한국   대만   중국   일본 
Haborus b?ncselekmeny ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Haborus b?ncselekmeny

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A haborus b?ncselekmeny nemzetkozi jogi meghatarozasa a haboru szabalyait es szokasait megsert?, megszeg? cselekmenynek (ismert meg nemzetkozi humanitarius jogkent is, azonban a kett? nem azonos fogalom), amely alapjan megallapithato az egyeni buntet?jogi felel?sseg.

Haborus b?ncselekmenynek szamitanak:

  • egy katonailag megszallt terulet lakossaganak bantalmazasa, meggyilkolasa , vagy deportalasa rabszolga koncentracios taborokba ;
  • hadifoglyokkal , polgari internaltakkal valo rossz banasmod, meggyilkolasuk;
  • vedett szemelyeknek a szembenallo fel hadseregebe torten? kenyszeritese;
  • tuszok meggyilkolasa;
  • kemek, vagy mas szemelyek, akiket tisztesseges jogi eljaras nelkul iteltek el haborus b?noskent bantalmazasa, meggyilkolasa
  • telepulesek indokolatlan megsemmisitese, vagy barmilyen objektum lerombolasa, ami nem indokolhato meg katonai szuksegszer?seggel.

A haborus b?ncselekmeny nemzetkozi jogi definialasa az 1899?1907 kozotti hagai egyezmenyekben lett rogzitve, de el?tte is ismertek voltak onallo, egymastol elter? jogi fogalmak. A 20. szazad kozepen a nurnbergi alapelvekben fejlesztettek tovabb a fogalmat, amit a nurnbergi perek soran is alkalmaztak. A definicios alapokat a Nemzetkozi Katonai Torvenyszek londoni kartaja adta, melyet 1945. augusztus 8-an tettek kozze. A haborus b?ncselekmenyek mellett a karta szovegbe foglalta a beke elleni b?noket es az emberiesseg elleni b?ncselekmenyeket (crimes against humanity) is, melyeket gyakran a haborus id?szakok alatt kovetnek el a haborus b?ncselekmenyekkel parhuzamosan.

Az 1907. oktober 18-an kiadott IV. hagai konyv 22. cikke [1] szerint ?A hadvisel? felek joga elfogadni, hogy az ellensegnek okozott karok eszkozei nem korlatlanok.” [2] A 20. szazadban tobb mas nemzetkozi szerz?des vezetett be hadviselesi korlatokat. Ezek kozott egyesek ? koztuk a hagai es genfi egyezmenyek , valamint a nepirtasrol szolo nemzetkozi egyezmeny ? a nemzetkozi szokasjog reszeinek tekintend?ek es mindenek felett allnak, [3] [4] masok pedig csak akkor kotelez?ek az egyenekre nezve, ha a szembenallo hatalmak egyike ratifikalta a kerdeses nemzetkozi egyezmenyt, amely ra nezve kenyszerit?leg hatalyos (ilyen peldaul az ENSZ Alapokmanya ).

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Laws of War: Laws and Customs of War on Land (Hague IV); October 18, 1907
  2. ?The right of belligerents to adopt means of injuring the enemy is not unlimited.” Lasd: The Avalon Project?Laws of War: Laws and Customs of War on Land (Hague IV); October 18, 1907 . Avalon.law.yale.edu. (Hozzaferes: 2014. julius 20.) , 2008-ban adta kozre a Lillian Goldman Law Library .
  3. Judgement: The Law Relating to War Crimes and Crimes Against Humanity Archivalva 2016. szeptember 8-i datummal a Wayback Machine -ben contained in the Avalon Project archive at Yale Law School . " but by 1939 these rules laid down in the [Hague] Convention [of 1907] were recognised by all civilized nations , and were regarded as being declaratory of the laws and customs of war "
  4. Report Of The Secretary-General Pursuant To Paragraph 2 Of Security Council Resolution 808 (1993) . S/25704 . United Nations, 1993. majus 3. (Hozzaferes: 2010. oktober 13.) ?35. The part of conventional international humanitarian law which has beyond doubt become part of international customary law is the law applicable in armed conflict as embodied in: the Geneva Conventions of August 12, 1949 for the Protection of War Victims; The Hague Convention (IV) Respecting the Laws and Customs of War on Land and the Regulations annexed thereto of October 18, 1907; the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide of December 9, 1948; and the Charter of the International Military Tribunal of August 8, 1945.”

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a war crime cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.