A gy?r?des a k?zetretegek keplekeny (plasztikus) deformaciojaval jaro, oldaliranyu nyomas hatasara vegbemen? szerkezeti mozgas. A vet?des mellett - amely toresvonalak menten torten? rideg deformacio - a hegysegkepz?des egyik tipusa (ld. gy?rthegysegek ). ^[1]

Jellemz?k [ szerkesztes ]

Red? [ szerkesztes ]

Az oldaliranyu nyomas hatasara kialakult struktura, a gy?r?des alapformaja.

Reszei ^[2] [ szerkesztes ]

• Antiklinalis

A red? pozitiv formaja, az un. red?boltozat .

• Szinklinalis

A red? negativ formaja, az un. red?tekn? .

• Red?szarny

A red?ben futo, ellentetes d?les? k?zetretegek.

• Red?tengely

A red?szarnyak egy vonal menten talalkoznak, ez a red? tengelye. A red?boltozatnak es a red?tekn?nek is van egy tengelye. Az ezen keresztul halado sik a red?tengely sikja, amely lenyegeben ket felre osztja a red?t.

• Amplitudo

A hullamokhoz hasonloan a gy?rt formaknak is van egy amplitudojuk, amely egesz egyszer?en a red? legfels? es legalso retegenek a tavolsagat jelenti.

• Hullamhossz

A red? hullamhossza ket szomszedos antiklinalis red?tengelyenek a tavolsagaval egyezik meg.

Tipusai ^[3] [ szerkesztes ]

Az oldaliranyu nyomas fuggvenyeben valtozhat a red? szerkezete. A red?tengely sikjanak a helyzete alapjan tobbfele red?tipust kulonboztethetunk meg.

• Allo red?

A red?tengely sikja a vizszintesre nagyjabol mer?leges (90°), vagyis azzal derekszoget zar be. Az allored?t mas neven szimmetrikus red? nek is nevezik.

• Ferde red?

A red?tengely sikja a vizszintessel 90°-nal kisebb, de 45°-nal nagyobb szoget zar be, ezaltal a ket red?szarny meg ellentetes iranyba d?l.

• Fekv? red?

Az atbukas tovabbfejl?desevel a red?tengely sikja vizszintes vagy ahhoz kozeli helyzetbe kerul, igy fekv? red? alakul ki.

• Attolt red?

A red?tengely sikja a vizszintessel 45°-nal kisebb szoget zar be, es a ket red?szarny azonos d?lesi iranyt mutat.

• Takarored?

A red?k a gy?r?des soran akar tobb tiz kilometerre is eltolodhatnak, a red?szarnyak viszont elszakadhatnak az alsobb retegekt?l, igy egy un. attolodasi sik menten takaros szerkezet kepz?dik. A takarored?ben az egyes k?zetretegek kora elterest mutat, hiszen attolodva fiatalabb retegeket is befedhet.

Forrasok [ szerkesztes ]

1. ↑ Borsy Zoltan (szerk.): Altalanos termeszetfoldrajz. Budapest, Nemzeti Tankonyvkiado. 1992. 71. old.  
2. ↑ Gabris Gyula (szerk.): Altalanos termeszetfolrajz II. Budapest, ELTE Eotvos Kiado. 2013. 46. old.  
3. ↑ Keplekeny deformacios elemek. In: Hartai Eva (2011): Geologia. Miskolc. k. n. . (Hozzaferes: 2021. majus 27.) ^{[ halott link ]}