한국   대만   중국   일본 
Gyogynoveny ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Gyogynoveny

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Oktatasi celu gyogynovenykert

Gyogynovenyek alatt a gyogyito hatasu vegyuleteket ( farmakonokat ) tartalmazo, a gyogyaszatban tudomanyosan vagy nephit szerint hasznalt novenyeket ertjuk. [1]

A gyogynoveny kifejezest elter? modon ertelmezi a tudomanyos igennyel elvegzett, hatastani vizsgalatokon es fitokemiai [* 1] ismereteken alapulo farmakognozia es a nepgyogyaszat. Ez utobbi gyogyito celu beavatkozasokhoz hasznalt novenyeket ert alatta, melyek orvosi alkalmazasa megfigyelesekre, szokasokra, hitre epul experimentalis bizonyitekok helyett. Az elter? ertelmezes nem azt jelenti, hogy a nepgyogyaszati megkozelites minden esetben hibas. Mindossze arrol van szo, hogy nem tudomanyos igennyel dokumentalt ismeretekre epul, ami magaban hordozza a tevedes lehet?seget. [2]

A gyogynovenyekr?l szolo legkorabbi feljegyzesek a sumer civilizaciobol szarmaznak, ahol tobb szaz gyogynoveny, koztuk az opium leirasa szerepel agyagtablakon, korulbelul i. e. 3000-b?l. Az okori Egyiptombol fennmaradt, i. e. 1500-ban irt Ebers-papirusz tobb mint 850 gyogynovenyt ir le. A romai hadseregben dolgozo gorog orvos, Dioszkoridesz tobb mint 1000 receptet dokumentalt 600-nal is tobb gyogynoveny felhasznalasaval a De materia medica -ban i. sz. 60 korul; ez irat kepezte a gyogyszerkonyvek alapjat mintegy 1500 evig.

A gyogynovenyekkel foglalkozo szaktudomany, a farmakognozia [ szerkesztes ]

B?vebben: Farmakognozia

A gyogynovenyek rendszerezesevel, hatoanyagaik azonositasaval foglalkozo multidiszciplinaris tudomany a farmakognozia , vagy ismertebb neven a gyogynoveny- es drogismeret , amely a gyogyszereszeti tudomanyok egyik szakterulete. [3] A farmakognozia rendszerezi es dokumentalja a mar gyogyaszati celra hasznalt novenyek morfologiai, novenyanatomiai, fitokemiai sajatossagait, valamint a tartalmazott anyagok fizikai , kemiai jellemz?it, a gyogyaszati felhasznalasukra vonatkozo ismereteket. A farmakognozia foglalkozik a gyogynovenyek hatoanyagainak analitikai jellemz?ivel, min?seg-ellen?rzesi es min?sitesi kerdesekkel. Ugyancsak a farmakognozia targykorebe tartozik a meg azonositatlan, de gyogyaszati felhasznalasra potencialisan alkalmazhato "gyogynovenyek" felkutatasa. [4]

A novenyek gyogyitohatasanak forrasa [ szerkesztes ]

Ismereteink szerint Foldunk bioszferajaban mintegy 200 000 egyszik? es 500 000 ketszik? novenyfaj talalhato amely osszessegeben 2,4x10 12 tonna tomeget kepvisel. Ebb?l a hatalmas biomasszabol kerulnek ki azok a novenyek amelyeket gyogynovenykent ismerunk. A gyogynovenyekre jellemz?, hogy a bennuk talalhato hatoanyagokat emberek vagy allatok gyogyitasara hasznaljak. [5] [6] Ebb?l levonhato az a kovetkeztetes, hogy a novenyek rendelkeznek ?valamivel” amivel az allatvilag nem. A kulonbseg oka a novenyek es allatok elter? anyagcserejevel , fiziologiai m?kodesuk kulonbsegevel magyarazhato. Novenyekre es allatokra is igaz, hogy biokemiai m?kodesuk soran olyan anyagcseretermekek keletkeznek amelyek a szervezeteik szamara feleslegesek, olykor mergez?ek. Az allati szervezeteknek azonban megvan az a lehet?seguk, hogy a vizelettel , szeklettel , neha a veritekkel vagy mas szekrecios mechanizmussal rovid uton megszabaduljanak a felesleges anyagcseretermekeikt?l. A novenyek ennel statikusabbak, mert ilyen kivalasztorendszerekkel, amelyek ?megtisztithatnak” a szervezetuket, ? ritka kivetelt?l eltekintve [* 2] ? nem rendelkeznek. A novenyek szamara nincs mas lehet?seg, mint a feleslegesse valt vegyuleteket a szervezetukben tobbe kevesbe izolaltan ? a sejtekben vagy a szoveteik kozott ? taroljak. A bioszfera 700 ezer novenyfaja b?ven rendelkezik olyan novenyi ?salakanyagokkal” ? tudomanyos neven szekunder anyagcseretermekekkel ? amelyek befolyasolni, megzavarni kepesek az allati biokemiai folyamatokat. [7] Ertelemszer?en ezek testidegen anyagok az allati szervezetekben amelyek akar meregnek is tekinthet?k de kis mennyisegben beteg allati szervezetek befolyasolasara gyogyszerkent felhasznalhatok. [8]

A gyogynovenyek hatoanyagai [ szerkesztes ]

A szakirodalomban a gyogynovenyek hatoanyagainak rendszerezesere tobb megkozelites is elfogadott. Ilyen lehet a gyogyaszati felhasznalas alapjan vagy hatastani alapon torten? csoportositas, de a hatoanyagok kemiai szerkezeten alapulo rendszerezes is elfogadott. A farmakognoziai a hatoanyagok eredete szerint, a novenyi bioszintezisben betoltott szerepuk alapjan, tehat fitokemiai szempontokat figyelembe veve osztalyozza a medikalisan hasznalhato novenyi vegyuleteket. [9]

  • Primer vagy els?dleges anyagcseretermekek: amelyek a novenyi eletfolyamatokat es szaporodast biztosito biokemiai folyamatok alkotoelemei. Ezek fontosabb kemiai csoportjai a szenhidratok, az aminosavak, peptidek, feherjek, lipidek, novenyi savak es nukleotidok.
  • Szekunder vagy masodlagos anyagcseretermekek : olyan metabolitok, amelyek kozvetlenul nem jatszanak szerepet a noveny fejl?deseben, novekedeseben vagy a szaporodasaban. A primer anyagcseretermekekkel ellentetben hianyuk nem vezet a noveny gyors pusztulasahoz.

