Guadalcanali hadjarat
Amerikai tengereszgyalogosok a guadalcanali dzsungelben.
Konfliktus	masodik vilaghaboru , Csendes-oceani hadszinter
Id?pont	1942 . augusztus 7. ? 1943 . februar 9.
Helyszin	Guadalcanal szigete, a Salamon-szigetek tagja, Csendes-ocean
Eredmeny	Dont? szovetseges gy?zelem
Szemben allo felek
Szovetsegesek Amerikai Egyesult Allamok Ausztralia Uj-Zeland Brit Salamon-szigetek [* 1] Tonga [* 2] Japan Birodalom
Parancsnokok
Robert Ghormley William Halsey, Jr. Alexander Vandegrift Alexander Patch Richmond K. Turner Hijakutake Harukicsi Jamamoto Iszoroku Cukahara Nisizo Kuszaka Dzsinicsi Mikava Gunicsi
Szemben allo er?k
60 000 f? (szarazfoldi csapatok) [1] 36 200 f? (szarazfoldi csapatok) [2]
Vesztesegek
1768 halott (szarazfoldi csapatok), 4911 halott (tengeresz), 420 halott (legier?), 4 hadifogoly, 29 hajo sullyedt el, 615 repul? megsemmisult [3] 24 600-25 600 halott (szarazfoldi csapatok), 3543 halott (tengeresz), 1200 halott (legier?), kb. 1000 hadifogoly, 38 hajo elsullyedt, 683-880 repul? megsemmisult [4]
Terkep
Guadalcanali hadjarat Pozicio a Csendes-ocean terkepen
d. sz. 9° 25′ , k. h. 160° 00′ -9.4166666666667 , 160 9.416667°S 160.000000°E Koordinatak : d. sz. 9° 25′ , k. h. 160° 00′ -9.4166666666667 , 160 9.416667°S 160.000000°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Guadalcanali hadjarat temaju mediaallomanyokat.

A guadalcanali hadjarat vagy guadalcanali csata a masodik vilaghaboru csendes-oceani hadszinteren zajlott a szovetsegesek (f?kepp az Amerikai Egyesult Allamok ) es a Japan Birodalom kozott, 1942 . augusztus 7. es 1943 . februar 9. kozott. A tobb fazisban, a szarazfoldon, a leveg?ben es a tengeren megvivott csata dont? valtozast hozott a haboru meneteben: itt indult meg az a szovetseges offenziva, amelyet a japan hadvezetes mar nem tudott megallitani, es amely vegul elvezetett Japan kapitulaciojahoz.

A csata amerikai tengereszgyalogosok partraszallasaval indult Guadalcanal szigeten, valamint ket kisebb szomszedos szigeten, Tulagin es Floridan. A hadm?velet celja az volt, hogy meggatoljak Japan tovabbi el?renyomulasat az Amerikai Egyesult Allamok , Ausztralia es Uj-Zeland iranyaba, valamint hogy bazisokat nyerjenek a tovabbi szovetseges tamado m?veletek szamara a terseg kozpontja, Rabaul elfoglalasahoz.

A szigeteket Japan par honappal az esemenyek el?tt szallta meg. Guadalcanalon megkezdtek egy repul?ter kiepiteset, de jelent?s er?ik nem voltak a szigeteken. A szovetsegesek megleptek es megfutamitottak a japan ?rseget, es csekely vesztesegek aran elfoglaltak a ket kicsi szigetet, a mar szinte kesz repul?teret es Guadalcanal keleti csucsket.

A japanok sietve er?sitest hoztak a szigetre, es tobbszor megkisereltek a repter (amerikai neven Henderson Field ) visszafoglalasat. A hadjarat soran harom nagyobb szarazfoldi utkozetre, tobb tengeri csatara es 1942 vegeig folyamatosan, naprol napra zajlo legi hadm?veletekre kerult sor. A novemberben elvesztett, dont? tengeri csata utan a japanok feladtak tovabbi er?fesziteseiket, es decemberben megkezdtek csapataik visszavonasat a szigetr?l. Ez 1943 februarjara fejez?dott be.

A csendes-oceani hadszinteren a guadalcanali utkozet tekinthet? a haboru fordulopontjanak: a Midway-atollnal aratott els? gy?zelem utan itt vettek at a szovetsegesek a kezdemenyezest, es itt formalodott meg az a hatekony osszfegyvernemi egyuttm?kodes, amely lehet?ve tette a haboru vegeig tarto ?szigetr?l szigetre” halado strategia megvalositasat.

A hadjarat soran elszenvedett vesztesegeket Japan mar nem volt kepes kiheverni. A Midwaynel elvesztett repul?gep-hordozok es pilotak utan a flotta tovabbi, potolhatatlan vesztesegeket szenvedett hadi- es f?kepp szallitohajokban. Elveszett a japan katona legy?zhetetlensegenek mitosza is, amelyet a haboru kezdeten aratott hihetetlen sikerek alapoztak meg.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

1941 . december 7-en a Japan Birodalom meginditotta a haborut az Amerikai Egyesult Allamok Pearl Harbor-i tamaszpontjanak megtamadasaval . A japan hadvezetes celja az volt, hogy semlegesitve az amerikai flottat, megszerezze a strategiai nyersanyagokban gazdag Delkelet-Azsiat , es el?retolt hely?rsegeket hozzon letre a Csendes-oceanon a megnovekedett birodalom vedelmere. A Pearl Harbornal az amerikaiakra mert megalazo vereseg utan a japan er?k villamgyors hadm?veletekben lerohantak es megszereztek a meglepett szovetsegesekt?l a Fulop-szigeteket , Thaifoldet , Malajziat , Szingapurt , a holland-kelet-indiai gyarmatokat, valamint a Csendes-oceanon Uj-Britannia szigetet. Az amerikai fennhatosagu Guam es Wake szigetek ellen is kozvetlenul az amerikai haditengereszeti tamaszpont tamadasat kovet? napon, december 8-an inteztek tamadast, el?bbi 10-en esett el , utobbi 23-aig tartotta magat . ^[5]

A japanok tovabbi terjeszkedesi kiserleteit a Csendes-ocean deli es keleti reszen a szovetsegeseknek sikerult megakadalyozni. A Pearl Harbort ert tamadast kovet? honapban megkezdtek a Gilbert- es Marshall-szigeteki japan tamaszpontok rombolasanak kivitelezeset, melyet 1942. februar 1-jen hajtottak vegre a ket megmaradt amerikai repul?gep-hordozo, a USS Enterprise es a USS Lexington kore szervezve. ^[6] Ezt kovet?en sikeresen tamadtak a kelet-uj-guineai japan partraszallasokat februar veget?l marcius kozepeig, majd a majus eleji Korall-tengeri csataban megallitottak a japan hadiflotta tovabbi delnyugati es delkeleti el?retoreset (a Lexington elvesztese aran). Az egy honappal kes?bbi Midway-szigeteki csataban az addigi japan sikereket lehet?ve tev? repul?gep-hordozok sulyos vesztesegeket szenvedtek, mellyel a szovetsegesek el?tt megnyilt a lehet?seg a strategiai kezdemenyezes atvetelere. ^[7]

El?keszuletek [ szerkesztes ]

Az offenziva alapotlete Ernest King admiralistol, az amerikai haditengereszet f?parancsnokatol szarmazott. ^[8] 1942 tavaszan a japanok viszonylag gyenge er?kkel kelet-delkelet fele terjeszkedtek a vedtelen Salamon-szigeteken , megszalltak Tulagi szigetet, es korulbelul 2800 f?t (koztuk kb. 2000 koreai kenyszermunkast) tettek partra Guadalcanalon , ahol egy repul?ter epitesebe fogtak. A bazisok egyreszt Rabaul , a terseg legnagyobb japan tamaszpontja vedelmet szolgaltak, masreszt kiindulasi pontot jelentettek az Ausztralia es Uj-Zeland fele torten? tovabbi terjeszkedesre. King admiralis jol latta, hogy az itt allomasozo, csekely szamu es a f? japan bazisoktol tavol lev? egysegek elleni tamadas sikerrel kecsegtet. Vilagos volt az is, hogy amennyiben a japan bazisok kiepitese befejez?dik, innen kiindulva elerhet?k es elvaghatok lesznek a Csendes-oceanon at huzodo f? szovetseges szallitasi utvonalak a brit Nemzetkozosseg tagjai ( Ausztralia es Uj-Zeland ) es az USA kozott. ^[9]

