 | Ez a szocikk a Heber Bibliarol (kereszteny szohasznalattal Oszovetsegr?l) szol. Hasonlo cimmel lasd meg:
Biblia
.
|
A
heber Biblia
vagy
Tanakh
(
heberul:
????
,
kereszteny
szohasznalatban
retronim
elnevezessel gyakran:
Oszovetseg
vagy
Otestamentum
) a
zsidosag
szent konyve. Tartalmaban megegyezik a
protestans
egyhazak Oszovetsegevel, csak sorrendbeli elteresek vannak koztuk. A
Tanakh
elnevezesnek nincs vallasi tartalma, mivel az pusztan a zsido kanon szerinti harom resz ? a
T
ora (Torveny),
N
eviim (Profetak) es
K
etuvim (Iratok) ? kezd?bet?ib?l alkotott
bet?szo
. Nem zsido irasokban heber Biblia neven hivatkoznak ra.
Az Oszovetseg egy egesz evezred szellemi eletenek, gondolkodasanak gyumolcse. Nem egyetlen m?, hanem legendak, kronikak, torvenyek, profeciak, versek, filozofiai es tortenelmi alkotasok gy?jtemenye. A heber Biblia nehany szakasz kivetelevel (amelyek az
araminak
nevezett
semi
dialektusban irtak) teljes egeszeben
heber nyelven
irodott. Kozeppontjaban egy tortenet all, mely
Izrael
nepenek felemelkedeset es
Istennel
valo kapcsolatat orokiti meg. Elter?en a tobbi
okori
kozel-keleti
mitologiatol igy az
egyiptomi
Oziriszrol
,
Iziszr?l
,
Horuszrol
szolo tortenetekkel, vagy a
mezopotamiai
Gilgames-eposszal
szemben, szilard, e vilagi alapokon nyugszik. Az a vilag, amelyben keletkezett, nem hatalmas varosok es szent elet? h?sok birodalma volt, hanem egy paranyi kiralysag, melynek nepe a haboruktol, az ehsegt?l es szomjusagtol gyotorve kuzdott fennmaradasaert. Az
i. e. 7. szazad
vegen kialakult a
judai
udvari tisztvisel?k, irastudok, papok, foldm?vesek es profetak egy kozos egyuttm?kodese soran letrehozott egy uj mozgalmat. A mozgalom kozeppontjaban a szajhagyomany utjan fennmarado es azt megiro szent szoveg allt. Az elbeszelest torteneti irasok, emlekek, legendak, nepmesek, anekdotak, profeciak, uralkodoi propagandak, es ?si koltemenyek megdobbent?en gazdag gy?jtemenyeb?l sz?ttek egybe. Ez az irodalmi mesterm? kes?bb meg szamos szerkesztesen es atalakitason esett at, mig vegul a vilag minden reszen kialakult kozossegeknek is meghatarozo utmutatoja lett.
[f 1]
Izrael nepenek viselkedese, Isten parancsolataihoz valo viszonyulas, ragaszkodasuk vagy elvetesuk hatarozza meg, milyen iranyba fordul a tortenelem. Izrael nepen, es rajta keresztul a Biblia olvasoin all a vilag sorsanak meghatarozasa.
[f 2]
Az izraelitak tortenelme egy csalad tortenetevel, Abraham, felesege, Sara, fiuk, Izsak, az ? felesege Rebeka, unokajuk, Jakob es annak tizenket fia szemelyes odusszeiajaval kezd?dik. Az egesz Tanakhban nyomon kovethet? egyre bonyolodo eletuk minden reszlete, megismerhet?ek arulasaik, csalasaik, es szamos b?nuk. Sokkal kes?bb, az egyiptomi szolgasagbol valo csodalatos menekules, a sivatagi negyven evi vandorlas es Kanaan meghoditasa utan valik vilagossa, hogy id?kozben a csaladbol dinasztia, vegul pedig nemzet lett.
[m 1]
Tanakh tekercsek
A Tanakh-nak, bet?szo leven, tobb variacioja is van.
- pontozatlanul:
????
- pontozva Tanakh (Tanach):
????????
- vagy T?nakh / Tenakh / T'nakh / Tnakh:
????????
A bet?k kozott talalhato kett?s aposztrof (
gerasajim
?
) a bet?szavak szokasos heber roviditesi jele.
Kereszteny elnevezese
[
szerkesztes
]
A Biblia ket kulon reszenek elnevezesere a
szovetseg
es a
testamentum
szavak egyarant hasznalatosak, bar nem
szinonimai
egymasnak. A magyar
Oszovetseg
a
Koine
gorog Η Παλαια Διαθηκη (ejtsd:
I Palea Diathiki
) forditasa, mig az
Otestamentum
(vagy regiesen
O-Testamentom
) a latin
Vetus Testamentum
megfelel?je.
