Gubacs

A gubacs novenyi szovetekben kifejl?d? rendellenes sejtszaporulat, illetve sejtmeret-novekedes, amely valamilyen mas el? szervezet ( virus , bakterium , gomba , fonalfereg , rovar , atka stb.) tevekenysegenek hatasara jon letre. ^[1]

A gubacs a benne vagy rajta el?skod?knek az id?jaras es ellenseg ellen vedelmul, lakohelyul, kolt?feszkul es taplalekul is szolgal. A gubacsok kuls? alakja nagyon kulonboz?, csak tolgyfarol tobb mint 200 faj kulonboz? gubacs ismeretes.

Kialakulasa [ szerkesztes ]

A gubacs csak a fiatal, meg fejl?desben lev? reszekb?l: rugyb?l , fiatal gyokerb?l , szarbol , levelb?l kepz?dik.

A gombak kozul nehany el?skod? peneszgomba (pl. Synchitrium) es rozsdagomba (pl. Gymnosporangium) okoz kulonboz? gubacsokat.

Az allatok kozul egyes rovarok : a gubacsdarazsak (Cynipidae) , a gubacslegyek (Cecidomyidae) , valamint a novenytetvek kozul peldaul a gubacstetvek (Eriosomatidae) , a leveltetvek (Aphididae) , a toboztevek (Adelgidae) vagy a levelbolhak (Psyllidae) , tovabba egyes ormanyosbogarak es lepkehernyok ; a pokszabasuak kozul a gubacsatkak (Eriophyidae) ; vegul nehany fonalfereg es kerekesfereg is okozhat gubacsot. ^[2] A rovarok altal el?idezett gubacsok altalaban a novenyben fejl?d? larva , vagy az ott el? kifejlett egyed altal kibocsatott kemiai anyagok hatasara jonnek letre (attol fuggetlenul, hogy azok okoznak-e fizikai serulest vagy sem). Az igy kialakult gubacsokban fejl?dnek ki aztan a larvak, ott babozzak be magukat s csak mint kifejlett rovarok hagyjak el a gubacsot, az azon vagott kis nyilason keresztul.

Felhasznalasa [ szerkesztes ]

A gubacsnak nagy a gyanta es csersav tartalma, ezert tinta es verzescsillapito ken?cs el?allitasara, valamint szovetfestesre es cserzesre hasznaljak.

A kozepkorban hasznalt vasas-csersavas tinta el?allitasahoz a legjobb min?seg? - nagyon magas, 60?70% csersav tartalmu - gubacsot a kozel-keleti Aleppobol szereztek be. A gubacsokat osszetortek, aztattak, majd e f?zethez vas-szulfatot es mezgat adtak. A gubacstinta attetsz?bb es fenyesebb a szentintanal, leveg?vel valo erintkezeskor szine tovabb sotetedik es kivaloan beivodik a pergamenbe .

A 19. szazadban az erdeszetek jelent?s mellekjovedelmet tudtak szerezni a gubacsok gy?jteseb?l. Bizonyos fajtaik irant nagy volt a kulfoldi kereslet is. Magyarorszagrol egyes evekben tobb ezer tonna tolgygubacsot szallitottak Nyugat-Europaba. Ennek nagy resze a szlavoniai kocsanyos tolgyesekb?l kerult ki. A legkelend?bbek a kocsanyos tolgy makkjan fejl?d? suskagubacs , es az ugyanennek a fajnak a rugyen fejl?d? nagy magyargubacs voltak. Ez utobbit hasznaljak hagyomanyosan a cserkesznyakkend?kon csomo helyett. ^[3]

Sok helyen pamutszinezesnel pacnak , a gyapjunal szinez?anyagnak hasznaljak a gubacsbol (Quercus infectoria, Cynips gallae tinctoriae) nyert anyagot. ^[4]

A gubacsokban talalhato larva hasznos lehet tulel? elesegkent vagy horgaszcsalikent is.

Kepek [ szerkesztes ]

Gubacs egy juharfa levelen
Kozonseges vagy borzas rozsagubacs (Diplolepis rosae) egy vadrozsan ( Rosa sp.)
Articsokagubacs (Andricus fecundator)
Suskagubacs (Andricus quercuscalicis)
Sima tolgyfagubacs (Neuroterus albipes)
Osztrak tolgygubacs (Andricus kollari)
Rozsdagomba gubacsa (Gymnosporangium juniperii)
Marvany tolgyfagubacs, az egyiken a gubacslegy altal keszitett lyukkal
Elvagott gubacs, benne a larvakamraval
Toboztet? okozta fejl?d? ananaszgubacs egy norveg feny?n
Sundisznogubacs egy feher tolgy levelen
Gubacsok egy eukaliptusz levelen