A gyogynovenyeink hatoanyagainak tulnyomo tobbsege a masodlagos anyagcsere-termekek kozott talalhato.

Primer anyagcseretermekek [ szerkesztes ]

Monoszacharidok. A szenhidratok a fotoszintezis eredmenyekent jonnek letre es els?sorban a novenyi energiatarolast szolgaljak. Kozottuk szamos gyogyaszati szempontbol jelent?s szenhidrat talalhato. Ide tartozik a Magyar Gyogyszerkonyven hivatalos ( Ph. Hg. VIII. ) sz?l?cukor ( Glucosum anhydricum ) amelyet infuziokhoz tovabba a gyogyszereszi munkaban gyogyszertechnologiai segedanyagkent hasznalnak. Ide tartozik meg az ugyancsak gyogyszerkonyvben hivatalos fruktoz , D-szorbit es mannit ( Fructosum, Sorbitolum, Mannitolum Ph. Hg. VIII. ) Ez utobbi a viragos k?ris ( Fraxinus ornus ) torzseben is nagy mennyisegben termel?dik, es szolgaltatja a ?mannadrogot”, amelyet enyhe hashajtokent is alkalmaznak ? els?sorban gyerekeknel. A szorbit a gyogyszereszetben technologia segedanyag amelyet ken?csok keszitesenel a glicerin helyettesitesere hasznalnak.

Poliszacharidok. A novenyi biomassza legnagyobb tomeget alkoto poliszacharid tiznel tobb monomer cukorbol felepul? biopolimerek. Funkciojukat tekintve a novenyeket tarto vazanyagok vagy a noveny szamara konnyen mobilizalhato energiatarolo tapanyagok. [10] Tulajdonsagaik jelent?sen elternek a felepitesukben reszt vev? monoszacharidok, tulajdonsagaitol. Vizben nem, vagy rendkivul rosszul oldodnak. Jellemz?en nem edes iz?ek. Vizzel erintkezve gyakran megduzzadnak es geleket vagy viszkozus folyadekokat kepeznek. [11]

? Celluloz . A celluloz 7 nm hosszusagu linearis elrendez?des? lancmolekula a novenyek sejtfalat felepit? vazanyag-szenhidrat. 200-300 molekula osszekapcsolodasaval jonnek letre a celluloz mikrofibrillumok, amelyek vegul 400 nm atmer?j? makrofibrillumokka allnak ossze. [12] Vizben nem oldodik de abban megduzzadva nagy mennyiseg? vizet (sajat tomegenek 25-szoroset) kepes megkotni. [13] Klasszikus ertelemben nem " hatoanyag " de fontos gyogyszeripari alapanyag, szilard gyogyszerformak gyartasahoz hasznalt segedanyag (pl. cellulozpor, mikrokristalyos celluloz valamint kemiailag modositott celluloz-szarmazekai). A legismertebb celluloz tartalmu drog a vatta ( Lana gossypii ) a gyapot noveny ( Gossypium hirsutum L. ) toktermesenek tisztitott, kifesult, gyapotszalai. [14] [15]
A kemenyit? a novenyi sejtekben szemcsek formajaban raktarozodo novenyi tartalektapanyag
? Kemenyit? . A kemenyit? kulonboz? novenyi szervekben (szar, gyoker , gumo , termes ),  szemcsek formajaban raktarozodo novenyi tartalektapanyag. A szemcsek formaja, merete az egyes novenyfajokra jellemz?. A kemenyit? nem ?hatoanyag”  de gyogyszergyartas soran altalanosan hasznalt segedanyaga a tablettaknak valamint gyakori alkotoresze a hint?poroknak . A Magyar Gyogyszerkonyvben (Ph. Hg. VIII.) hivatalos kepvisel?ik a buzakemenyit? ( Tritici amylum ), a rizskemenyit? ( Oryzae amylum ), a burgonyakemenyit? ( Solani amylum ) es a kukoricakemenyit? ( Maydis amylum ). [16]
? Pektinek . A pektinek olyan poliszacharidok amelyek eszterezett poligalakturonsav szekvenciakat tartalmaznak. Jellemz?en vizben er?sen megduzzadnak es allas kozben gelesednek. Szinte minden novenyben, azok fejl?desben, vagy novekedesben lev? sejtfalanak alkotoi. [17] Gyumolcsok hejanak gyakori poliszacharidjai. [18] Gyogyszertechnologiai segedanyagkent hasznaljak gyogyszerformak stabilizalasara, a kremek, szuszpenziok gyartasanal. A medicina a tapcsatorna gyulladasos betegsegeire, a gyermekek enyhebb hasmeneses allapotanak megszuntetesere hasznalja a pektin tartalmu keszitmenyeket. [19]
? Fruktanok . A fruktanok f?leg fruktoz monoszacharidokbol felepul? poliszacharidok, melyek tartalektapanyagkent szolgalnak a novenyben. A kemenyit? alternativajanak tekinthet?k de annal rovidebb szenhidrat lancok. A Magyar Gyogyszerkonyvben ( Ph. Hg. VIII. ) hivatalos a tarackbuza gyokertorzs ( Graminis rhizoma ) az Agropyron repens anyanoveny drogja. Enyhe vizelethajto szer. [20]
? Nyakok . A nyakok kemiai szerkezetuket tekintve heteropoliszacharidok, amelyek a novenyb?l hideg vagy meleg vizzel kinyerhet?k. [21] Kemiailag nem egyseges, kulonboz? poliszacharid lancok keverekei. Oriasi vizmegkot? kepesseguk miatt a novenyekben azok vizhaztartasaban van szerepuk. A vizet megkotve viszkozus oldatot kepeznek, melynek koszonhet?en alkalmasak a gyulladt nyalkahartya ( torok , mandula , szajureg ) kezelesere. A nyakok bevonjak az irritalt, fajdalmas, gyulladt teruleteket csokkentve ezzel annak fajdalmat vagy magat a kohogesi ingert . Bels?leg alkalmazva a tapcsatorna hurutos betegsegeinek kezelesere hasznalhatok. [22] [23]
? Mezgak . A mezgak kemiai szerkezetuket tekintve uronsavtartalmu, elagazo szerkezet? ? neha reszlegesen metilezett ? poliszacharidok. A poliszacharid lancok legtobbszor acilezettek, ezert a novenyekben sot kepezve fordulnak el?. Altalaban valamilyen mechanikai serules, kovetkezteben a sejtekben kepz?dnek es a fas novenyek szarara, torzsere kiszivarogva ahol vizet veszitenek, megdermednek majd uvegesre szilardulnak. Ugynevezett novenyi exszudatumok amelyeket hibasan gyantanak is szoktak nevezni. [* 3] Gyogyszertechnologiai segedanyagkent hasznaljak gyogyszerformak stabilizalasara valamint tablettak osszetarto kot?anyaganak. Hasznalhatok meg enyhe hashajtonak vagy gyulladt nyalkahartyak bevonasara is. [23] A Magyar Gyogyszerkonyvben (Ph. Hg. VIII. ) hivatalos kepvisel?ik a tragakanta ( Tragacantha ) amely az Astragalus gummifer noveny drogja valamint az akaciamezga ( Acaciae gummi ) az Acacia senegal noveny termeke.
? Galaktomannanok .
? Algapoliszacharidok .
? Gombapoliszacharidok .