Az
Oszovetseg
nev bibliai magyarazata
[
szerkesztes
]
A ket
szovetseg
megkulonboztetese
Jeremias profeta
latomasara nyulik vissza, amikor igy szol:
- ?Ime, elj?nek a napok, azt mondja az Ur: es
uj szovetseget
kotok az Izrael hazaval es a
Juda
hazaval. Nem
ama szovetseg
szerint, a melyet az ? atyaikkal kotottem az napon, a melyen kezen fogtam ?ket, hogy kihozzam ?ket Egyiptom foldeb?l, de a kik megrontottak az en
szovetsegemet
, noha en ferjok maradtam, azt mondja az Ur.” (…)
- (Oszovetseg,
Jeremias konyve
, 31:31-32; forditotta
Karoli Gaspar
)
Jeremias profeta szavaira hivatkozva
Pal apostol
azt tanitja
A zsidokhoz irt levelben
, hogy a nazareti
Jezus
uj szovetseget
kotott
Isten
es az emberiseg kozott. Ez az uj szovetseg nem azonos azzal, amit
Mozes
kozvetitesevel kotott Isten a
Kivonulas
idejen (lasd: Zsidokhoz irt level 8:9). Ennek alapjan a
masodik korinthusi levelben
o szovetsegr?l
es
uj szovetsegr?l
beszel:
- (6) ?A ki alkalmatosokka tett minket arra, hogy
uj szovetseg
szolgai legyunk, nem bet?e, hanem leleke; mert a bet? megol, a lelek pedig megelevenit.”
- (14) ?De megtompultak az ? elmeik. Mert ugyanaz a lepel mind e mai napig ott van az
o szovetseg
olvasasanal felfedetlenul, mivelhogy a Krisztusban t?nik el.”
- (Ujszovetseg, 2Kor, 3; ford. Karoli Gaspar)
A korai keresztenyek ennek alapjan ugy tartottak, hogy a Jezus utan irt konyvek meger?sitettek ezt az uj szovetseget, ezert neveztek el azokat az uj szovetseg konyveinek vagy egyszer?en Ujszovetsegnek, a korabbi konyveket pedig Oszovetsegnek.
Egy kereszteny teologusn?,
Marva Dawn
2004-ben azt javasolta, hogy az Oszovetseget nevezzek at
Els? szovetsegre
, ezzel megszabaditva azoktol az el?iteletekt?l, amelyek a regi dolgokhoz f?z?dnek a nyugati kulturaban. Dawn elnevezese azonban napjainkig nem tett szert nagyobb nepszer?segre.
[1]
Az otestamentum szo
[
szerkesztes
]
A
latin nyelv?
bibliaforditasokban a gorog ?szovetseg” kifejezes visszaadasara a kisse elter? ertelm?
testamentum
szot hasznaltak, amely ?orokseghagyast”, ?vegrendelkezest” jelent. A
2. szazadban
elt
Tertullianus
volt az els?, aki a Biblia ket reszere a
vetus testamentum
(regi testamentum) es
novum testamentum
(uj testamentum) szavakat hasznalta peldaul
Markion ellen
cim? munkaja 3. konyveben. Kovet?je, a
3. szazadi
Lactantius
Isteni intezmenyek
cim? konyveben (4. konyv, 20. fejezet,
[1]
) ezt irja:
- Az Iras ket
testamentumbol
all. Ami megel?zte Krisztus szuleteset es szenvedeset ? a mozesi torveny es a profetak ?, azt a
regi testamentumnak
hivjak, mindazt pedig, amit az ?
feltamadasa
utan irtak, az
uj testamentumnak
nevezik. A zsidok a regi testamentumot hasznaljak, mi pedig az ujat, de ezek nincsenek ellentmondasban egymassal, mert az uj testamentum a reginek a beteljesulese, es mert mindket testamentumban ugyanaz az orokhagyo ? Krisztus, aki halalt szenvedett ertunk ? tett meg minket az ? orok kiralysaga orokoseinek, megfosztva oroksegukt?l a zsidok nepet.
Az Oszovetseg a
zsido vallas
szerinti Biblian alapul, amely a
kereszteny
Ujszovetseg
(Novum Testamentum)
irasait termeszetesen nem tartalmazza, hiszen a
judaizmus
azt nem fogadja el szentirasnak. Ezert a zsidok nem nevezik Bibliajukat Oszovetsegnek, egyszer?en csak Biblianak. Ennek konyveit nagyreszt
heberul
, kisebb reszben
aramiul
irtak, ezert ma heber Biblianak is nevezik. A heber
Biblia
elnevezes
teologiai
szempontbol semleges, mig a Tanakh a zsido vallas szerinti, az Oszovetseg pedig kifejezetten kereszteny megjeloles. A Tanakh szo a
T
ora
,
N
ebi'im
es
K
etubim
szavak roviditese (azaz ?Torveny, Profetak es Irasok”, a Biblia harom f? resze a zsido felosztasban).