A Watchtower kulonitmeny [ szerkesztes ]

A tamadasra (melynek kodneve Watchtower hadm?velet lett) az amerikai hadsereg elitjet, Alexander Vandegrift tabornok 1. tengereszgyalogos - hadosztalyat (1st Marines) jeloltek ki, akiket Uj-Zelandra szallitottak. Tovabbi haditengereszeti, legi- es szarazfoldi er?k telepultek a Fidzsi-szigetekre , Szamoara , az Uj-Hebridakra es Uj-Kaledoniara . ^[10]

Kezdetben a hadm?velet celja csak Tulagi szigete volt es a Santa Cruz-szigetek , de amikor a szovetsegesek tudomast szereztek a Guadalcanalon epul? repul?terr?l, a Santa Cruz-szigetekre kijelolt csapatokat ide csoportositottak at. ^[11]

A Watchtower flotta, osszesen 75 szallito- es hadihajoval 1942 . julius 26-an gy?lt ossze a Fidzsi-szigeteknel , es julius 31-en megtartottak az els? osszfegyvernemi partraszallo-gyakorlatot. ^[12] A szovetseges er?k f?parancsnoka Frank Jack Fletcher amerikai admiralis volt (zaszloshajoja a USS Saratoga repul?gep-hordozo). A partraszallo flottat Richmond Turner admiralis vezette, a megkozelit?leg 16 000 f?nyi gyalogsag parancsnoka pedig Vandegrift tabornok maradt. ^[13] A partraszallas soran, a japanok el?tt valo leleplez?dest elkerulend?, baszk nyelven adtak ki a parancsokat. ^[14]

Partraszallas, a hadm?veletek kibontakozasa [ szerkesztes ]

A szovetseges flotta augusztus 7-en erkezett a szigetek kozelebe. A rossz id?jarasnak koszonhet?en a japan felderit?-hidroplanok nem jar?roztek, igy a flotta erkezese meglepte a japanokat. ^[15] A szovetseges hajoraj kettevalt, a nagyobbik resz Guadalcanal fele indult tovabb, a kisebbik resz pedig megkezdte a partraszallo man?vereket Tulagin , Floridan es a kornyez? kisebb szigeteken. ^[16] A hadihajok a japan kikot?ket es er?diteseket agyuztak, a repul?gep-hordozokrol felszallo bombazok pedig a szigeteken lev? 15 hidroplant pusztitottak el. ^[17]

Tulagit es a ket apro szomszedos szigetet, Gavutu t es Tamambogo t 3000 tengereszgyalogos rohamozta meg augusztus 7-en . ^[18] A szigeteket 866 japan haditengeresz vedte. Tulagi augusztus 8-an esett el, Gavutu es Tanambogo pedig 9-en. ^[19] Az utolso emberig vedekez? japanok kozul kb. 80-an maradtak eletben, akik atusztak a kozeli Florida szigetre, ahol az elkovetkezend? 2 honapban az amerikaiak megsemmisitettek ?ket. Az amerikaiak 122 tengereszgyalogost vesztettek. ^[20]

Vandegrift 11 000 tengereszgyalogosa elen ellenallas nelkul szallt partra Guadalcanalon augusztus 7-en. Masnap elertek az epul? repul?teret, ahonnan a repul?teret epit? csapatok rovid es szorvanyos ellenallas utan minden felszerelesuket (traktorok, uzemanyag stb.) es jelent?s elelmiszerkeszleteiket hatrahagyva menekultek el. ^[21]

Augusztus 7-en es 8-an Rabaulbol felszallo japan bombazok tamadtak a partraszallo flottat, elsullyesztettek egy szallitohajot es sulyosan megrongaltak egy rombolot. ^[22] A legi hadm?veletekben a japanok 36, az amerikaiak osszesen 19 repul?gepet vesztettek. ^[23]

Az elszenvedett vesztesegek hatasara Fletcher admiralis a repul?gep-hordozok es a szovetseges f?er?k (flotta) visszavonasa mellett dontott anelkul, hogy parancsnok-tarsaival ezt megtanacskozta volna. Augusztus 8. ejszakajan kivonta hajoit a Salamon-szigetek tersegeb?l. ^[24] Ennek kovetkezteben Turner admiralis partraszallo flottaja hatekony legvedelem nelkul maradt, ezert ? is a visszavonulas mellett dontott, annak ellenere, hogy a partra tett csapatok felszerelesenek kevesebb, mint a felet sikerult csak kirakni. ^[25] Augusztus 8-an ejszaka teljes sebesseggel folyt a kirakodas, majd a szallitohajok 9-en reggel felszedtek a horgonyt. ^[26]

Tengeri csata a Szavo-szigetnel [ szerkesztes ]

B?vebben: Savo-szigeti tengeri csata

Az ejszaka folyaman a kirakodo teherhajokat vedelmez? szovetseges hajok ket csoportjan utott rajta Mikava Gunicsi japan admiralis het cirkalobol es egy rombolobol allo hajorajaval. A jar?rhajok utvonalanak osszehangolasa es a csata soran a tulzottan magabiztos szovetsegesek tobb kisebb-nagyobb hibat vetettek, pl. ?rizetlenul hagytak utvonalakat, illetve a parancsnoki megbeszelesre tavozo flotta- es hajorajparancsnokok nem hagytak hatra egyertelm? utasitasokat es helyettesitesi tervet. Az amerikai hajok fel voltak ugyan szerelve radarral, de ezek - kezdetlegesseguk es a kezel?szemelyzet gyakorlatlansaga miatt - nem eszleltek a szigetek "arnyekaban" kozeled? ellenseges hajokat. Ennek kovetkezteben az ejszakai harcban amugy is felkeszultebb japanok megleptek a szovetseges er?ket, akik zavartan es kesve reagaltak. Osszesen egy ausztral es harom amerikai cirkalo sullyedt el, es megserult egy tovabbi amerikai cirkalo es ket rombolo. A japan oldalon csak egy cirkalo serult meg. Mikava nem tudta, hogy az amerikai repul?gep-hordozok mar visszavonultak, ezert meg az ejszaka folyaman elindult vissza Rabaul es Kavieng fele, hogy napfelkeltere kikeruljon az ellenfel repul?gep-hordozoinak hatosugarabol. Ezzel elszalasztotta a teljes amerikai szallitoflotta elpusztitasanak eselyet. Turner admiralis a csata hiret veve parancsot adott a kirakodas azonnali megszakitasara es haladektalanul tavozott flottajaval. ^[27]

Szarazfoldi hadm?veletek [ szerkesztes ]

A Guadalcanalon partra szallt 11 000 tengereszgyalogos vedelmi gy?r?t hozott letre Lunga Point , a partraszallas helyszine es a repul?ter korul. Negynapos meger?ltet? munkaval sikerult a sebteben tavozott hajok altal a parton szanaszet hagyott felszerelest biztonsagba helyezni. A zsakmanyolt japan felszerelest es munkagepeket hasznalva megindult a munka a repul?ter hasznalhatova tetelere is, amelyet Henderson Field nek neveztek el, Lofton Henderson Midwaynel elesett pilota utan. ^[28] Augusztus 18-ra a repter keszen allt gepek fogadasara. ^[29] Komoly hianyossagok mutatkoztak viszont az ellatmany teruleten: a szallitohajokrol csak 5 napra elegend? elelmiszert sikerult partra rakni. A zsakmanyolt japan ellatmannyal kiegeszitve, illetve a katonak napi adagjanak csokkentesevel 14 sz?kos napra elegend? keszletekkel vartak a tengereszgyalogosok a japan ellentamadast. ^[30] A szegenyes dietara fogott amerikaiak kozott verhas -jarvany is kitort, amelyben minden otodik katona megbetegedett.