Lipidek

Zsirsavak
Triacilgliceridek
Foszfolipidek
Glikolipidek
Viaszok

Gyogyaszatilag jelent?s, aminosavakbol felepul? vegyuletek es szarmazekaik

Szekunder anyagcseretermekek [ szerkesztes ]

Alkaloidok. Az alkaloidok nitrogentartalmu, kemiailag rendkivul elter? szerkezet?, novenyi vagy gomba ? ritkabban mikrobialis ? eredet?, altalaban bazikus tulajdonsagot mutato vegyuletek. A jelenleg ismert, kemiailag azonositott alkaloidok szama meghaladja a 20 ezret, ezert a terpenek utan a masodik legnepesebb hatoanyagcsoport a gyogynovenyekben. Az alkaloidok az allati anyagcserefolyamatokat befolyasolni kepes jelent?s farmakologiai hatast mutato vegyuletek, amelyek nagyobb mennyisegben toxikusak vagy egyenesen halalosak is lehetnek. [24] Az alkaloidok tobbsege L-aminosavakbol ( aszparaginsav , cisztein , fenilalanin , glicin , glutaminsav , hisztidin , lizin , metionin , ornitin, triptofan , antranilsav ) kepz?dnek, de mas bioszintezis uton, mas prekurzorbol (terpenoid, nikotinsav vagy poliketid ) is keletkezhetnek. [25] Az alkaloidokat tartalmazo novenyek fontos gyogyszeripari alapanyagok vagy elvezeti szerek. [26] Kozottuk szamos olyan vegyulet is talalhato, amelyet a jog kabotoszerkent definial. [27]

Glikozinolatok

Kentartalmu vegyuletek

Alkalmazasuk tortenete [ szerkesztes ]

Dioszkoridesz 1. szazadi De materia medica -ja, itt egy 1334-es arab masolat lathato. A konyv mintegy 1000 gyogyszerreceptet ir le tobb mint 600 gyogynovennyel [28]

A prehisztorikus korban [ szerkesztes ]

A novenyeket, koztuk sok ma kulinaris gyogynovenykent es f?szerkent hasznalt novenyt, mar a tortenelem el?tti id?kben is hasznaltak gyogyszerkent, nem mindig hatekonyan. A f?szereket reszben az elelmiszerromlast okozo bakteriumok ellen hasznaltak, erre kulonosen forro eghajlaton, [29] [30] es/vagy a ? konnyebben romlo ? hustartalmu etelekben volt szukseg. [31] A legtobb gyogynovenyalapu gyogyszer viragos novenyekb?l allt. Az emberi telepuleseket gyakran veszik korul gyogynovenykent hasznalt gyomok, ilyen a csalan , a pitypang es a tyukhur . [32] [33] Az emberek nincsenek egyedul a gyogynovenyek gyogyszerkent valo felhasznalasaval: egyes allatok, peldaul egyes f?eml?sok, a kiralylepkek es a juhok , amikor betegek, gyogynovenyeket fogyasztanak. [34] A tortenelem el?tti temetkezesi helyekr?l szarmazo novenymintak annak bizonyitekaul szolgalnak, hogy a paleolit nepek ismertek a gyogynovenyeket. Peldaul egy 60 000 eves neandervolgyi temetkezesi helyen, az eszak-iraki Shanidar-barlangban, nagy mennyiseg? viragport talaltak nyolc novenyfajbol, amelyek kozul hetet ma gyogynovenykent hasznalnak. [35] Emellett egy gyogyaszati celu gombat talaltak Otzi szemelyes targyai kozott. A gombat valoszin?leg ostorfereg-fert?zes ellen hasznaltak. [36]

