A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Gyoma
ma
Gyomaendr?d
varosresze
Bekes varmegye
Gyomaendr?di jarasaban
, 1982 el?tt onallo nagykozseg volt.
A
Harmas-Koros
bal partjan elhelyezked? telepulesen athalad a
46-os f?ut
.
Gyoma vasutallomas
a
Szolnok?Bekescsaba?L?koshaza-vasutvonal
es a
Korosnagyharsany?Veszt??Gyoma-vasutvonal
csatlakozo
vasutallomasa
.
A
Kner csaladrol
ismert telepulest el?szor 1332-ben emlitik meg, ekkor
Gama
a neve. 1444-ben mar Gyomanak hivjak. Az
iktari Bethlenek
tulajdonaba kerult falu a
torok hodoltsag
alatt sokat szenvedett, id?nkent teljesen lakatlanna is valt. A
szatmari beke
utan kezdtek visszaszallingozni a lakosok a faluba, amely hivatalosan 1717-ben telepult ujra.
Harruckern Janos Gyorgy
reformatusokat
telepitett a faluba. Csepcsanyi Tamas foldesur 1830-ban vasartartasi jogu
mez?varossa
nyilvanitotta Gyomat es nemeteket telepitett be. A
19. szazadban
kozsegi intezmenyek epultek: Wodianer Albert foldesur jovoltabol templom, ovoda, iskola epult. A szazad masodik feleben meger?sodott a faluban az
elelmiszeripar
(malmok),
konny?ipar
(
Kner nyomda
), iparostanonc-iskola letesult. 1877-ben a mindossze ket falut (
Endr?d
es Gyoma) magaba foglalo
Gyomai jaras
szekhelye lett. A
masodik vilaghaboru
utan ujbol follendult a telepules, a mez?gazdasag meger?sodott, nagyobb iparvallalatok fioktelepeket nyitottak, megalakult a
Kner Imre Gimnazium
.
Nevezetes gyomaiak
[
szerkesztes
]