A tamadast tulel? japan es koreai csapatok a Matanikau folyo nyugati partjara menekultek. Augusztus 8-an egy japan rombolo ujabb 113 katonat tett partra. A tengereszgyalogosok vedelmi zonajanak tuloldalan, attol 35 km-re keletre Taivu Point nal szinten japan megfigyel?allas letesult. ^[31]

Az amerikaiak elszenvedtek els? vesztesegeiket is: a japanok lemeszaroltak egy, a Matanikau nyugati partjara csonakon atkelt felderit?osztagot (Gottge-kulonitmeny) . ^[32]

Augusztus 19-en az 5. tengereszgyalogos ezred harom szazada tamadast inditott a Matanikau torkolatanal. Rovid id?re elfoglaltak ket bennszulott falut ( Matanikau , Kokumbona ), majd visszavonultak a vedelmi zonaba. Negyf?nyi amerikai veszteseg aran 65 f?s veszteseget okoztak a japanoknak. ^[33]

Augusztus 20-an az USS Long Island repul?gephordozorol ket szazadnyi repul? telepult at Henderson Fieldre (19 F4F Wildcat vadaszgep es 12 SBD Dauntless zuhanobombazo ). Ezzel megalakult a Kaktusz legier? (kodnev), Guadalcanal legiflottaja, ami a kovetkez? nap tamadasba is indult a napi rendszeresseggel erkez? japan bombazok ellen. Augusztus 22-en tovabbi 5 db P?39 -es vadaszgep erkezett. ^[34]

Els? japan ellentamadas: csata a Tenaru folyonal [ szerkesztes ]

A szovetseges partraszallas elharitasaval a Rabaulban allomasozo 17. Japan Hadsereget biztak meg, Hijakutake Harukicsi parancsnoksaga alatt. A 17. hadsereget szinte teljes mertekben lekototte az Uj-Guinean folyo hadjarat, ezert csak nehany egyseget tudott a feladatra atiranyitani, es ezek is a Csendes-ocean kulonboz? reszein voltak szetszorva. A kijelolt egysegek a Kavagucsi Kijotake parancsnoksaga alatt allo 35. gyalogdandar, a 4. (Aoba) gyalogezred es a 28. gyalogezred ( Icsiki Kijonao ezredes) voltak. A kijelolt csapatokat elinditottak Guadalcanal fele. Els?nek Icsiki ezredenek 917 katonaja erkezett meg Taivu Point ra, az amerikaiaktol keletre (augusztus 19-en). ^[35]

Alabecsulve az amerikaiak erejet, Icsiki mar a kovetkez? ejszaka frontalis rohamot inditott, amely az amerikai geppuskak es kozvetlen iranyzassal tuzel? gyalogsagi agyuk tuzeben sulyos vesztesegekkel omlott ossze. Masnap reggel az amerikaiak ellentamadasba mentek at, es szinte teljesen megsemmisitettek a japan alakulatot. Icsiki ezredes is elesett, 128 eletben maradt katonaja pedig visszavonult Taivu Point ra, es tovabbi utasitasokat kert a 17. hadseregt?l. ^[36]

Tengeri csata a Keleti-Salamon-szigeteknel [ szerkesztes ]

B?vebben: Kelet-Salamon-szigeteki tengeri csata

Mikozben Icsiki elhamarkodott tamadasa kudarcba fulladt, a szallitas alatt lev? tovabbi japan egysegek folytattak utjukat a sziget fele. Augusztus 16-an elhagyta Truk kikot?jet az Icsiki-ezred maradek 1400 katonajat es 500 japan tengereszgyalogost szallito csapatszallito-konvoj, Tanaka Raizo parancsnoksaga alatt. A konvoj kiseretet 13 hadihajo latta el. Augusztus 21-en futott ki Trukbol a japan flotta egy er?s, 3 repul?gep-hordozobol es 30 tovabbi hadihajobol allo kulonitmenye, ami a konvojjal egyid?ben, augusztus 24-en szandekozott Guadalcanalhoz erni, es ott fedezni a csapatok partraszallasat, illetve csatara kenyszeriteni az amerikaiakat. ^[37]

Ezzel egyid?ben harom amerikai repul?gep-hordozo-kulonitmeny erkezett a tersegbe, es augusztus 24-en es 25-en osszecsapasra kerult sor a f?er?k kozott. Mindket fel vesztesegeket szenvedett es visszavonta f? flottaer?it a tersegb?l. A japanok elvesztettek egy hordozot, a Rjudzsot . A Guadalcanalrol felszallo amerikai repul?k elsullyesztettek egy csapatszallitot a Tanaka-konvojbol, es megakadalyoztak, hogy a konvoj folytassa utjat. ^[38]

Legicsatak Henderson Field felett [ szerkesztes ]

Augusztus folyaman kisebb-nagyobb csoportokban, de megszakitas nelkul erkeztek amerikai repul?k es kiszolgalo szemelyzet Guadalcanalra, augusztus vegere a Kaktusz legier? mar 64 gepet szamlalt. ^[39] Szeptember 3-an megerkezett Roy S. Geiger tabornok, es atvette a legi m?veletek iranyitasat. ^[40] Rabaulbol felszallo japan bombazok gyakorlatilag naponta tamadtak a repul?teret, de egyre nagyobb vesztesegeket szenvedtek. A Rabaul es Guadalcanal kozotti 900 km-es tavolsag miatt a japanok csak keves id?t tolthettek a cel felett, es a hosszu visszaut soran meg az enyhen serult gepek tobbsege is elveszett legenysegukkel egyutt. A lel?tt amerikai gepek pilotainak es legenysegenek tobb mint a felet sikerult megmenteni. A sziget fele tarto japan bombazok atrepultek Bougainville es Uj-Georgia folott, ahol a bennszulottek kozott elrejt?zott ausztral legter- es tengerfigyel?k eszleltek ?ket, es radion riadoztattak az amerikaiakat, igy a Henderson Fieldr?l felszallt vadaszgepek altalaban pontosan tudtak, mikor es honnet varhatok a bombazok. ^[41]

Halsey amerikai admiralis kes?bb igy emlekezett az ausztral ?rszemekr?l: ?Ha nem lettek volna a legterfigyel?k, Guadalcanal elvesz, es ha Guadalcanal elveszett volna, elvesztettuk volna az egesz del-csendes-oceani terseget.” ^[42]

Ez id? alatt Vandergrift csapatai folyamatosan dolgoztak a vedelmi zona meger?sitesen. Tulagirol Guadalcanalra hoztak ket tovabbi elit (felderit? es ejt?erny?s) tengereszgyalogos-zaszloaljat Merritt A. Edson alezredes parancsnoksaga alatt. Ezek kb. 1500 f?vel noveltek Vandergrift csapatainak erejet. ^[43] Egy tovabbi zaszloalj tamadast hajtott vegre Kokumbona falu tersegeben a Matanikau torkolatanal beasott japanok ellen. A tamadas a kedvez?tlen id?jaras (embertelen h?seg) es a jol kiepitett ellenseges vedelem miatt lassan haladt el?re, azonban az ejszaka soran a japan ved?k csendben visszavontak csapataikat es feladtak a falut. ^[44] A japanok 20, az amerikaiak 3 f?t vesztettek. ^[45]

Augusztus 23-an , 29-en, szeptember 1-jen es 8-an kisebb szovetseges konvojok erkeztek a szigethez, folyamatosan ellatva a tengereszgyalogosokat elelemmel, l?szerrel, es ami mostanra a legfontosabb hadianyagga valt: repul?benzinnel es potalkatreszekkel. Beerkezett 392 utasz is a folyamatosan bombazott repul?ter karbantartasahoz szukseges specialis felszerelessel. ^[46]

Fokozodo japan er?feszitesek [ szerkesztes ]

A Tokio Expressz [ szerkesztes ]

Augusztus 23-an Kavagucsi Kijotake 35. gyalogsagi dandarja megerkezett Trukra. A Tanaka-konvojt ert el?z? vesztesegek hatasara a japanok feladtak korabbi elkepzelesuket lassu csapatszallito hajokonvojok szervezeser?l. A katonakat atiranyitottak Rabaulba, ahol a tervek szerint gyors torpedorombolok szallitottak volna ?ket ejszakankent Guadalcanalra, egy kozbuls? kikot? beiktatasaval a Shortland-szigeteken . A gyors japan rombolok innen, a szovetseges repul?k hatosugaran kivulr?l indulva kepesek voltak egy ejszaka alatt lebonyolitani a fuvart a szigetig es vissza. Ez a szallitasi mod, amit az amerikaiak Tokio Expressz nek neveztek, folytatodott a hadjarat egesz id?tartama alatt. ^[47] Mivel a rombolok kapacitasa sz?kos volt, a partra tett csapatok nelkuloztek minden nehez felszerelest (jarm?vek, tuzerseg), es elelmiszerb?l is folyamatos hiannyal kuszkodtek. A Tokio Expressz (amit a japanok ironikusan ?Patkanyfutam” -nak neveztek) ^[48] rengeteg uzemanyagot felemesztett, es lekototte a japan flotta romboloinak szine-javat, amelyekre oly nagy szukseg lett volna mashol, a japan tengeri birodalmat osszekot? tengeri utvonalak vedelmenel. Az amerikaiak, meg mindig emlekezve Mikava admiralis rajtautesere, nem mertek ?ket ejszakai tengeri csataban kihivni, bar a rombolok menetrendszer? erkezese nem volt el?ttuk titok. Nappal a sziget koruli vizeken a Guadalcanalrol felszallo Kaktusz legier? volt az ur, es a japan hajok nem mereszkedtek a legier? hatosugaraba. ^[49]