A Tanakhnak harom f? resze van. Az els? megegyezik Mozes ot konyvenek minden kanonban elfoglalt helyevel es sorrendjevel, a ket masik azonban tovabbi alcsoportokra oszlik, az ezekbe tartozo konyvek besorolasi szemlelete jelent?sen elter a kereszteny kanonoktol (vagy besorolasoktol). Ugyancsak elter a konyvek szama, mivel tobb, a kereszteny kanonban kulonallonak szamito konyv egybetartozik.
[2]
A konyvek csoportositasa
[
szerkesztes
]
- Tora
, Tanitas vagy Torveny
(
???????
tora; tora
; a gorog
pentateukhosz
) ? Mozes ot konyvet tartalmazza.
- Az alabbiakbol all:
- Genezis azaz a Teremtes (heberul: ?????? Beresit/Bresit, askenazi: Brejsisz; jiddis: ?????? Brejsesz)
- Kivonulas konyve (heberul: ??????? Semot ? Nevek vagy ??????? Semot/Smot, askenazi: Smajsz; jiddis: ???? Smojsz)
- Leviticus (a levitak konyve)
- Numeri (a Szamok konyve)
- Deuteronomium (Masodik torvenykonyv)
- Neviim
, Profetak
(
?????????
n?viim; n?vi?im
) ? id?rendben az
izraeliek honfoglalasatol
a
babiloni fogsagig
terjed? id?szakot fogja at (kiveve a
Kronikak konyvet
, mely a Ketuvim resze). Ket resze:
- Neviim risonim
? Korai profetak:
- Jozsue, Birak, Samuel, Kiralyok
- Neviim acharonim
? Kesei profetak:
- Esaias, Jeremias, Ezekiel es a
Tre aszar
(Tizenkett?), azaz a
12 kisprofeta
- Ketuvim
, Iratok vagy Irasok
(
??????????
k?tuvim; k?tuvim
) ? Az osszes tobbi, a fentiekbe nem tartozo konyv. Harom resze:
- Szifre emet
(Az igazsag konyvei) vagy kolteszeti konyvek
- Zsoltarok, Peldabeszedek, Job
- Hames megillot
(
Ot tekercs
) vagy bolcsessegi konyvek
- Enekek Eneke, Ruth, Jeremias siralmai, Eszter, Predikator konyve
- Ketuvim
(Iratok) egyeb torteneti konyvek
- Daniel, Ezsdras-Nehemias, Kronikak
A Torat nevezzuk irott tannak, szorosan hozzatartozik a szobeli tan azaz a Talmud, ezt kes?bb jegyeztek le, (???????? heberul: ?tan, tanulmany, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsido irodalom legnagyobb es egyertelm?en legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gy?jtemenye, a zsidosag enciklopediaja, jogi es vallasi alapvetese, szokasjogi gy?jtemenye, bibliaertelmezeseinek tarhaza. Egyik elnevezeset, a jam ha-Talmudot (??? ??????????; ?a Talmud tengere”) terjedelmer?l es tartalmi gazdagsagarol nyerte. Van olyan velemeny is, hogy a heber Biblia nem kinyilatkoztatas, hanem az emberi kepzelet termeke.
[f 3]
Csoportositas a sorrendjuk alapjan
[
szerkesztes
]
A konyvek csoportositasa a bibliai sorrendjuk alapjan:
[3]
- Torteneti konyvek
- Kolt?i konyvek
- Nagy profetak
- (azon profetak irasai, amelyek nagyobb terjedelm? irasokat hoztak letre)
- Kisprofetak
- (azon profetak irasai, amelyek kisebb terjedelm? irasokat hoztak letre)
Katolikus es ortodox Oszovetseg
[
szerkesztes
]
A
katolikus egyhaz
es az
ortodox egyhazak
szerinti Oszovetsegben tobb konyv van, mint a jelenlegi heber Bibliaban. Benne vannak ugyanis az ugynevezett
deuterokanonikus konyvek
is, amelyek els?sorban
ogorog nyelven
maradtak fenn (bar id?kozben megkerult heber vagy arami eredetijuk is), a legkorabbi okori bibliaforditasban, a
koine
gorog nyelv?
Septuagintaban
. Ez a forditas kepezte a korai keresztenyek szamara a Bibliat, es ezt idezik a leggyakrabban az Ujszovetsegben (350 idezet kozul 300, koztuk Jezus sajat szavai is). Ez a b?vebb, gorog biblia lett a latin
bibliaforditasok
alapja.