Az okorban [ szerkesztes ]

Az okori Egyiptombol szarmazo Ebers-papirusz

Az okori sumerok tobb szaz gyogynovenyt soroltak fel i. e. 3000 korul keletkezett agyagtablakon. [37]

Az okortol napjainkig az Atharva Vedaban , a Rig Vedaban es a Szusruta Szamhitaban dokumentalt ajurvedikus gyogyaszat tobb szaz farmakologiailag aktiv gyogynovenyt es f?szert hasznalt, mint peldaul a kurkumat , amely kurkumint tartalmaz. [38] [39]

Illusztracio Avicenna 1025. evi The Canon of Medicine cim? m?venek 1632-ben keszult peldanyarol, amelyen egy orvos n?beteggel beszelget a kertben, mikozben a szolgak gyogyszereket keszitenek

A kora kozepkorban a bencesek ?riztek az orvosi ismereteket Europaban , klasszikus szovegeket forditottak es masoltak, valamint gyogynovenykerteket tartottak fenn. [40] [41] Bingeni Hildegard irta a Causae et Curae-t (?Okok es gyogymodok”). [42] Az iszlam aranykoraban a tudosok szamos klasszikus gorog szoveget, koztuk Dioszkoridesz m?vet forditottak le arabra , sajat kommentarjaikat is hozzaf?zve. [43] A herbalizmus viragzott az iszlam vilagban, kulonosen Bagdadban es Al-Andalusban . Szamos gyogynovenyekkel foglalkozo m? kozul a cordobai Abulcasis (936?1013) irta az Egyszer?ek konyvet , Ibn al-Baitar (1197?1248) pedig tobb szaz gyogynovenyt jegyzett fel, peldaul Aconitumot , farkasmaszlagot es tamarindot jegyzett fel az Egyszer?ek korpuszaban . [44] Avicenna sok novenyt felvett az 1025-os The Canon of Medicine cim? m?vebe. [45] Abu-Rayhan Biruni , [46] Ibn Zuhr [47] es Szent Amand Janos tovabbi gyogyszerkonyveket irt. [48]

A kora ujkorban [ szerkesztes ]

A Grete Herball, 1576-ban irt illusztralt fuveskonyv [49]

A kora ujkorban Europa-szerte viragzott az illusztralt fuveskonyvek irasa, az egyik els? az 1526-os Grete Herball volt . John Gerard 1597-ben irta meg hires The Herball or General History of Plants cim? m?vet, Nicholas Culpeper pedig kiadta The English Physician Enlarged cim? m?vet. [49] Szamos uj novenyi gyogyszer erkezett Europaba a kora ujkori kutatas es az ennek eredmenyekent letrejott Columbian Exchange termekekent, amelynek soran a 15. es 16. szazadban az allatallomanyt, a termenyeket es a technologiakat az Ovilag es Amerika kozott szallitottak at. Az Amerikaba erkezett gyogynovenyek koze tartozott a fokhagyma, a gyomber es a kurkuma; a kave, a dohany es a koka a masik iranyba utazott. [50] [51] Mexikoban a tizenhatodik szazadi Badianus-kezirat a Kozep-Amerikaban kaphato gyogynovenyeket irta le. [52]

A 19. es a 20. szazadban [ szerkesztes ]

A 19. szazadban a kemiai elemzes alkalmazasa gyokeresen megvaltoztatta a novenyek helyet az orvostudomanyban. Egy sor gyogynovenyb?l izolaltak alkaloidjaikat , az els? a morfium volt, amit 1806-ban a makbol izolaltak, majd hamarosan kovette a farkasmaszlagbol 1817-ben elkulonitett sztrichnin. A kemia fejl?desevel a farmakologiailag aktiv anyagok tovabbi osztalyait fedeztek fel a gyogynovenyekben. A Mercknel 1826-ban kezdtek meg a tisztitott alkaloidok, koztuk a morfium gyogynovenyekb?l torten? kereskedelmi kitermeleset. Az anyagok organikus szintezise szalicilsavval kezd?dott 1853-ban. A 19. szazad vege tajan a gyogyszereszet hangulata a gyogynovenyek ellen fordult, hiszen az egesz novenyek szaritasakor az enzimek gyakran modositottak a hatoanyagokat, es a novenyi anyagbol kivont alkaloidokat, glikozidokat kezdtek el?nyben reszesiteni. [53] [54] A gyogynovenyeket szeles korben hasznaljak a nem iparosodott tarsadalmakban, f?kent mert konnyen beszerezhet?k, tovabba olcsobbak a modern gyogyszereknel. A tobb ezer gyogyaszati tulajdonsagokkal rendelkez? novenyfaj eves globalis exporterteket evi 60 milliard USD-ra becsultek, es ez atlagosan evi 6%-kal novekszik. Sok orszagban gyenge a hagyomanyos orvoslas szabalyozasa, de az Egeszsegugyi Vilagszervezet koordinal egy halozatot a biztonsagos es eszszer? hasznalat osztonzese erdekeben. A gyogynovenypiacot biraltak amiatt, hogy szabalyozasa nem megfelel?, es tartalmaz kizarolag placebohatason alapulo altudomanyos termekeket, melyekkel kapcsolatban nem vegeztek tudomanyos kutatast allitasaik alatamasztasara. [55]

Magyarorszagon az 1915-ben alapitott Gyogynovenykiserleti Allomas kezdte meg, majd a Gyogynovenykutato Intezet es a Herbaria Kozpont szervezi a vadonterm? gyogynovenyek gy?jteset es termeszteset. [56]

Kornyezetvedelem [ szerkesztes ]