Augusztus 29. es szeptember 4. kozott a rombolokbol, konny?cirkalokbol es jar?rhajokbol allo japan flotta kb. 5000 katonat tett partra a szigeten, az Icsiki-ezred maradekat, a 35. gyalogdandart es a 4. gyalogezred nagy reszet. Kavagucsi tabornok, aki az augusztus 31-i ?patkanyfutam”-mal erkezett a szigetre, atvette a szigeten allomasozo osszes japan alakulat parancsnoksagat, es a repul?ter visszafoglalasara iranyulo haditervek kidolgozasaba fogott. ^[50] Egy szerencses japan uszalykonvoj tovabbi 1000 katonat tett partra az amerikai vedelmi allasoktol nyugatra. ^[51]

Az els? nagy roham: csata az Edson-gerincert [ szerkesztes ]

Szeptember 7-en Kavagucsi tabornok kiadta a parancsot ?az ellenseg megfutamitasara es megsemmisitesere a guadalcanali repul?ter korzeteben”. Harom reszre osztotta csapatait, akiknek a dzsungelen atkelve egy osszehangolt, meglepetesszer? ejszakai tamadassal kellett volna legy?rni a ved?ket. Az Oka ezredes parancsnoksaga alatt allo csapatok nyugatrol tamadtak volna, az Icsiki-ezred maradvanyai keletr?l, a f?er?k (kb. 3000 ember) pedig delr?l, a sziget belseje fel?l. ^[52] Szeptember 7-en a japan csapatok mozgasba lendultek, es csak kb. 250 katona maradt hatra Taivu nal a keszletek ?rzesere. ^[53]

Ekozben bennszulott felderit?k jelentettek az amerikaiaknak, hogy japan csapatok mozgolodnak Taivu korzeteben, Taszimboko bennszulott falu mellett. Merritt Edson, az amerikai er?k parancsnoka a tersegben, kikuldott egy tengereszgyalogos-egyseget, akik csonakon Taszimbokohoz hajoztak es megleptek es megfutamitottak a tabort ?rz? japanokat. ^{[54] [55]} Elpusztitottak az itt talalt ?hatalmas mennyiseg?” elelmiszert es egyeb keszleteket, majd visszavonultak, es magukkal vittek, amit elbirtak. A zsakmanyolt iratokbol es a raktar mereteb?l nyilvanvalova valt, hogy legalabb 3000 japan katona mozog a tersegben, es hogy tamadasra keszulnek. ^[56]

Helyesen mertek fel azt is, hogy tamadas varhato deli iranybol, ahol ezel?tt meg nem talalkoztak japan csapatokkal. A repul?tert?l kozvetlenul delre huzodott egy kb. 900 m hosszu kelet-nyugati iranyu, keskeny korallgerinc-sor, amely uralta a delr?l jov? megkozelitesi utakat, de abban az id?ben ? par ?rszemt?l eltekintve ? vedtelen volt. Ezt a gerincet szallta meg 840 katonajaval Edson alezredes szeptember 11-en . ^[57]

Szeptember 12-en ejszaka Kavagucsi megtamadta a gerincet ved? tengereszgyalogosokat, es akcioba lepett a keleti es nyugati szarny is. Ezeket a jol beasott tengereszgyalogosok konnyeden visszavertek, de a korallgerincen veres harc bontakozott ki a ketsegbeesetten vedekez? amerikaiak es a tobb hullamban rohamozo japanok kozott. Kisebb csoportok at is tortek a repter fele, de az itt felallitott masodik ved?vonal (amely egy er?sebb tamadasnak nem tudott volna ellenallni), sikeresen felszamolta ?ket. Az ejszakai harc soran Kavagucsi csoportja 850, az amerikaiak 104 embert vesztettek. A tamadas kudarca utan Kavagucsi otnapos menetben nyugat fele haladva a Matanikau moge vezette csapatai maradekat. ^[58]

Szeptember 15-en Hijakutake tabornok, a terseg japan f?parancsnoka rabauli f?hadiszallasan ertesult a veresegr?l, es tovabbitotta a hireket a birodalmi f?parancsnoksagnak. A vezerkar azonnal ertekezletet hivott ossze, ahol egyetertesre jutottak abban, hogy a guadalcanali helyzet sulyos, es hogy az utkozet konnyen a haboru dont? csatajava fejl?dhet. Minden egyeb, a Csendes-ocean tersegeben folyo hadm?veletet a guadalcanali ala rendeltek, es azonnal leallitottak az Uj-Guinean zajlo offenzivat, amely pedig mar kis hijan elerte Port Moresby kikot?jet. Hijakutake el?keszuleteket tett tovabbi csapatok Guadalcanalra kuldesere. ^[59]

Er?sitesek [ szerkesztes ]

Mikozben a japanok a Matanikau mogott a sebeiket nyalogattak, az amerikai csapatok tovabbi er?siteseket kaptak. Vandergrift ujabb tengereszgyalogos-zaszloaljat vezenyelt at Tulagirol Guadalcanalra szeptember 14-en. Negy nappal kes?bb befutott egy konvoj, amely 4157 f?nyi tengereszgyalogos-er?sitest hozott, valamint 137 gepjarm?vet, satrakat, repul?benzint, elelmiszert es tovabbi felszerelest. A beerkezett er?sitesekkel vegre sikerult folytonossa tenni az amerikai ved?vonalat. Vandergrift tovabb er?sitette csapatait a nem megfelel?en teljesit? tisztek visszakuldesevel es helyukbe alacsonyabb rangu, magukat a harcok soran kituntet? katonak el?leptetesevel. ^[60] A konvoj nem jutott at aldozatok nelkul: szeptember 15-en a japan I?19-es tengeralattjaro megtorpedozta es elsullyesztette a kiseres feladataiban reszt vev? Wasp repul?gep-hordozot. Ezzel a teljes csendes-oceani tersegben mar csak egy amerikai hordozo, a Hornet maradt bevethet? allapotban. ^[61]

Szeptember 14-27. kozott a rossz id?jaras miatt elmaradtak a japan legitamadasok, es a csendes id?szakot mindket fel repul? egysegei meger?sitesere hasznalta ki. A japanok 85 vadasz- es bombazogeppel er?sitettek rabauli bazisukat, mig az amerikaiak 23 gepet hoztak Guadalcanalra. Ezzel az er?viszonyok kis hijan kiegyenlitette valtak (117 japan gep 71 amerikai ellen). ^[62] Szeptember 27-en ujraindultak a japan legitamadasok, amelyeket mar egy sokkal magabiztosabb tengereszgyalogos-legier? fogadott. ^[63]

A japanok, a Tokio Expressz segitsegevel szakadatlanul folytattak a szigeten lev? csapataik er?siteset. Szeptember 11-en egy zaszloalj erkezett a sziget nyugati csucskebe, tul kes?n ahhoz, hogy reszt vegyen a nagy tamadasban. Szeptember 14-24. kozott a japan rombolok tovabbi 280 katonat es nagy mennyiseg? elelmiszert, l?szert es egyeb ellatmanyt tettek partra. A 2. japan gyaloghadosztaly Rabaulba erkezett, es megkezd?dtek az el?keszuletek a szigetre szallitasara. A japanok oktober 20-ara terveztek a kovetkez? nagy tamadast 17 500 katona reszvetelevel. ^[64]

Akciok a Matanikaun [ szerkesztes ]

Kavagucsi a Matanikau nyugati partjara vonult vissza f?er?ivel. A szetzilaltan visszavonulo japanok szamos csoportja tevelygett a vedelmi zona deli resze es a Matanikau kozotti erd?s teruleten. Ezen csapatok megsemmisitesere es a f?er?k nyugtalanitasara az amerikaiak tobb kisebb (szazad-zaszloalj) erej? akciot szerveztek a Matanikau volgyeben. ^[65]