Protestans Oszovetseg
[
szerkesztes
]
Szent Jeromos
Veritas Hebraica
cim? m?ve alapjan
Luther Marton
a deuterokanonikus konyveket az az Oszovetseg es az Ujszovetseg kozott, kulon fejezetben
Apokrifek
cimszo alatt foglalta bele a sajat bibliaforditasaba. Ezeket, bar epit? jelleg?, hasznos konyveknek tekintette, nem tartotta
sugalmazottaknak
. A
protestans
bibliaforditasok
ezt a gyakorlatot kovettek, am a
19. szazadtol
kezdve teljesen kikerultek a protestans bibliaforditasokbol. A jelenlegi protestans Oszovetseg ily modon ugyanazokat a konyveket tartalmazza, mint a kes?bbi heber kanon, csak a sorrendjuk es szamozasuk mas. A protestansok szerint 39, a zsidok szerint 24 konyvb?l all, mert a zsido vallas szerint
Samuel
, a
Kiralyok
es a
Kronikak
egy-egy konyvnek szamitanak, a 12 kis profeta konyve egyetlen konyvet alkot, valamint
Esdras
es
Nehemias konyve
is egynek szamit.
Tudomanyos gyakorlat
[
szerkesztes
]
A tudomanyos gyakorlatban altalaban a
heber Biblia
szolgal a Tanakh es az Oszovetseg egyseges megjelolesere, ha azt a vallasi szempontoktol es az egyes konyvek sorrendjet?l es felosztasatol fuggetlenul vizsgaljak, peldaul a
torteneti bibliakutatasban
.
A Tanakh zsido kanon szerinti beosztasa
[
szerkesztes
]
A konyvek heber elnevezesei vagy azok kezd?szavai (peldaul Mozes ot konyve, Jeremias siralmai), vagy a kereszteny kanonbol is ismert szerz?i elnevezesek.
| ????
TORA
(TOJRE)
[4]
|
TANITAS (TORVENY)
|
| Heber
|
Magyar
|
Latin
|
Forditas
|
| 1.
??????
Beresit (Brejsesz)
|
Mozes I. konyve
|
Genesis
|
Teremtes(Kezdetben)
|
| 2.
????
S'mot (Smojsz)
|
Mozes II. konyve
|
Exodus
|
Kivonulas(Nevek)
|
| 3.
?????
Vajjiqra (Vajikro)
|
Mozes III. konyve
|
Leviticus
|
Levitak(Szolita)
|
| 4.
?????
Bammidbar (Bamidbor)
|
Mozes IV. konyve
|
Numeri
|
Szamok(A pusztaban)
|
| 5.
?????
Devarim (Dvorim)
|
Mozes V. konyve
|
Deuteronomium
|
Masodik Torvenykonyv(Szavak)
|
| ??????
NEVIIM
(NEVIIM)
|
PROFETAK
|
6.
??????
(Jehojsue)
|
Jozsue
|
Iosue
|
Jozsue
|
7.
??????
(Sojftim)
|
Birak
|
Iudicum
|
Birak
|
8.
?????
(Smuel)
|
Samuel I-II.
|
Regnorum I-II.
|
Samuel
|
9.
?????
(Mlokhim)
|
Kiralyok I-II.
|
Regnorum III-IV.
|
Kiralyok
|
10.
?????
(Jesaje)
|
Ezsaias
|
Isaias
|
Ezsaias
|
11.
?????
(Jirmejohu)
|
Jeremias
|
Ieremias
|
Jeremias
|
12.
??????
(Jekheszkl)
|
Ezekiel
|
Ezechiel
|
Ezekiel
|
13.
??? ???
|
Tizenket kisprofeta
|
Duodecim Prophetae Minores
|
Tizenkett?
|
i.
????
(Hojseje)
|
Hoseas
|
Osee
|
Hoseas
|
ii.
????
(Jojl)
|
Joel
|
Ioel
|
Joel
|
iii.
????
(Amosz)
|
Amosz
|
Amos
|
Amosz
|
iv.
?????????
(Ovadja)
|
Ovadja
|
Abdiæ
|
Ovadja
|
v.
??????
(Jonah)
|
Jonas
|
Jonæ
|
Jonas
|
vi.
??????
(Mikah)
|
Miha
|
Michææ
|
Mikeas
|
vii.
??????
(Nakhum)
|
Nahum
|
Nahum
|
Nahum
|
viii.
?????????
(Khavhakuk)
|
Habakuk
|
Habacuc
|
Habakuk
|
ix.
?????????
(Zefanjah)
|
Cefanja
|
Sophoniæ
|
Cefanja
|
x.
??????
(Hagaj)
|
Haggaj
|
Aggæi
|
Haggaj
|
xi.