A gyogynovenyek egyreszt generalis fenyegetesekkel neznek szembe, mint peldaul az eghajlatvaltozas es el?helyeik pusztulasa, masreszt a piaci kereslet kielegitese erdekeben vegzett tulzott gy?jtes specifikus problemajaval. [55]

A gyogynoveny es a ?drog” szakkifejezes kapcsolata [ szerkesztes ]

B?vebben: Drog (gyogyszergyartas)

A gyogynovenyek tartos tarolasra alkalmas (tobbnyire szaritott) hatoanyagban gazdag reszet, amely medikalis alkalmazasra kerul, drognak nevezzuk. A drog szakkifejezes a gyogyszereszetben ? es ebb?l kovetkez?en az orvosi gyakorlatban ? a termeszetes eredet?, gyogyaszati vagy elvezeti celokra alkalmas, hatoanyagokat tartalmazo, szaritott es felapritott novenyi reszeket jelent (apritott levelek, gyokerek, kergek, viragreszek). A drogokat gyakran ? megfelel? el?keszites utan ? tovabbi hatoanyagextrakcionak vetik ala, es kivonatukat, f?zetuket vagy forrazatukat hasznaljak terapias celokra. A gyogyszereszet drog szakkifejezese nem keverend? ossze a kozbeszedben szabadon es pontos ertelmezes nelkul a kabitoszerekre hasznalt ?drog” szoval. [57] [58]

A gyogynovenyek jelent?sege [ szerkesztes ]

A gyogynovenyeket reszben az egeszseg meg?rzese celjabol alkalmazzak, vagy medikalisan egy fennallo betegseg kezelesere, esetleg mindkett?re, mind a modern, mind a nepi gyogyaszatban. [55] [59] Az Elelmezesugyi es Mez?gazdasagi Szervezet 2002-es becslesei szerint tobb mint 50 000 gyogynovenyt hasznalnak szerte a vilagon. [60] A kew-i Kiralyi Botanikus Kert ovatosabb becslese szerint 2016-ban 17 810 novenyfajt hasznalnak gyogyaszati celokra, a mintegy 30 000 noveny kozul, amelyek eseteben barmilyen felhasznalast dokumentaltak. [61]

A modern orvostudomany altal hasznalt, hatastanilag szigoruan ellen?rzott gyogyszereknek korulbelul egynegyede gyogynovenyi eredet?, tehat vagy kozvetlenul abbol szarmazik (extraktum) vagy az eredeti novenyben talalhato molekula szintetikus valtozata. [59] [62] A fejl?d? vilag szegenyebb orszagaiban a gyogynovenyek nagyobb szerepet toltenek be a betegsegek kezeleseben, melyeknek tobbsege nelkuloz minden ? tudomanyos igennyel elvegzett ? hatastani es toxikologiai vizsgalatot. [63] Az Egeszsegugyi Vilagszervezet megbizhato adatok nelkuli becslese szerint a vilag lakossaganak mintegy 80 szazaleka f?kent a hagyomanyos orvoslastol fugg (ideertve, de nem kizarolagosan a novenyeket); talan mintegy ketmilliard ember sorsa mulik nagymertekben gyogynovenyeken. [59] [62] A fejlett orszagokban egyre novekszik a novenyi alapu anyagok, koztuk a gyogynoveny- vagy termeszetes egeszsegugyi termekek hasznalata, amelyeknek feltetelezett (de nem minden esetben bizonyitott) egeszsegugyi el?nyei vannak. [64] Ez a toxicitas es az emberi egeszsegre gyakorolt egyeb hatasok kockazataval jar, annak ellenere, hogy a gyogynovenykeszitmenyek latszolag biztonsagosak. [64] A modern orvoslas kialakulasa el?tt szinte csak gyogynovenyi eredet? gyogyszereket hasznalt a medicina, melyek valos hatasa kizarolag megfigyeleseken alapult de sok esetben a teves megallapitasok miatt bizonytalan vagy nem letez? hatas is tarsult a megfigyelesekhez. A novenyi hatoanyagok ? talajmin?segt?l es id?jarastol fugg? ? koncentraciovaltozasai miatt a mergezes veszelye is fennallt. Az Egeszsegugyi Vilagszervezet 1991-ben fogalmazta meg a hagyomanyos orvoslas politikajat, es azota iranymutatasokat adott ki ezekre vonatkozoan, egy sor monografiaval a szeles korben hasznalt gyogynoveny-gyogyszerekr?l. [65] [66]

Termekmin?seg, reklamozas, cimkezes [ szerkesztes ]