Az els? ilyen akciora szeptember 23. es 27. kozott kerult sor. Az el?renyomulo tengereszgyalogosok a japanok gy?r?jebe kerultek, es kenytelenek voltak a tengerpart fele kitorni. A sulyos vesztesegeket szenvedett csapatok csak egy, a kozelben tartozkodo amerikai torpedorombolo hatekony agyutuzenek es annak koszonhettek megmenekulesuket, hogy sebteben sikerult partraszallo jarm?veket ideiranyitani. ^[66]

A masodik akcio soran (oktober 6-9.) fordult a kocka. Egy er?sebb amerikai kulonitmeny atkelt a Matanikaun, meglepte a frissen beerkezett 2. japan gyaloghadosztalyt, es csaknem teljesen megsemmisitette annak 4. ezredet. Az akcio hatasara a japanok feladtak meglev? hidf?iket es visszavonultak a folyo nyugati partjara, ami nagyban hatraltatta a kovetkez? nagy tamadas el?kesziteset. ^[67] Az osszecsapas soran az amerikaiak tobb mint 120, Nakaguma egysegei pedig 690 f?t vesztettek. ^[68]

Oktober 9-en es 11-en is kisebb akciokra kerult sor ket kisebb japan megfigyel?allas ellen, amelyeket sikerrel felszamoltak. ^[69]

Krizis [ szerkesztes ]

Szeptember utolso es oktober els? heteben a Tokio Expressz egyre tobb japan katonat tett partra a szigeten. A japan haditengereszet mindent megtett, hogy leszallitsa a tamadashoz szukseges egysegeket felszerelesukkel egyutt, valamint ezen felul fokozta a sziget elleni legitamadasokat is. ^[70]

Amerikai reszr?l szinten tovabbi er?sitesek kuldeset hataroztak el, es osszeallitottak egy konvojt, amely a 164. amerikai gyalogezred 2 837 katonajat hozta Guadalcanalra (tervezett erkezes: oktober 13-an). A konvoj vedelmere egy 4 cirkalobol es 5 rombolobol allo hajorajt vezenyeltek ki (Task Force 64) Norman Scott admiralis parancsnoksaga alatt. ^[71]

Az Esperance-foki tengeri csata [ szerkesztes ]

B?vebben: Esperance-foki tengeri csata

Oktober 11-en ejjel az addigi legnagyobb ?patkanyfutam” kereteben ket hidroplan-anyahajo es hat rombolo 728 katonat, tuzersegi felszerelest es l?szert vitt Guadalcanalra. Ugyanezen az ejszakan harom japan nehezcirkalo es ket rombolo Goto Aritomo admiralis parancsnoksaga alatt agyut?zzel tamadta volna Henderson Field-et. ^[72]

Az amerikai konvojt ved? Task Force 64 ejfel korul talalkozott Goto hajoival. Az amerikai hajok uj, nagy hatotavolsagu radarjuknak koszonhet?en megleptek a japanokat, elsullyesztettek egy nehezcirkalot es egy rombolot, es sulyosan megrongaltak egy tovabbi cirkalot. Elesett Goto admiralis is. Az amerikaiak egy rombolot veszitettek, emellett megserult egy cirkalo es egy rombolo. A gy?zelem meg nagyobb aranyu lehetett volna, ha Scott admiralis nem kovet el tobb hibat a csata soran. A serult japan hajok visszavonulasat fedez? negy rombolo kozul kett?t masnap elsullyesztett a Kaktusz legier?. Mikozben a ket flotta az utkozetet vivta, a japan konvoj szerencsesen elerte uticeljat es kirakodott. A kovetkez? napon sikeresen elerte celjat az amerikai konvoj is. ^[73]

Japan tamadas Henderson Field ellen [ szerkesztes ]

Az amerikai tengeri gy?zelem ellenere a japanok tovabb folytattak a kovetkez? nagy offenziva el?kesziteset. Hat gyors jarasu teherhajobol es nyolc rombolobol allo konvoj kuldeset hataroztak el, amely 4 500 katonat, ket neheztuzersegi uteget es egy harckocsi-szazadot szallitott volna. A konvoj oktober 13-an hagyta el a Shortland-szigeteken kialakitott tranzit-kikot?t. ^[74] Mivel meg a gyors teherhajok sem voltak kepesek egy ejszaka alatt lebonyolitani az utat, az akcio sikerehez elengedhetetlenul szukseges volt a Kaktusz legier? kiiktatasa.

Henderson Field bombazasa [ szerkesztes ]

Ezt a feladatot a ket csatahajobol ( Haruna es Kongo ), egy cirkalobol es 9 rombolobol allo kotelek kapta, amely oktober 14-en ejszaka a szigethez hajozott, es 01:33-kor tuzet nyitott a repul?terre. A kovetkez? 1 ora 23 perc alatt a csatahajok 973 db 38 cm-es kaliber?, specialis, nagy romboloerej? repeszgranatot l?ttek ki, amelyek hatalmas pusztitast okoztak. Megsemmisult majdnem az osszes repul?benzin, a 90 repul?gepb?l 48, es meghalt a repul?ter kozeleben ejszakazo 41 katona (koztuk 6 pilota). A becsapodasok felteptek a kifutopalyat is. ^[75]

Masnap megfeszitett munkaval sikerult egy ideiglenes kifutopalyat kialakitani, es a kornyez? amerikai bazisokrol 20 vadaszgep es 17 zuhanobombazo erkezett. Szallitogepeken kerozint kezdtek a szigetre hozni, amilyen gyorsan csak lehetett. Az ejszaka soran megsemmisult gepekben lev? uzemanyagot vodrokkel osszegy?jtottek, igy sikerult ket koteleket kikuldeni a sziget fele tarto nagy japan konvoj megtamadasara. A kotelekek megtamadtak a konvojt, de nem sikerult veszteseget okozniuk. ^[76]

A japan konvoj oktober 14-en ejfelkor megerkezett Tasszafaronga kikot?jebe es megkezdte a kirakodast. A kovetkez? nap Henderson Fieldr?l felszallt repul?k folyamatosan tamadtak a konvojt, es megsemmisitettek harom szallitohajot. A tobbi hajo ? kirakva az osszes katonat es a felszereles ketharmadat ? 15-en ejszaka visszaindult. 14-en es 15-en japan nehezcirkalok tovabbi ejszakai tuzersegi tamadasokat inteztek a repul?ter ellen, de nem okoztak akkora veszteseget, mint a csatahajok bombazasa. ^[77]

Az utolso nagy roham [ szerkesztes ]

Oktober 1. es 17. kozott a japanok 15 000 katonat hoztak a szigetre, igy Hijakutake generalisnak 20 ezer ember allt rendelkezesere a nagy tamadasra. A hidf?k elvesztese miatt nyugatrol tul nehez lett volna el?renyomulni, ezert delr?l tervezte meginditani a f? tamadast, hasonloan Kavagucsi korabbi kiserletehez. 7000 japan katona, Marujama Maszao parancsnoksaga alatt benyomult a rendkivul nehezen jarhato dzsungelbe, hogy megkerulje az amerikai poziciokat. ^[78] A tamadas tervezett id?pontja oktober 22. volt. A f? tamadassal egy id?ben nyugatrol Szumijosi Tadasi vezetesevel 2900 katona a szigetre hozott ket utegnyi neheztuzerseg tamogatasaval indult volna rohamra. A japanok ugy becsultek, kb. 10 000 amerikai lehet Guadanalcanalon (a valosagban 23 ezren voltak). ^[79] A tamadasban a teljes japan 2. hadosztaly reszt vett, kiegeszitve a 38. hadosztaly reszeivel es tovabbi tamogato alakulatokkal, a mar emlitett ket 105 mm-es uteggel es egy szazadnyi harckocsival is. A Kavagucsi-tamadas tulel?i is csatlakoztak az offenzivahoz. ^[78]

Oktober 12-en japan utaszok megkezdtek a Mananikautol a sziget belseje fele vezet? ut epiteset (?Marujama utja”) . A 24 km hosszu ut Guadalcanal legnehezebben jarhato reszein vezetett keresztul: mocsaras patakok, meredek hasadekok es s?r? dzsungel akadalyoztak az utaszok munkajat. Oktober 16-18. kozott a 2. hadosztaly megindult kijelolt tamadasi korletei fele. ^[80] Oktober 23-an a csapatok meg mindig a dzsungelben kuszkodtek, ezert Hijakutake 24. estejere halasztotta a tamadast. A repul?tert?l delre lev? dzsungel olyan s?r? volt, hogy az amerikaiaknak ekkor meg fogalmuk sem volt arrol, hogy tobb ezernyi japan katona mozog a vedelmi vonal menten. ^[81]

