A Magyar Kiralysag terulete es egyhazmegyei a 11. szazadban. A gyep?rendszert rozsaszin sav jeloli.
A
gyep?
(
latin nyelv?
forrasokban
indago
)
[1]
a hatar meghatarozasara alkalmas termeszetes tereptargyak, jarhatatlan erd?k, hegyek, mocsarak sorozata volt, amit m?veletlenul, lakatlanul hagytak. Egyes szakaszokon, szukseg es lehet?seg szerint mesterseges akadalyokkal, arkokkal, foldhanyasokkal, fatorlaszokkal egeszitettek ki. A gyep?kon atvezet? ?nemzetkozi” utvonalak kuls? kijaratainal hatarved? nepelemek, f?leg
kavarok
,
beseny?k
es
szekelyek
eltek es allando ?rseget tartottak. Gyep?ket mar a
hunok
es az
avarok
is alkalmaztak. A gyep? bels? szelen pedig eltorlaszolhato kapukat alakitottak ki.
[2]
A gyep? volt a honfoglalo magyarsag hatarvedelmi rendszere is, ami azutan meg evszazadokig fennmaradt. Magyar elnevezese ismeretlen eredet?, azonban kapcsolatban all a
gyep
szoval.
[3]
A gyep?rendszer fontos resze volt a gyep?elve, azaz a gyep? el?tti, azon kivuli terulet, ami szeles, gyakran tobb napi jarofoldre kiterjed? senki foldje, erd?videk volt.
[2]
A magyarok korai gyep?rendszerenek leirasa
Konstantin
csaszartol maradt fenn, mely szerint
Turkia, a magyar szallasterulet es a szomszed nepek kozott tobb napi jarofoldre terjed? lakatlan gyep?elve huzodott
.
A honfoglalas korabeli magyar hataron a
Karpatok
erd?s lancolata negy napi jarofoldnyi teruleten szolgalt gyep?elveul a
Havasalfoldon
es
Moldvaban
lako
beseny?k
fele, de tobb napi jarofold volt a
Galicia
teruleten lako feher horvatok fele, valamivel kevesebb a Morva medenceben lako morvak fele, akik
902
-ben magyar uralom ala is kerultek. A bajorok fele a
Becsi-erd?
es az
Enns
kozotti dombsag volt a gyep?elve, mig a
szlovenek
illetve a
horvatok
fele a
Mura
es a
Szava
menten huzodott. Az ekkoriban nandornak nevezett
bolgarokat
pedig folyami hatar; a Szava also szakasza es az Al-Duna valasztotta el.
A varmegyerendszer kialakitasa soran
Istvan kiraly
ugyancsak a honfoglalo magyarsag katonai segednepeire tamaszkodott a hatar menti varmegyek benepesitesekor. Ezekbe a hatarispanok vezette megyekbe melysegben tagoltan telepitettek a ?lov?ket” es ??roket”, akiknek a foglalkozasat szamos helysegnev ?rzi ma is Magyarorszag hatarain belul es kivul egyarant, peldaul
Szabolcs-Szatmar-Bereg varmegyeben
?r, Nyirlov?, Lov?petri
,
Szilagy megyeben
Szamos?rmez?
,
Vas varmegyeben
Fels??r
es
Also?r
,
Zemplen varmegyeben
?rmez?
, valamint
Lov?
,
Zalalov?
. A hatar?rok felteteles, kiralyi szabadsaggal rendelkeztek, tarsadalmi helyzetuk a varnepekhez hasonlo volt. A kulfoldre iranyulo magyar tamadasok soran konny?fegyverzet? segedcsapatokat, el?hadakat allitottak ki.
[4]
A gyep?kon tuli teruletet, a gyep?elvet a nepesseg novekedesevel fokozatosan betelepitettek, a
12. szazadtol
a kapukat egyre kijjebb helyeztek. A
14. szazadra
a gyep?elve, a tobb napi jarofoldnyi ?senki foldje” gyakorlatilag megsz?nt, a magyar es a szomszedos orszagbeli lakosok telepulesteruletei mindenhol megkozelitettek egymast.
[4]
A gyep? tenyleges vonala a keves fennmaradt adat miatt egyel?re nem rekonstrualhato. Nem valoszin?, hogy folytonos, az egesz magyar szallasteruletet, az egesz Karpat-medencet korulolel? folytonos vonalat alkotott. A kutatasban, megfelel? kritikaval, hasznos lehet a
Gyep?
,
Gyepes
illetve nemetul a
Hag
, szlav nyelveken a
Preszeka
szot tartalmazo helynevek vizsgalata.
[3]
A gyep?rendszer a
tatarjarasig
meglehet?sen hatekonyan m?kodott, a kulfoldi tamadasok soran jelent?sen csokkentette a behatolo hadsereg erejet,
[4]
kes?bb feladatat a hatarvarak vettek at.