?????????
(Zehariah)
|
Zekarja
|
Zachariæ
|
Zeharja
|
xii.
(?????????
(Malachi)
|
Malachi
|
Malachiæ
|
Malachi
|
| ??????
KETUVIM
(KSZUVIM)
|
IRASOK
|
14.
?????
(Tilim)
|
Zsoltarok
|
Psalmi
|
Tizenkett?
|
15.
????
(Misle)
|
Peldabeszedek
|
Proverbia
|
|
16.
????
(Iev)
|
Job
|
Iob
|
Job
|
17.
??? ??????
(Sir Hasirim)
|
Enekek eneke
|
Canticum
|
|
18.
???
Rut (Rusz)
|
Ruth
|
Ruth
|
Ruth
|
19.
????
(Ejkho)
|
Jeremias siralmai
|
Lamentaciones (Threni)
|
|
20.
????
(Kojhelesz)
|
Predikator
|
Ecclesiastes
|
|
21.
????
(Eszter)
|
Eszter
|
Esther
|
Eszter
|
22.
?????
(Donjel)
|
Daniel
|
Daniel
|
Daniel
|
23.
???? ??????
(Ezro - Nekhemjo)
|
Ezsdras - Nehemias
|
Esrae
|
|
24.
???? ?????
(Divre Hajomim)
|
Kronikak I-II.
|
Paralipomenon
|
|
A heber Bibliat hagyomanyosan harom nagy csoportra osztjak fel.
[f 4]
39 konyvb?l all, a
judaizmus
legfontosabb szent irata, emellett a
keresztenyseg
kanonjanak els? fele, es a
Koran
szovegen keresztul az
iszlam
szamos alluziojanak es etikai tanitasanak is gazdag forrasa.
[f 5]
A heber Biblianak a
zsido vallas
altal elfogadott formaja a Tanakh. A
keresztenyseg
a heber Bibliat mas sorrendben tagolja es Oszovetsegnek vagy Otestamentumnak nevezi, mivel az ? szent konyvuknek a heber Biblia csak az els? resze, ennek folytatasa az
Ujszovetseg
vagy Ujtestamentum.
A
katolikus
es
ortodox
Oszovetsegben ugyanakkor tovabbi iratok is szerepelnek. Ezek a
deuterokanonikus konyvek
(masodkanonizalt konyvek), kozejuk tartoznak peldaul a Makkabeusok ket konyve,
Tobias konyve
,
Judit konyve
, Josua ben Sirak bolcsessegei.
Evszazadokon keresztul azt felteteleztek, hogy a
Mozes
ot konyvet maga Mozes irta kozvetlenul halala el?tt. Mivel a
Masodik Torvenykonyv
reszletesen megorokiti Mozes halalanak idejet es korulmenyeit, nyilvanvaloan nem lehetett Mozes a szerz?je. A mai kutatok alapjan Mozes ot konyve (Tora) negy hagyomany alapjan szuletett es szazadokkal Mozes halala utan foglaltak irasba.
[5]
A Teremtes konyveben az iro ket, reszben egymasnak ellentmondo hagyomany hozott a
teremtesr?l
(1:1-2:3 es 2:4-5), Adam leszarmazottairol (4:17-26 es 5:1-28), es ket, egymasba olvasztott
ozonviztortenetet
(6:5-9:17).
[f 6]
Egeszen biztos, hogy a bibliai szerz? is tudataban volt az ellentmondasoknak a szovegben, megsem szuntette meg azokat. Szamara fontosabb volt, hogy a hagyomanyokat tovabbadja, minthogy kiiktassa az igy letrejott diszharmoniat. A korabeli gondolkodasmod szabalyai alapjan igyekezett a forrasait a lehet? legnagyobb terjedelemben es valtoztatas nelkul irasaba bevonni, mert az volt a velemenye, hogy az elter? forrasok feltarnak valamit az egykori esemenyb?l, ami a masikban epp hianyzik.
[6]
Az Otestamentum tortenelmi hitelessege
[
szerkesztes
]
Szent Jeromos levele
Nolai Szent Paulinushoz
, reszlet (
Gutenberg
Bibliajaban)
Wellhausen elmelete
[
szerkesztes
]
Az Otestamentum tortenelmi hitelessege rengeteg vita targyat kepezte, kulonosen a
19. szazad
ota, amikor
Julius Wellhausen
negy kulonboz? szalat kulonitett el a mozesi konyvekben (JEDP). A Wellhausen-iskola id?ben behatarolta a kulonboz? szalak keletkezeset es kes?bbi szerkesztesuket; kialakulasukat a
Kr. e. 10
.?