Szumijosi csapatait nem sikerult id?ben ertesiteni a tamadas elhalasztasarol, ezert 23-an este ket zaszloaljnyi japan katona 9 harckocsi tamogatasaval megindult a Matanikau torkolatanal beasott amerikaiak ellen. Az eredmenyesen vedekez? tengereszgyalogosok az osszes tankot megsemmisitettek, es a japan tamadas rendkivul sulyos vesztesegekkel osszeomlott. Az amerikaiak vesztesege csekely volt. ^[82]

Oktober 24-en este Marujama csapatai is tamadasba lendultek. Az elkovetkez? ket ejszaka folyaman a japan egysegek szamos sikertelen frontalis tamadast inteztek a vedekez? amerikaiak ellen. Az amerikai tengereszgyalogosok es a tamogato t?zer? borzalmas pusztitast vegzett a japanok soraiban. ^[83] Az ejszakai felh?szakadasnak koszonhet?en tobb, par f?s japan csoport atjutott a ved?vonalon, de osszehangolt akciot nem tudtak szervezni, es a tengereszgyalogosok egyenkent vegeztek veluk az elkovetkez? napok soran. 60 f?s amerikai veszteseg aran az els? ejszaka tobb mint 1500 tamado esett el. A gyalogsagi tamadassal osszhangban a japanok tengeri es legi offenzivat is inditottak, de ezt a Kaktusz legier? sikerrel haritotta. Tevekenyseguknek koszonhet?en 14 repul?gep es 1 konny? cirkalo semmisult meg. ^[84]

Tovabbi japan tamadasok a Matanikau torkolatanal oktober 26-an szinten kudarcot vallottak, csekely amerikai es sulyos japan vesztesegek aran. Hijakutake parancsot adott a tamadasok leallitasara es visszavonulasra. Marujama csapatainak kb. fele a kiindulasi pontjaikra, a Matanikau folyohoz vonult vissza, a tobbiek pedig kelet fele vonultak az amerikai vedelmi vonal menten amig el nem ertek a tengert, es ott tamaszpontot epitettek ki. Mindket alakulat el??rsei november 4-en ertek el celjaikat. A csapatokat annyira megviseltek a vesztesegek, az ehezes, a betegsegek es a kimerit? menet, hogy a 2. hadosztaly a hadjarat hatralev? reszeben nem volt kepes egyetlen ujabb tamadasra sem. A harci vesztesegek 2200?3000 f?t tettek ki, szemben a mintegy 80 amerikai halottal. ^[85]

Tengeri csata a Santa Cruz-szigeteknel [ szerkesztes ]

B?vebben: Santa Cruz-szigeteki csata

Ezzel egyid?ben Hijatuke csapatai a lungai amerikai allasokat tamadtak. Japan repul?gep-hordozokat es egyeb nagyobb meret? hadihajokat csoportositottak at Jamamoto Iszoroku parancsnoksaga alatt, a Salamon-szigetek deli reszenel. A japanok azt remeltek, hogy itt sikerrel vehetik fel a harcot a szovetseges hadiflottaval, es dont? vereseget merhetnek ra. A tersegben tartozkodo szovetseges hadiflotta (TF 61) parancsnoka oktober 18-an a Ghormley-t valto William F. Halsey lett. Halsey, Ghormley-val ellentetben optimista volt a japanokkal valo osszecsapast illet?en es alig varta azt. ^[86]

A ket szembenallo fel oktober 26-an csapott ossze. A repul?gep-hordozokrol felszallo repul?csapatok osszecsapasa utan a szovetsegesek kenytelenek voltak visszavonulni. A japanok elsullyesztettek a USS Hornet -et, a USS Enterprise -t pedig sulyosan megrongaltak. A japan repul?gep-hordozok szinten visszavonultak, mivel a flotta-legierejuk szinten sulyos vesztesegeket szenvedett es ket hordozojuk is megrongalodott. Bar a japanok harcaszati gy?zelmet arattak, vesztesegeik az elkovetkez? id?kben potolhatatlanok voltak. A veteran pilotak a kes?bbiekben hosszutavu hadaszati el?nyt jelentettek a szovetsegeseknek, mivel legierejuk vesztesege az osszecsapas alatt viszonylag alacsony volt. ^[87]

Fordulopont [ szerkesztes ]

Ellentamadas a Matanikaun es Koli Pointnal [ szerkesztes ]

A Henderson Fieldert inditott csataban aratott gy?zelem kihasznalasa erdekeben Vandegrift 6 tengereszgyalogos zaszloaljjal tamadast inditott a Matanikau nyugati oldalan, amihez kes?bb az amerikai hadsereg meg egy zaszloalja csatlakozott. A hadm?veletet, melynek celja Kokumbona (a 17. japan hadsereg f?hadiszallasa, Point Cruztol nyugati iranyban) elfoglalasa volt Merritt Edson vezette. A japan vedelmet Point Cruz kornyeken a 4. gyalogezred latta el Nakaguma Nomasu vezetesevel. A 4. gyalogezred harckepesseget es erejet jelent?sen csokkentette az elhasznalodas, a tropusi betegsegek es az alultaplaltsag. ^[88]

Az amerikai offenziva november 1-jen kezd?dott es november 3-ara, nemi nehezseg aran sikerult a vedekez? japan er?ket megsemmisiteniuk, beleertve a Nakaguma segitsegere erkez? csapatokat is. Ugy t?nt, hogy az amerikaiak Kokumbona elfoglalasanak kuszoben alltak. Ekkor azonban felfedeztek az ujonnan, Koli Pointnal partraszallt japan egysegeket, es harcba bocsatkoztak veluk. Az egesz akcio es az uj fenyegetes elleni siker erdekeben Vandegrift november 4-en atmenetileg leallitotta a matanikaui offenzivat. Az amerikaiak 71, a japanok pedig korulbelul 400 f?s veszteseget szenvedtek az offenziva soran. ^[89]

A Koli Pointnal november 3-an, a korai orakban 5 japan rombolo egy 300 f?s csapatot tett partra, a Koli Point fele tarto Sodzsi csapatainak tamogatasa celjabol. Err?l tudomast szerezve Vandegrift egy tengereszgyalogos zaszloaljat iranyitott at, Herman H. Hanneken parancsnoksaga alatt, a japanok feltartoztatasa celjabol. A partraszallast kovet?en a japanok osszecsaptak Hanneken zaszloaljaval, es azt a Lunga Point iranyaba szoritottak vissza. Vandegrift valaszul Hanneken zaszloaljat Puller tengereszgyalogos zaszloaljaval valamint ket masik zaszloaljjal er?sitette meg, es elrendelte, hogy ezen er?k egyuttesen inditsanak tamadast a japanok ellen Koli Pointnal. ^[90]

Az amerikai csapatok inditasakor Sodzsi es egysegei megerkeztek Koli Pointhoz. November 8-atol kezd?d?en az amerikaiak megkisereltek Sodzsi csapatainak bekeriteset a Koli Point mellett talalhato Gavaga Creeknel . Id?kozben Hijakatuke parancsot adott Sodzsinak a pozicioi feladasara es elrendelte csatlakozasat a Kokumbonanal allomasozo japan csapatokhoz. A mocsaras pataknak koszonhet?en res volt az amerikai arcvonal deli szakaszan. November 9. es 11. kozott Sodzsi es 2-3000 f?s csapata a dzsungelen keresztul del fele menekult. November 12-en az amerikaiak a Koli Point-nal marado japan er?ket teljesen megsemmisitettek. A japan aldozatok szama 450 es 475 kozott volt, valamint az amerikaiaknak sikerult Sodzsi nehezfegyverzetenek es utanpotlasanak nagy reszet megszerezniuk. Az amerikai aldozatok szama 40, a sebesulteke pedig 120 f? volt. ^[91]

