A
gyermekagyi laz
(sepsis puerperalis)
olyan fert?z? betegseg, amely szules vagy veteles utan kovetkezhet be, kulonosen abban az esetben, ha hianyos a mehlepeny.
A
staphylococcus
,
streptococcus
,
Escherichia coli
,
Neisseria gonorrhoeae
bakterium
, vagy kulonboz?
anaerob
korokozok a
mehnek
a
mehlepeny
levalasakor keletkez? nagy seben jutnak be a veraramba. A mehszaj meg tobb nappal a szules utan is teljesen nyitott, igy kozvetlen a kapcsolat a meh es a huvely kozott. A bakteriumok meg jo higienes feltetelek eseten is konnyen bejuthatnak az er?sen igenybe vett mehbe, ahol meleg, tapanyagban gazdag kornyezetet talalnak. A korokozok altalaban a sebvizen keresztul urulnek, azonban ha az gyengen folyik, a fert?zes megtortenhet.
A betegseg h?emelkedesben vagy
lazban
nyilvanul meg, hasi nyomas, fajdalom, b?zos folyas, esetleg verzes lephet fel. A folyamat romlasat jelzi a gyengeseg, alhasi feszules, hanyinger, hanyas, valamint a
sokk tunetei
, mint peldaul a nyugtalansag, szapora pulzus, a felgyorsult legzes, es az emelkedett vernyomas.
A kovetkezmenyek a
hashartya
, vagy a mehnyalkahartya, illetve egyeb szervek gyulladasa, s?r? er?s lazrohamok, hatekony kezeles nelkul a legtobb esetben nehany napon belul
szepszis
(?vermergezes”) lep fel, amely halalhoz vezethet.
A gyakran nagyon fajdalmas mehgyulladast ket modon lehet lekuzdeni: a bakteriumok ellen az
antibiotikumok
, a meh osszehuzodasa celjabol a
metil-ergometrin
nev?
anyarozs-alkaloid
hasznalata a megoldas. A fert?zes altalaban kovetkezmenyek nelkul gyogyul. A gyermekagyi laz gyakorisaga az antibiotikumok hasznalata es a jobb higienes korulmenyek altalanossa valasaval jelent?sen csokkent.
Tortenelmi attekintes
[
szerkesztes
]
Semmelweis Ignac
?az anyak megment?je”
A
19. szazadban
a gyermekagyi laz volt az egyik f? oka a szulesek magas halalozasi aranyanak. Sulyosbitotta a helyzetet az europai varosok korhazainak egyetemi szuleszetein, hogy az orvostanhallgatok boncolas utan kezfert?tlenites nelkul vizsgaltak a vajudo n?ket (peldaul a Hotel-Dieu
Parizsban
, ahol az els? jelentes a betegseg jarvanyszer? el?fordulasarol 1788-ban keletkezett). Egyes intezmenyekben id?nkent a szul? n?k ketharmada halt bele a
iatrogen fert?zesbe
.
Jarvanytani
szempontbol osszessegeben ez azonban csak marginalis jelent?seg? volt, mivel a n?k tulnyomo tobbsege akkoriban meg otthon szult.
Oliver Wendell Holmes
amerikai orvos 1843-as dolgozataban mar azt allitotta, hogy az orvosok terjesztik a betegseget.
[1]
Negy evvel kes?bb
Semmelweis Ignac
kimutatta, hogy a szegenyes higieniai korulmenyek kozott m?kod? korhazak, a tisztasag, valamint az orvosok kezfert?tlenitesenek hianya az oka, hogy kulonosen magas a betegseg el?fordulasa a szuleszeti osztalyokon. Semmelweis vizsgalatai szerint az
1840-es evek
derekan a
Becsi Altalanos korhaz
I. sz. szuleszeten tizszer annyi asszony halt meg gyermekagyi lazban, mint a II. szamun. Kizarasos alapon arra jott ra, hogy ennek okozoi a boncolas utan kezfert?tlenites nelkul a vajudo n?ket vizsgalo orvosok voltak, akik csak az egyes klinikan ?gyogyitottak”, mig a kettesen a babak vezettek le a szuleseket.
[2]
Azonban azokban az evtizedekben meg olyan neves tudosok is tagadtak ezt az osszefuggest, mint
Rudolf Virchow
.
[3]
Meg egy 1896-ban kiadott tankonyv is a n?i testben feleled? ?miazmak” kedvez?tlen hatasanak tulajdonitja a kort.
[4]
Az okori
Mezopotamia
Lilitje
a gyermekagyi laz demonja.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Kindbettfieber
cim? nemet Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.