5
. szazadra tette. Mivel Mozes konyveit ? Wellhausen szerint ? joval a benne leirt esemenyek megtortente utan allitottak ossze, azok, akik elfogadjak Wellhausen elmeletet, az Oszovetseg els? ot konyvenek elbeszel?it legendas vagy kitalalt alakoknak tartjak. A konzervativ Biblia-tudosok tobbsege azonban elutasitotta Wellhausen elmeletet es az izraeli tortenelem ilyen negativ ertekeleset.
[7]
Osszehasonlito regeszet
[
szerkesztes
]
A 20. szazadban, a modern regeszet es a
William F. Albright
bibliaregesz altal vezetett okori kozel-keleti osszehasonlito regeszet hajnalan a bibliai elbeszelesek tortenelmi hitelesseget nagyreszt elfogadtak, egeszen az
1970-es evekig
. Az 1970-es evek ota John van Seters es Thomas L. Thompson uj ellenveteseket tamasztott az Albright-iskola osszehasonlito elemzesevel szemben, es az elbeszelesek kevesbe tortenelmi megkozeliteset szorgalmaztak. Az ebb?l szarmazo mozgalom eltavolodott Albright nezeteit?l a heber Biblia beszamoloirol Izrael korai tortenelmer?l.
A tortenetiras alapjat jelent? dokumentumok: az irodalmi, epigrafiai (felirattan, az okori feliratokkal foglalkozo tudomany), regeszeti stb. forrasok alapjan nehez kinyomozni, hogy egy oszovetsegi esemeny hogyan tortent valojaban. A jelenleg az Otestamentum tortenelmi hitelesseger?l
[8]
vitazokat tobb taborra is lehet osztani. Az egyik ilyen csoportot kritikusai ?bibliai minimalistak”-nak neveztek el. A minimalistak (peldaul Philip Davies) nagyon keves tortenelmileg igazolhato tenyt latnak az Oszovetsegben. Mas kritikus tudosok (peldaul William Dever) a ?bibliai maximalistak” cimet erdemeltek ki azzal, hogy a bibliai torteneteket legalabb a kiralysag kezdetet?l tortenelmileg nagyreszt hitelesnek tartjak, bar a Birak korarol es a meg korabbi id?kr?l szolo beszamolokkal kapcsolatban nekik is ketsegeik vannak. A konzervativ tudosok altalaban hituk miatt elfogadjak az osszes oszovetsegi tortenet hitelesseget, bar vitatjak, hogy ez a hit mindig osszeegyeztethet? a kuls? bizonyitekokkal (peldaul
Kenneth Kitchen
).
Kereszteny nezetek az Oszovetsegr?l
[
szerkesztes
]
Az Oszovetseg es az Ujszovetseg kapcsolata
[
szerkesztes
]
A keresztenyek nem vallanak egyseges nezeteket az Oszovetseg es az Ujszovetseg kapcsolatarol.
Amiben minden kereszteny egyetert
[
szerkesztes
]
Az Ujszovetseg rengeteg utalast tartalmaz az Oszovetsegre es gyakran idezi is, kulonosen a keresztenyek altal Jezussal azonositott
Messias
(gorogul: Hrisztosz) eljovetelevel kapcsolatos jovendolesek valora valasaval foglalkozo reszeket. A kereszteny teologia szemszogeb?l a ket Szovetsegen atfuto kozos szal a
Jezus Krisztus
altal uralt mennyei, isteni kiralysag valora valasanak igerete.
Alternativ nezetek
[
szerkesztes
]
A helyettesit? nezet hivei ugy tartjak, Izrael nepet Isten szovetsegesekent Krisztus eljovetele ota a keresztenyek valtottak fel. Ezt tobb ujszovetsegi versre alapozzak, kozuluk az egyik a
Pal levele a Galatziabeliekhez
3:29 passzusa: ?Ha pedig Krisztusei vagytok, tehat az
Abraham
magva vagytok, es igeret szerint orokosok.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mig az Oszovetseg szertartasbeli es etkezesre vonatkozo torvenyei eltorolhet?k, az etikai es erkolcsi torvenyek valtoztathatatlanok. Ennek a nezetnek a hivei azt is tartjak, hogy az Izraelre vonatkozo egyes oszovetsegi profeciak beteljesultek Jezus eljoveteleben es a kereszteny egyhaz letrejotteben. A
diszpenzionalizmus
hivei es sokan masok nem ertenek egyet ezekkel a nezetekkel; nem osszeegyeztethet? peldaul a katolikus es az
ortodox
vallassal.
[
forras?
]
Egy masik nezet szerint a Biblia kulonboz? szovetsegei abban a szovetsegben teljesulnek be, amelyet Jezus verevel kotottek, es hogy Izrael mindig is az egyhaz egy valtozatanak vagy jelkepenek szamitott.