Ezalatt november 4-en a 2. tengereszgyalogos zaszloalj 2 szazada ( Evans Carlson vezetese alatt) Aola Baynel partra szallt, a Lunga Pointtol 64 kilometerre, keleti iranyban. Carlson csapatai a 147. gyalogezreddel meger?sitve az amerikai hadsereg epit?zaszloaljat (500 f?) vedte, amint az egy repul?ter epitesebe kezdett. Halsey, Richmond K. Turner ellentengernagy tanacsara hagyta jova az Aola Baynel letesitend? repter epiteset. ^[92]

November 5-en Vandegrift parancsot adott Carlsonnak, hogy szarazfold belsejebe hatolva tamadja meg Sodzsi Koli Point-rol elmenekult csapatait. Csapatai maradekanak csatlakozasa utan Carlson egy 29 napos jar?rozesbe kezdett, Aola Bayb?l indulva a Lunga Point iranyaba. A jar?rozes ideje alatt tobbszor megutkoztek Sodzsi visszavonulo csapataival. A harcok soran japanok 500, az amerikaiak 16 f?t vesztettek. Sodzsi csapatait emellett a tropusi betegsegek es az ehezes is sujtotta. November kozepere a Lunga folyot elerve (Matanikau fele feluton) Sodzsi csapatai mar csak 1300 f?b?l alltak. Ebb?l 7-800 f? jutott el a 17. japan hadsereghez. A fentiekre valo tekintettel Sodzsi csapatai csak kis szerepet jatszottak a hadjarat fennmarado reszeben. ^[93]

A Tokio Expressz november 5-en, 7-en es 9-en tovabbi er?sitest rakott partra. Ezek kozott volt a 38. japan gyaloghadosztaly, a 228. gyalogezred nagy reszet is magaban foglalva. A friss csapatok segitsegevel a japanok sikeresen visszavertek a november 10-en es 18-an bekovetkez? amerikai tamadasokat Point Cruznal es Matanikaunal. A japan es az amerikai csapatok az elkovetkez? 6 hetben farkasszemet neztek a Point Cruz melletti, attol nyugatra es? vonal menten. ^[94]

A guadalcanali tengeri csata [ szerkesztes ]

A japanok meg mindig nem adtak fel a kuzdelmet, es 11 nagy szallitohajobol allo ujabb konvojt szerveztek, amely kb. 7000 f?b?l allo friss csapatokat (a 38. gyaloghadosztaly egysegei) es rengeteg utanpotlast vitt a szigetre. A konvojt ket csatahajo kiserte, melyek specialis repesz-toltetekkel voltak ellatva. Feladatuk a Henderson repul?ter bombazasa es az ott allomasozo legier? megsemmisitese lett volna november 12-en es 13-an ejjel. Ez biztositotta volna a nehez szallitojarm?vek biztonsagos eljutasat Guadalcanalra masnap. ^[95]

A szovetsegeseknek mar november elejen tudomasuk volt a japan el?keszuletekr?l, ^[96] ezert a Task Force 67 -et utanpotlassal es felszerelessel november 11-en, Turner parancsnoksaga alatt Guadalcanalhoz iranyitottak. A konvoj vedelmet a Daniel J. Callaghan es Norman Scott parancsnoksaga alatt allo hadiflotta latta el. Bar a japan legier? tobbszor megtamadta a konvojt 11-en es 12-en, a kirakodas komolyabb vesztesegek nelkul megtortent. ^{[97] [98]}

November 13-an ejjel a hadihajok el?resiettek, hogy ? a mar bevalt modon ? a repul?ter agyuzasaval iktassak ki a Kaktusz legier?t. Az ejszaka sotetjeben, szakado es?ben hajozva a flotta kis hijan belefutott a Callaghan admiralis vezette, 5 cirkalokbol es 8 rombolobol allo, a sziget partjainal jar?roz? amerikai er?kbe. ^[99] A hajok kozvetlen kozelr?l, szinte teljesen vakon l?ttek egymast. A japanok, bar maguk is szenvedtek vesztesegeket, csaknem teljesen kiutottek az amerikai flottat (egy cirkalo es egy rombolo maradt csak akciokepes), es nyitva allt el?ttuk az ut a sziget es a repter bombazasa fele. A csata vegen azonban mindket fel visszavonult. Callaghan elesett a csataban. Mivel Abe nem semlegesitette a repteret, Jamamoto a csapatszallito konvojt november 15-ere utemezte at. Emellett osszeallitott egy uj egyseget, melynek feladata a repul?ter bombazasa es a beerkez? csapatok biztositasa lett volna. ^[100]

Id?kozben november 14-en 2 ora korul 1 cirkalo es 1 rombolo, Mikava Gunicsi iranyitasa alatt Rabaulbol akadalytalanul bombazta Henderson Fieldet. Ez ugyan okozott nemi kart, de a repul?ter es a repul?gepek tobbsege uzemkepes maradt. Mikozben Mikava visszavonult Rabaul iranyaba Tanaka szallito konvoja elindult Guadalcanal fele, abban a hitben, hogy a repul?ter megsemmisult, vagy sulyos karokat szenvedett. A nap folyaman a Henderson Fieldr?l es az Enterprise -rol felszallo repul?gepek folyamatosan tamadtak Mikava es Tanaka hajoit. Ennek soran 1 nehezcirkalot es 7 szallitohajot sullyesztettek el. A szallitohajokrol a csapatok nagy reszet Tanaka romboloi segitsegevel menekitettek meg, ezt kovet?en visszatertek a Shortlands-re. Sotetedes utan a maradek 4 szallitohajo folytatta az utjat Guadalcanalra, mikozben a Kondo rendelkezesere allo er?k a Henderson Field bombazasa celjabol kozeledtek. ^[101]

Kondo feltartoztasasa celjabol Halsey 2 csatahajot ( USS Washington (BB-56) es USS South Dakota (BB-57) ) es 4 rombolot valasztott le az Enterprise munkacsoportrol. Az amerikai er?k, a Washingtonon tartozkodo Willis A. Lee vezetesevel elertek Guadalcanalt es a Szavo-szigetet november 14-en ejfel el?tt, nem sokkal Kondot megel?zve. Kondo er?i a Kirishimabol, 2 nehezcirkalobol, 2 konny?cirkalobol es 9 rombolobol alltak. Az osszecsapas soran a japanok gyorsan elsullyesztettek 3 amerikai rombolot, es a negyediket sulyosan megrongaltak. A japan csatahajok ekkor eszleltek a South Dakota jelenletet, tuzet nyitottak ra, es sikerult is megrongalniuk. Mialatt Kondo hajoi a South Dakotara osszpontositottak, addig a Washington eszrevetlenul megkozelitette a Kirishimat. Radarja segitsegevel nyolc es fel kilometer tavolsagbol bemerte, nyolc perc alatt hetvenot lovest adott le ra, melyb?l kilenc talalt, es vegzetes karokat okozott benne. ^[102] A Washingtont a japanok uldoz?be vettek, azonban a sikertelen hajsza utan visszavonultak a Henderson Field bombazasa nelkul. A Kirishiman kivul a japanok meg egy rombolot vesztettek. ^[103]

Visszavonulas kozben a 4 japan szallitohajo a guadalcanali Tasszafaronga kozeleben 4 ora korul megallt es gyors kirakodasba kezdett. 05.55-kor az amerikai repul?gepek tuzersegi tamogatassal elkezdtek tamadni a partot ert szallitohajokat. Ennek eredmenyekent sikerult mind a 4-et elsullyeszteniuk, a szallitmanyok nagy reszevel egyutt. Csak egy 2-3000 f?s csapat ert sikeresen partot. A kirakodas sikertelensege kovetkezteben a japanok kenytelenek voltak feladni a Henderson Field elleni, novemberre tervezett offenzivajukat. ^[104]

November 26-an Imamura Hitosi japan alezredes atvette az ujonnan megalakult csapatot Rabaulban . Az uj parancsnoksag magaban foglalta mind Hijatuke 17. hadsereget, mind az Uj-Guinea szigeten allomasozo 18. japan hadsereget . Imamura parancsnoksaga alatt tovabb folytatodtak a Henderson Field es Guadalcanal visszafoglalasara tett kiserletek. Az Uj-Guinea szigeten talalhato Bunanal inditott szovetseges offenziva azonban megvaltoztatta Imamura prioritasat. Mivel Bunanal a helyzet nagyobb veszelyt jelentett, ezert Imamura elhalasztotta a tovabbi jelent?s utanpotlasok kuldeset Guadalcanalra. ^[105]

A japanok ki?zese a szigetr?l [ szerkesztes ]