A gyogynovenyalapu es az etrend-kiegeszit? termekeket biraltak, mivel nem rendelkeznek elegseges tudomanyos bizonyitekokkal tartalmuk, biztonsagossaguk es feltetelezett hatekonysaguk meger?sitesere. [67] [68] [69] [70] Egy 2013-as tanulmany megallapitotta, hogy a vizsgalt gyogynovenyalapu termekek egyharmada nem tartalmazta a cimken felsorolt gyogynovenyeket, mas termekeket pedig nem felsorolt tolt?anyagokkal, koztuk potencialis allergenekkel hamisitottak. [71] [72] A vallalatok gyakran hamis, egezsegugyi el?nnyel kecsegtet? allitasokat tesznek gyogynovenytermekeikr?l. [73] [74]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Az el? szervezetekben lejatszodo kemiai atalakulasok osszesseget biokemianak, biokemiai atalakulasoknak nevezzuk. Ez igaz a novenyekben zajlo atalakulasokra is de gyakran a novenyekre, gombakra utalas ? az allatvilagtol valo elvalasztas ? miatt, az ott zajlo biokemiai folyamatokat fitokemiai atalakulasoknak is nevezi a szaktudomany.
  2. ↑ Bizonyos ertelemben a lombhullas egy lehet?seg a novenyek szamara, hogy megszabaduljanak a felesleges szekunder anyagcseretermekeikt?l.
  3. ↑ A mezgak ? bar kinezetukben nagyon hasonlitanak a gyantakra, ? kemiai osszetetelukben a gyantaktol elter?en terpen osszetev?ket nem tartalmaznak, mindossze poliszacharidok keverekeib?l allnak.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  1. ↑ Erdey-Gruz Tibor: Termeszettudomanyi lexikon . Akademiai Kiado, Budapest, 1967. 3. kotet, 13. oldal.
  2. ↑ Ashutosh Kar: "Pharmacognosy and Pharmacobiotechnology." New Age International (P) Limited, Publishers, 2007. 1?2. oldal ISBN (13) : 978-81-224-2915-2
  3. ↑ Varro E. Tyler, Lynn R. Brady, James F. Rubbers: Pharmacognosy . Lea &c Febiger Philadelphia, 2003. 9. kiadas 1?4. oldal, ISBN 0-8121-1071-4
  4. ↑ Ashutosh Kar: Pharmacognosy and Pharmacobiotechnology. New Age International (P) Limited, Publishers, 2007. 1?5. oldal ISBN (13) : 978-81-224-2915-2
  5. ↑ Garrett, R. H., Grisham, C. M.: Biochemistry. Saunders College Publ., Harcourt Brace College Publ., 1995. 1?33. oldal. ISBN 0-03-009758-4
  6. ↑ Shipunov, Alexey: Introduction to Botany. 2021 version. Minot State University (North Dakota, USA) oktatasi segedanyag 19?25. oldal.
  7. ↑ Ashutosh Kar: Pharmacognosy and Pharmacobiotechnology . New Age International (P) Limited, Publishers, 2007. 1?5. oldal ISBN (13) : 978-81-224-2915-2
  8. ↑ Ashutosh Kar: Pharmacognosy and Pharmacobiotechnology . New Age International (P) Limited, Publishers, 2007. 15?21. oldal ISBN (13) : 978-81-224-2915-2
  9. ↑ B. Shah, A. N. Kalia: Textbook of Pharmacognosy and Phytochemistry. Oxford and IBH Publishers, 2019. 2. kiadas, 23. oldal, ISBN-13 978-9386217738
  10. ↑ El?di P.: Biokemia. Akademia Kiado, Budapest, 1989. 180. oldal. ISBN 963 05 4405 9
  11. ↑ A. Farkas, G. Horvath, P. Molnar: Pharmacognosy. Vol. 1, University of Pecs, 2014. 188. oldal ISBN 978-963-642-612-5
  12. ↑ El?di P.: Biokemia. Akademia Kiado, Budapest, 1989. 478?479. oldal. ISBN 963 05 4405 9
  13. ↑ A. Farkas, G. Horvath, P. Molnar: Pharmacognosy. Vol. 1, University of Pecs, 2014. 191?192. oldal ISBN 978-963-642-612-5
  14. ↑ William Charles Evans: Trease and Evans Pharmacognosy . ELSEVIER, Edinburgh London New York Philadelphia St Louis Sydney Toronto 2009. 16. kiadas, 199?204. oldal. ISBN 9780702029332
  15. ↑ William Charles Evans: Trease and Evans Pharmacognosy . ELSEVIER, Edinburgh London New York Philadelphia St Louis Sydney Toronto 2009. 16. kiadas, 548?542. oldal. ISBN 9780702029332
  16. ↑ William Charles Evans: Trease and Evans Pharmacognosy . ELSEVIER, Edinburgh London New York Philadelphia St Louis Sydney Toronto 2009. 16. kiadas, 204?207. oldal.
  17. ↑ William Charles Evans: Trease and Evans Pharmacognosy ELSEVIER, Edinburgh London New York Philadelphia St Louis Sydney Toronto 2009 16. kiadas, 42. oldal.
  18. ↑ Vecsernyes M. es mts.: Recepturai gyogyszerkeszites III. Anyagismeret. Debreceni Egyetemi Kiado Debrecen University Press, 2011. 89. oldal ISBN 978-963-318-051-8
  19. ↑ Gyires K., Furst Zs.: A farmakologia alapjai , Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 715. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  20. ↑ Issekutz B., Issekutz L.: Gyogyszerrendeles. Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 427. oldal. ISBN 963 240 641 9
  21. ↑ S. S. Agarwal, M. Paridhavi: Herbal Drug Technology . Universities Press, 2012. 2. kiadas, szekcio 8.19 eISBN 978-81-7371-789-5
  22. ↑ Vecsernyes M. es mts.: Recepturai gyogyszerkeszites III. Anyagismeret. Debreceni Egyetemi Kiado Debrecen University Press, 2011. 85. oldal ISBN 978-963-318-051-8
  23. ↑ a b Issekutz B., Issekutz L.: Gyogyszerrendeles. Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 599. oldal. ISBN 963 240 641 9
  24. ↑ Biren N. Shah, A.K. Seth: Textbook of Pharmacognosy and Phytochemistry. ELSEVIER, 2010. 185?189. oldal,ISBN: 978-81-312-2298-0
  25. ↑ A. Farkas, G. Horvath, P. Molnar: Pharmacognosy. Vol. 1, University of Pecs, 2014. 265. oldal, ISBN 978-963-642-612-5
