebb a videken?” Amire a tukor igy felelt: ?Te vagy az.” Amikor azonban Hofeherke betoltotte a hetedik evet (ami annak a hivatalos kora volt, hogy a gyermeklanybol hajadon valjek), a tukor azt mondta ?Szep vagy, szep vagy, de tudd meg, Hofeherke szazszor szebb!”
A kiralynet elfogta az irigyseg, es megparancsolta egy vadasznak, hogy vigye Hofeherket az erd?be, es olje meg, bizonyitekkepp pedig hozza el neki a lany tudejet es majat. A vadasz elvitte a lanyt az erd?be, de keptelen volt megolni, ezert eleresztette, hogy tepjek szet a vadallatok. A kiralynenak egy fiatal szarvas tudejet es majat vitte el (egyes valtozatokban vadkanet). A kiralyne, mikor megkapta a tud?t es a majat, megf?zette es megette.
Az erd?ben Hofeherke felfedezett egy apro kunyhot, ami a het torpe haza volt, beosont, es a torpek, mikor hazaertek, felfedeztek es befogadtak.
Mikor a kiralyne ujra megkerdezte a tukret, elborzadt, hogy az tovabbra is Hofeherket allitja a legszebbnek. Haromszor oltott alruhat, hogy kulonboz? praktikakkal megolje. El?szor hazalonak oltozott szines szalagokkal es ovekkel megrakodva, es bekopogott Hofeherkehez, mikor a lany egyedul volt. Felajanlotta a lanynak, hogy probalja fel az egyiket, es olyan szorosan megkototte a derekat, hogy Hofeherke nem kapott leveg?t, es elajult. A kiralyne halottnak hitte, es hazament, de a torpek megmentettek, amint meglazitottak a szalagokat. Masodszorra mergezett fes?kkel kopogtatott, de ismet eredmenytelenul. Vegezetul a kiralyne egy mergezett almat keszitett: a fele feher volt, a masik fele piros. Hofeherke immar habozott elfogadni barmit is, de a kiralyne ekkor felbevagta az almat, es megette a feher reszt (ami nem volt mergezett), a masikat pedig a lanynak adta. Hofeherke az els? harapas utan azonnal mely kabulatba esett. Mikor a torpek megtalaltak, nem tudtak feleleszteni, ezert azt hittek, tenyleg meghalt, es egy uvegkoporsoba helyeztek.
Egy id? utan egy arra utazo herceg meglatta Hofeherket a koporsojaban. Elb?volte a szepsege, es beleszeretett. Szivhez szoloan kerte a torpekt?l, hadd vigye magaval, akik vegul beleegyeztek. Am mikozben felemeltek a koporsot, a moccanastol kiugrott a Hofeherke torkan akadt alma, es a lany magahoz tert. A herceg megkerte a kezet, es hamarosan elkezdtek szervezni az eskuv?t.
Mikozben meg mindig azt hive, hogy Hofeherke halott, a hiu kiralyne ujra kerdezte a tukret, ki a legszebb a foldon, de az varatlanul csalodast okozott neki, mivel igy valaszolt: ?Szep vagy, urn?m, de a fiatal kiralyne szazszor szebb nalad!”
Nem tudta, hogy az uj kiralyne, akinek hivatalos az eskuv?jere, a mostohalanya, es mikor megerkezett es meglatta ?t, a szive megtelt iszonyattal.
Buntetesul a gonoszsagaert egy par felforrositott vascipell?t kellett a labara huznia, s abban addig tancolnia, mig holtan ossze nem esett.
Nehanyan ugy velik, hogy a mese h?sn?jet a 16. szazadban elt nemet grofn?, Margarete Von Waldeck ihlette, mivel neki is mostohaanyja volt, akivel rossz volt a kapcsolata, es neki is nagyon feher volt a b?re.
Akad magyar vonatkozasa is a tortenetnek: a
Hungaria Bertaja
cim? rege.
A torpek ?kozismert” nevei (Tudor, Vidor, Morgo, Szende, Szundi, Hapci es Kuka) csak joval kes?bb, az 1937-es
Disney
rajzfilmb?l (
Hofeherke es a het torpe (film, 1937)
) ismertek, amely alapjan a magyar neveket
Lakner Artur
adta nekik nem sokkal kes?bb.
[2]
A Grimm fiverek els? kiadasaban a mese gonosztev?je Hofeherke feltekeny anyja, tehat nem a mostohaja.
Egy masik folkloristanak az els? szerkesztest megel?z?en kuldott darabban nem a vadaszt utasitottak, hogy vigye ki az erd?be, hanem egy szolga vitte magaval a lanyt, es magara hagyta, mig ? viragot szedett.
[3]
A valtozast annak tulajdonitjak, hogy a tortenetet enyhiteni kivantak.
[4]
Hofeherke, habar a mese vegen ferjhez megy, mindossze heteves, mikor a mostohaja megprobalja megolni. Ezt azzal magyarazzak, hogy eveket szendergett at a koporsoban, masok szerint a torpekkel elt joval tovabb. Mindezzel egyutt a mesehez keszult illusztraciokban Hofeherke alakja altalaban joval id?sebb, mint egy heteves kislany.
[5]
A tortenetet szamos alkalommal dolgoztak fel az irodalomban, a filmm?veszetben es televizion, valamint a zeneben.
Franz Juttner illusztracioi
- ↑
Heidi Anne Heiner, "Tales Similar to Snow White and the Seven Dwarfs"
. [2013. majus 21-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. december 14.)
- ↑
Lakner Livia:
Lakner bacsi es szaz gyereke
, Lord Konyvkiado, Budapest, 1993,
ISBN 963-450-091-9
- ↑
Kay Stone, "Three Transformations of Snow White" p 57-8 James M. McGlathery, ed. The Brothers Grimm and Folktale,
ISBN 0-252-01549-5
- ↑
Maria Tatar, The Hard Facts of the Grimms' Fairy Tales, p36,
ISBN 0-691-06722-8
- ↑
Maria Tatar, p 83, The Annotated Classic Fairy Tales,
ISBN 0-393-05163-3
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]