A legtobb kereszteny ugy tartja, hogy az Oszovetseg es az Ujszovetseg egymassal szerves egeszet alkot. Akadnak azonban olyan nezetek is, amelyek a kett?t szembeallitjak egymassal. Egyes iranyzatok, peldaul a
gnosztikusok
egeszen odaig elmentek, hogy azt allitottak, hogy az Oszovetseg istene kulonboz? leny, mint az Ujszovetsege, es az oszovetsegi istent gyakran
demiurgosznak
neveztek. Kozuluk paran, peldaul a szinopei
Markion
(bar ? tulajdonkeppen nem volt gnosztikus) ennel is tovabbmentek, es azt mondtak, az Oszovetsegnek nem kellene a kereszteny Biblia reszet kepeznie. A legtobb kereszteny felekezet ezt a nezetet
eretneksegnek
tartja.
Az Oszovetseg ervenyessege a keresztenyekre
[
szerkesztes
]
Sokan vitatjak, hogy az Oszovetseg es torvenyei vonatkoznak-e keresztenyekre. Peldaul nagyon keves kereszteny tartja be az Otestamentumban el?irt
koser
etkezesi el?irasokat, de a legtobben betartandonak itelik a
Tizparancsolatot
, a
sabbat
megtartasaval, annak vasarnapra valo athelyezesevel. Az, hogy az Oszovetseg torvenyei mennyire ervenyesek a keresztenyekre, igen sok, napjainkban fontos kerdesben vitakat okoz, peldaul a
homoszexualitas
es a
n?k pappa szentelese
kerdeseiben. A legtobb kereszteny egyetert azonban abban, hogy az Oszovetseg letfontossagu az Ujszovetseg megertesehez, es mindkett?t Isten ihlette.
Tora
-tekercs
Az Oszovetseg els? reszet Mozes ot konyve alkotja, heber neven a
Tora
(vagyis ?Torveny”). A hagyomanyos keresztenyseg ugy tartja, a Tora torvenyei Isten szava, de tagadjak, hogy a mozesi konyvek minden torvenye vonatkozna rajuk, keresztenyekre is. Az Ujszovetseg azt mutatja, hogy Jezus Krisztus uj szovetseget kotott Isten es nepe kozott (Zsidokhoz irt level 8; Jeremias konyve 31:31-34), es ez a mozesi szovetseget tobb ertelemben is ervenyteleniti (Zsid 8:13). A szovetseg megvaltozasa jelentheti a torveny valtozasat is.
Mark evangelista
azt a kovetkeztetest vonta le Jezus tanitasaibol, hogy a koser etkezes mozesi torvenyei mar nem ervenyesek a keresztenyekre (?Jezus ezzel tisztanak nyilvanitott minden etelt” ?
Mark evangeliuma
7:19). A
Zsidokhoz irt level
iroja azt sugallja, hogy az
aldozatok
es a
levita
papsag el?revetitette Jezus aldozatat a kereszten, es amint Krisztus eljott, a ritualis torvenyek nem kotelez?ek tobbe (Zsidokhoz irt level 8:5; 9:23-26; 10:1). Masfel?l azonban az Ujszovetseg megismetel es a keresztenyek szamara is el?irassa tesz szamos oszovetsegi torvenyt, kozte a ?szeressed felebaratodat mint magadat” (
Mozes 3. konyve
19:18), ?Szeressed azert az Urat, a te Istenedet teljes szivedb?l, teljes lelkedb?l es teljes er?db?l” (
Mozes 5. konyve
6:5) torvenyeket, valamint a Tizparacsolatot (
Mozes 2. konyve
20:1-17) a Sabbatra vonatkozo parancsolat kivetelevel.
Ebb?l teologiai iskolak egesz serege szarmazott annak magyarazatara, mely torvenyek vonatkoznak a keresztenyekre es melyek nem. Bar egyes keresztenyek Pal apostol irasaibol arra kovetkeztettek, hogy a keresztenyek isteni kegyelem folytan mentesultek minden mozesi torveny alol (lasd:
antinomianizmus
), a legtobb kereszteny nem igy tartja. Az egyik leggyakoribb protestans megkozelitest a
Westminsteri Hitvallas
(
1646
) foglalja ossze; eszerint a mozesi torvenyek harom csoportra oszlanak: erkolcsi, polgari es egyhazi, ebb?l a mai keresztenyekre egyedul az erkolcsi torvenyek ervenyesek. Masok a mozesi torvenyek kozul csak azokat tartjak ervenyesnek keresztenyekre, amelyeket az Ujszovetseg megismetel. Az 1970-es es
'80-as evekben
a kereszteny rekonstrukcionalizmus (
teonomia
) nev? mozgalom felvetette, hogy a mozesi polgari torvenyeket is alkalmazni kellene a mai tarsadalomban egy modern
teokratikus
allam felallitasa reszekent. Masok elfogadjak ugyan, hogy a mozesi torvenyek eredeti formajukban mar nem ervenyesek, es a megszegesukert a Bibliaban kiszabott bunteteseknek csak az adott tortenelmi korban volt jelent?seguk, azonban tovabbra is napjainkra is ervenyes erkolcsi es vallasi alapelveket keresnek a Torvenyben. Pal apostolnak a Torvenyhez valo hozzaallasa meg ma is vitatott tema az Ujszovetseggel foglalkozo tudosok koreben.