  26. ↑ Karan Vasisht and Vishavjit Kumar: Trade and Production of Herbal Medicines and Natural Health Products. Document of United Nations Industrial Development Organization (UNIDO), International Centre for Science and High Technology (ICS). 2002. 3?6. oldal.
  27. ↑ Gyires K., Furst Zs.: A farmakologia alapjai , Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 555. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  28. ↑ Collins, Minta. Medieval Herbals: The Illustrative Traditions . University of Toronto Press , 32. o. (2000). ISBN 978-0-8020-8313-5  
  29. ↑ Tapsell, L. C. (2006. augusztus 1.). ? Health benefits of herbs and spices: the past, the present, the future ”. Med. J. Aust. 185 (4 Suppl), S4?24. o. DOI : 10.5694/j.1326-5377.2006.tb00548.x . PMID 17022438 .  
  30. ↑ Billing (1998. marcius 1.). ? Antimicrobial functions of spices: why some like it hot ”. Quarterly Review of Biology 73 (1), 3?49. o. DOI : 10.1086/420058 . PMID 9586227 .  
  31. ↑ Sherman (2001. majus 1.). ? Why vegetable recipes are not very spicy ”. Evolution and Human Behavior 22 (3), 147?163. o. DOI : 10.1016/S1090-5138(00)00068-4 . PMID 11384883 .  
  32. ↑ Stepp (2004. junius 1.). ?The role of weeds as sources of pharmaceuticals”. Journal of Ethnopharmacology 92 (2?3), 163?166. o. DOI : 10.1016/j.jep.2004.03.002 . PMID 15137997 .  
  33. ↑ Stepp (2001. aprilis 1.). ?The importance of weeds in ethnopharmacology”. Journal of Ethnopharmacology 75 (1), 19?23. o. DOI : 10.1016/S0378-8741(00)00385-8 . PMID 11282438 .  
  34. ↑ Sumner, Judith. The Natural History of Medicinal Plants . Timber Press , 16. o. (2000). ISBN 978-0-88192-483-1  
  35. ↑ Solecki (1975. november 1.). ?Shanidar IV, a Neanderthal Flower Burial in Northern Iraq”. Science 190 (4217), 880?881. o. DOI : 10.1126/science.190.4217.880 .  
  36. ↑ Capasso, L. (1998. december 1.). ?5300 years ago, the Ice Man used natural laxatives and antibiotics”. Lancet 352 (9143), 1864. o. DOI : 10.1016/S0140-6736(05)79939-6 . PMID 9851424 .  
  37. ↑ Sumner, Judith. The Natural History of Medicinal Plants . Timber Press , 17. o. (2000). ISBN 978-0-88192-483-1  
  38. ↑ Aggarwal, B. B.. Curcumin: the Indian solid gold , Advances in Experimental Medicine and Biology, 1?75 . o.. DOI : 10.1007/978-0-387-46401-5_1 (2007). ISBN 978-0-387-46400-8  
  39. ↑ Dwivedi, Girish. History of Medicine: Sushruta ? the Clinician ? Teacher par Excellence [ archivalt valtozat ] . National Informatics Centre (2007). Hozzaferes ideje: 2008. oktober 8. [archivalas ideje: 2008. oktober 10.]  
  40. ↑ Arsdall, Anne V.. Medieval Herbal Remedies: The Old English Herbarium and Anglo-Saxon Medicine . Psychology Press, 70?71. o. (2002). ISBN 978-0-415-93849-5  
  41. ↑ Mills, Frank A..szerk.: Johnston, William M.: Botany , Encyclopedia of Monasticism: M-Z . Taylor & Francis , 179. o. (2000). ISBN 978-1-57958-090-2  
  42. ↑ Ramos-e-Silva Marcia (1999). ? Saint Hildegard Von Bingen (1098?1179) "The Light Of Her People And Of Her Time" ”. International Journal of Dermatology 38 (4), 315?320. o. DOI : 10.1046/j.1365-4362.1999.00617.x . PMID 10321953 .  
  43. ↑ Castleman, Michael. The New Healing Herbs . Rodale, 15 . o. (2001). ISBN 978-1-57954-304-4   ; Collins, Minta. Medieval Herbals: The Illustrative Traditions . University of Toronto Press , 115. o. (2000). ISBN 978-0-8020-8313-5   ; Pharmaceutics and Alchemy . US National Library of Medicine. (Hozzaferes: 2017. januar 26.) ; Fahd. ?Botany and agriculture”, 815. o.   , in Rashed, Roshdi. Encyclopedia of the History of Arabic Science: Astronomy-Theoretical and applied, v.2 Mathematics and the physical sciences; v.3 Technology, alchemy and life sciences . Routledge (1996). ISBN 978-0-415-02063-3  
  44. ↑ Castleman, Michael. The New Healing Herbs . Rodale, 15 . o. (2001). ISBN 978-1-57954-304-4  
  45. ↑ Jacquart (2008). ?Islamic Pharmacology in the Middle Ages: Theories and Substances”. European Review 16 (2), 219?227 [223]. o. DOI : 10.1017/S1062798708000215 .  
  46. ↑ Kujundzi?, E. (1999. junius 12.). ?[Al-Biruni--a universal scientist]” (horvat nyelven). Med. Arh. 53 (2), 117?120. o. PMID 10386051 .  
  47. ↑ Krek (1979). ? The Enigma of the First Arabic Book Printed from Movable Type ”. Journal of Near Eastern Studies 38 (3), 203?212. o. DOI : 10.1086/372742 .  
  48. ↑ Brater, D. Craig & Daly, Walter J. (2000). ?Clinical pharmacology in the Middle Ages: Principles that presage the 21st century”. Clinical Pharmacology & Therapeutics 67 (5), 447?450 [448?449]. o. DOI : 10.1067/mcp.2000.106465 . PMID 10824622 .  
  49. ↑ a b Singer (1923. junius 12.). ?Herbals”. The Edinburgh Review 237 , 95?112. o.  
  50. ↑ Nunn (2010). ? The Columbian Exchange: A History of Disease, Food, and Ideas ”. Journal of Economic Perspectives 24 (2), 163?188. o. DOI : 10.1257/jep.24.2.163 .  
  51. ↑ Heywood (2012. junius 12.). ? The role of New World biodiversity in the transformation of Mediterranean landscapes and culture ”. Bocconea 24 , 69?93. o. [2017. februar 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. februar 26.)  