A bibliai szovegekben talalhato nehany egyertelm? nyom, melyek lesz?kitik osszeallitasanak lehetseges korat. A patriarkak torteneteben rengeteg
teve
, tevecsorda szerepel (Ter 37:25) egy keresked?karavan teherhordoikent kerulnek emlitesre. Viszont kozismert, hogy az
i. e. 2. evezred
vege fele haziasitottak, es i. e. 1000 utan terjedt el szeles korben a Kozel-Keleten. Jozsef torteneteben a ?
gumival
, balzsammal es illatos
gyantaval
” megrakott karavan arra utal, hogy a szoveg szerz?i jol ismertek az
i. e. 8. szazad
-
i. e. 7. szazadi
arab kereskedelmet, mely az
asszir
birodalom felugyelete alatt viragzott.
[f 7]
Az Izrael deli siksagan Tell Dzsemmehnel vegzett asatasok a kifejlett tevek csontjainak dramai novekedeset tartak fel az
i. e. 7. szazadbol
.
Mindegyik nyom arra utal, hogy a szovegeket tobb evszazaddal a patriarkak korakent meghatarozott korszakot kovet?en allitottak ossze. A tobbi ellentmondassal egyutt ezek azt latszanak alatamasztani, hogy a patriarkak elbeszeleseit az i. e. VIII-VII. szazadban foglaltak irasba.
[f 8]
Az
aramiak
meghatarozo szerepet jatszottak
Jakob
Leaval
es
Rahellel
kotott hazassaganak, illetve a nagybatyjaval Labannal valo kapcsolatanak a torteneteiben. Az aramiak kb.
i. e. 1100
el?tt nem kerulnek emlitesre onallo nepcsoportkent a Kozel-Keleten. Izrael es Aram s?r?n keveredett katonai konfliktusba. Az Izraeli kiralysag eszaki reszenek lakossaga arami szarmazasunak t?nik. A Masodik Torvenykonyv ?vandorlo aram”-nak nevezi Jakobot (MTorv 26:5).
[f 9]
Az Egyiptomban magas hivatalt betolt? Jozsef tortenete a Teremtes konyve szerint az Egyiptomba bevandorlo kanaanita bevandorlok leghiresebb elbeszelese. Leteznek mas, egyiptomi forrasok is. Manethon egyiptomi tortenetiro irta az i. e. 3. szazadban, hogyan ozonlottek el Egyiptomot bizonyos keleti idegenek, akiket
hukszoszoknak
nevezett. A ?hukszosz” egy Manethon altal ?pasztorkiralyok”-kent forditott, am valojaban ?idegen foldek urai” jelentessel biro egyiptomi szo gorog alakja. Manethon szerint a hukszoszok Avarisz nev? varosban vetettek meg labukat a Nilus deltavideken, es ott dinasztiat alapitottak, mely tobb, mint ot evszazadig uralkodott Egyiptom folott. A legujabb regeszeti asatasok viszont azt mutatjak, hogy a hukszosz ?invazio” valojaban fokozatos, Kanaanbol Egyiptomba torten? bevandorlas volt, nem pedig egy gyors hadjarat.
[f 10]
- Israel Finkelstein, Neil Asher Silberman.
Biblia es regeszet. Az okori Izrael tortenelmenek ket arca
. Gold Book Kft.
ISBN 963 9437 743
- ↑
Finkelstein, i. m. 13. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 18-21. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 13. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 20. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 18. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 24. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 49. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 50. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 51. old.
- ↑
Finkelstein, i. m. 66-67 old.
- Amy Dockser Marcus.
Biblia a regeszet tukreben. Hogyan irja ujra a regeszet a Bibliat es formalja at a Kozel-Keletet
. Gold Book Kft.
ISBN 963 9428 665
- ↑
Marcus, i. m. 51. old.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Esemenyek
| |
|---|
| Izrael
| |
|---|
| A 12 torzs
| |
|---|
| Nepek
| |
|---|
Palesztina f?bb
telepulesei
| |
|---|
| Foldrajzi nevek
| |
|---|
| Szemelyek
| Fontosabb
szemelyek
| |
|---|
| |
|---|
Kiralyok
| |
|---|
|
|---|