  52. ↑ Gimmel Millie (2008). ? Reading Medicine In The Codex De La Cruz Badiano ”. Journal of the History of Ideas 69 (2), 169?192. o. DOI : 10.1353/jhi.2008.0017 . PMID 19127831 .  
  53. ↑ Atanasov (2015. december 1.). ?Discovery and resupply of pharmacologically active plant-derived natural products: A review”. Biotechnology Advances 33 (8), 1582?1614. o. DOI : 10.1016/j.biotechadv.2015.08.001 . PMID 26281720 .  
  54. ↑ Petrovska (2012. junius 12.). ?Historical review of medicinal plants' usage”. Pharmacognosy Reviews 6 (11), 1?5. o. DOI : 10.4103/0973-7847.95849 . PMID 22654398 .  
  55. ↑ a b c Ahn (2017). ?The worldwide trend of using botanical drugs and strategies for developing global drugs”. BMB Reports 50 (3), 111?116. o. DOI : 10.5483/BMBRep.2017.50.3.221 . PMID 27998396 .  
  56. ↑ Gyogynovenyek ? Tenyek Konyve (HTML). (Hozzaferes: 2023. junius 12.)
  57. ↑ Erdey-Gruz Tibor: Termeszettudomanyi lexikon . Akademiai Kiado, Budapest, 1967. 2. kotet, 169. oldal.
  58. ↑ Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: Integrated Pharmacology . Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadas, 2002. 7?9. oldal. ISBN 0 7234 3221 X
  59. ↑ a b c Smith-Hall, C. (2012). ?People, plants and health: a conceptual framework for assessing changes in medicinal plant consumption”. J Ethnobiol Ethnomed 8 , 43. o. DOI : 10.1186/1746-4269-8-43 . PMID 23148504 .  
  60. ↑ Schippmann: Impact of Cultivation and Gathering of Medicinal Plants on Biodiversity: Global Trends and Issues 2. Some Figures to start with ... . Biodiversity and the Ecosystem Approach in Agriculture, Forestry and Fisheries. Satellite event on the occasion of the Ninth Regular Session of the Commission on Genetic Resources for Food and Agriculture. Rome, 12?13 October 2002. Inter-Departmental Working Group on Biological Diversity for Food and Agriculture. Rome . Food and Agriculture Organization, 2002. oktober 12. (Hozzaferes: 2017. szeptember 25.)
  61. ↑ State of the World's Plants Report - 2016 . Royal Botanic Gardens, Kew, 2016 [2017. szeptember 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. szeptember 25.)
  62. ↑ a b Farnsworth (1985. junius 12.). ?Medicinal plants in therapy”. Bulletin of the World Health Organization 63 (6), 965?981. o. PMID 3879679 .  
  63. ↑ Tilburt (2008. augusztus 1.). ? Herbal medicine research and global health: an ethical analysis ”. Bulletin of the World Health Organization 86 (8), 577?656. o. [2010. januar 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. DOI : 10.2471/BLT.07.042820 . PMID 18797616 . (Hozzaferes: 2017. szeptember 22.)  
  64. ↑ a b Ekor (2013. junius 12.). ?The growing use of herbal medicines: issues relating to adverse reactions and challenges in monitoring safety”. Frontiers in Pharmacology 4 (3), 202?4. o. DOI : 10.3389/fphar.2013.00177 . PMID 24454289 .  
  65. ↑ Singh, Amritpal. Regulatory and Pharmacological Basis of Ayurvedic Formulations . CRC Press, 4?5. o. (2016. junius 12.). ISBN 978-1-4987-5096-7  
  66. ↑ Cravotto (2010. februar 1.). ?Phytotherapeutics: an evaluation of the potential of 1000 plants”. Journal of Clinical Pharmacy and Therapeutics 35 (1), 11?48. o. DOI : 10.1111/j.1365-2710.2009.01096.x . PMID 20175810 .  
  67. ↑ Barrett, Stephen: The herbal minefield . Quackwatch, 2013. november 23. [2018. augusztus 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. november 17.)
  68. ↑ Zhang (2012). ?Quality of herbal medicines: Challenges and solutions”. Complementary Therapies in Medicine 20 (1?2), 100?106. o. DOI : 10.1016/j.ctim.2011.09.004 . PMID 22305255 .  
  69. ↑ Morris (2003). ?Internet marketing of herbal products”. JAMA 290 (11), 1505?9. o. DOI : 10.1001/jama.290.11.1505 . PMID 13129992 .  
  70. ↑ Coghlan (2012). ?Deep Sequencing of Plant and Animal DNA Contained within Traditional Chinese Medicines Reveals Legality Issues and Health Safety Concerns”. PLOS Genetics 8 (4), e1002657. o. DOI : 10.1371/journal.pgen.1002657 . PMID 22511890 .  
  71. ↑ Newmaster (2013). ?DNA barcoding detects contamination and substitution in North American herbal products”. BMC Medicine 11 , 222. o. DOI : 10.1186/1741-7015-11-222 . PMID 24120035 .  
  72. ↑ O'Connor. ? Herbal Supplements Are Often Not What They Seem ”, The New York Times , 2013. november 5.. [2017. februar 3-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2017. februar 27.)  
  73. ↑ Lordan (2021). ?Dietary supplements and nutraceuticals market growth during the coronavirus pandemic - implications for consumers and regulatory oversight”. Pharmanutrition 18 , 100282. o, Kiado: Elsevier Public Health Emergency Collection. DOI : 10.1016/j.phanu.2021.100282 . PMID 34513589 .  
  74. ↑ United States Files Enforcement Action to Stop Deceptive Marketing of Herbal Tea Product Advertised as Covid-19 Treatment . United States Department of Justice . Department of Justice, 2022. marcius 3. [2022. oktober 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2022. oktober 3.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]


A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyogynoveny&oldid=27127405 ”