December honap folyaman a megviselt 1. amerikai tengereszgyalogos-hadosztalyt kivontak a szigetr?l. Helyet egy szinten hadosztaly erej?, tengereszgyalogos es szarazfoldi egysegekb?l allo hadtest vette at (CAM hadosztaly) . A japan csapatok ereje gyorsan hanyatlott, els?sorban a tropusi betegsegek es az utanpotlasi nehezsegek miatt. ^[106]

1942. december 12-en felmerult japan reszr?l a sziget feladasanak lehet?sege. December 31-en a japan f?hadiszallas, a csaszar jovahagyasaval elrendelte a csapatok evakualasat es egy uj vedelmi vonal letesiteset. ^[107] Az amerikai er?k januar 10-en meginditottak vegs? offenzivajukat. A japan csapatok dont? tobbsege, koszonhet?en a Rennell-szigetnel bevetett repul?gepeik eredmenyessegenek, februar 9-eig sikeresen elhagyta a szigetet a Ke hadm?velet soran. ^[108]

Az amerikaiak a szigetet, illetve f?leg a repul?teret jelent?s bazissa epitettek ki es a haboru vegeig hasznaltak. A repul?ter ma is uzemel, Honiara International Airport (HIR) neven, a Salamon-szigetek egyetlen nemzetkozi repul?terekent. ^[109]

A csata ertekelese, jelent?sege [ szerkesztes ]

A midwayi csatat szeles korben a csendes-oceani haboru fordulopontjanak tartjak, mivel az a haditengereszet strategiai gy?zelmet hozta el es megallitotta Japan keleti iranyu terjeszkedeset Hawaii es az Amerikai Egyesult Allamok iranyaba. Japan ennek ellenere folytatta terjeszkedeset a Csendes-ocean deli tersegeben, amig ket dont? vereseget nem szenvedett a szovetsegesekt?l. Az ausztral szarazfoldi er?k 1942. szeptembereben Uj-Guineanal , a Milne-oboli csataban legy?ztek a japan haditengereszetet. Ez volt a japanok els? szarazfoldi veresege ebben a tersegben. 1942. vegere pedig biztossa valt, hogy Japan elveszitette a guadalcanali hadjaratot, mely sulyosabb csapas volt a japan strategiai tervek szempontjabol es varatlan amerikai gy?zelmet hozott.

A guadalcanali hadjarat igen sulyos vereseg volt mind strategiailag, mind anyagilag es az emberanyagot erint?en is. Megkozelit?leg 30 ezer japan katona vesztette eletet a hadjarat soran. Japan elveszitette iranyitasat a Salamon-szigetek felett es ezzel azon kepesseget is, hogy feltartoztassa a szovetsegesek hajoit. A rabauli japan f?hadiszallas igy a szovetseges legier? kozvetlen fenyegetese ala kerult. A legfontosabb azonban az volt, hogy az amugy is kis szamu japan szarazfoldi, legi es tengeri egysegek jelent?s resze felemeszt?dott a guadalcanali hadjarat alatt. A haditechnikai es a jol kikepzett, veteran egysegeket erint? vesztesegek potolhatatlanok voltak. A szovetsegesek szamara ez volt az els? gy?zelem abban a sorozatban, mely vegul Japan kapitulaciojahoz es megszallasahoz vezetett.

A guadalcanali egyike volt az els?, elhuzodo hadjaratoknak a tersegben. A hadjarat mindket fel logisztikai kepesseget es lehet?seget er?sen igenybe vette, mivel az elhasznalodas igen nagymertek? volt. Ez felgyorsitotta az Egyesult Allamok hadi es legi szallitasanak fejleszteset. Japan az er?sitesek szempontjabol kenytelen volt barkakra, rombolokra es tengeralattjarokra tamaszkodni, mely valtakozo sikert hozott. A kampany elejen az amerikaiakat a nyersanyagok hianya is hatraltatta, mivel a nemetek elleni fellepes els?bbseget elvezett. Azonban ahogy az amerikai kozvelemeny tudomasara jutott az amerikai csapatok guadalcanali tevekenysege, egyre jelent?sebb er?siteseket vezenyeltek a tersegbe. A japanok sem a hadiipari termelesben, sem emberanyag tekinteteben nem tudtak felvenni a versenyt az amerikaiakkal. Mig Japant potolhatatlan vesztesegek ertek, addig az Amerikai Egyesult Allamok meg novelte is er?it.

Guadalcanal utan a japanok mar egyertelm?en vedekezesre kenyszerultek. A Guadalcanalra iranyulo allando er?sitesek miatt a japan er?k jelent?sen meggyengultek a tobbi hadszinteren, mely jelent?sen hozzajarult az ausztralok sikeres ellentamadasahoz Uj-Guineaban . Ennek eredmenyekent 1943 elejen sikerult elfoglalniuk a kulcsfontossagu bunai es gonai bazisokat . Juniusban a szovetsegesek meginditottak a Cartwheel (?Ciganykerek”) hadm?veletet , melynek celja a japan f?er?k elszigetelese volt Rabaulban. Ennek soran a tengeri osszekottetes elvagasara osszpontositottak. A hadm?velet egyben el?keszitette Douglas MacArthur tabornok, a japanok altal korabban elfoglalt teruleteket szigetr?l-szigetre visszafoglalo hadjaratait a Csendes-ocean delnyugati tersegeben. Chester Nimitz admiralis a kozeps? tersegben latott el MacArthurhoz hasonlo szerepet. Mindkettejuk tevekenysege soran az amerikaiak Japan fele kozeledtek.

Gerhard L. Weinberg amerikai tortenesz szerint a guadalcanali hadjarat hosszu tavu hatasait gyakran nem veszik figyelembe. A japan vezet?k f? offenzivara keszultek az Indiai-ocean tersegeben, err?l ertesitettek nemet szovetsegesuket is (Ceylon, Madagaszkar), azonban az ehhez szukseges tengeri es legi egysegek megsemmisultek Guadalcanalnal. A vesztesegek valoban lehetetlenne tettek a japan ?sorompo” vedelmi rendszer m?kodeset. ^[110] A guadalcanali hadjarat kezdetevel egyid?ben a Brit Nemzetkozosseg er?i csak nagy nehezsegek aran tudtak tartani a Szuezi-csatornat a Nemet Afrika-hadtest elleneben. Az utanpotlas es er?sitesek, melyek lehet?ve tettek az El Alameinnel bekovetkez? gy?zelmet , az Indiai-oceanon keresztul erkeztek, mely a fenti korulmenyek miatt szabad maradt a szovetsegesek hajoi el?tt. ^[111] Raadasul ugyancsak az Indiai-oceanon (majd Iranon ) keresztul sikerult megoldani a nemetek ellen kuzd? Szovjetunionak juttatott, Amerikabol erkez? utanpotlas eljuttatasat is. A brit uralom 1942-ben erte el melypontjat Indiaban . Japan egyetlen eselye a brit uralom megdontesere es a kinai utanpotlasi utvonal elvagasara a Csendes-ocean delnyugati tersegeben hiusult meg. ^[112] Ez lehet?ve tette a brit, gurka es indiai er?knek, valamint a csinditek tovabbi felment? m?veleteit Burmaban , melyek egy evvel kes?bb ertek el kivant hatasukat, majd a Dracula hadm?veletben fejez?dott be.

A csata jelent?sege es vegkimenetele fontos abbol a szempontbol is, hogy a harccselekmenyekt?l felszabadult guadalcanali Henderson Field repul?ter kes?bb tobb jelent?s katonai akcio kiindulopontjava valt. Japan, talan legnagyobb hibaja az volt, hogy fogalmuk sem volt arrol, az ellenseg feltorte rejtjelez? kodjaikat, es ennek segitsegevel minden tervukr?l, es hadm?veletukr?l tudomassal birtak. Igy kerulhetett sor arra is, hogy tudomast szereztek Jamamoto admiralis tervezett utjarol. ^[113] Az 1943. aprilis 18-an vegrehajtott ?Bosszu” hadm?velet , melyben Jamamoto koteleket 16 db P?38G megtamadta Bougainville szigetenel es az admiralist szallito Betty -t lel?ttek. Jamamoto elvesztese sulyosan erintette a japan haditengereszeti hadvezetest, amely megmutatkozott kes?bbi hadmozdulataikban is. ^[114]

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Guadalcanal Campaign cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

Az angol nyelv? szocikk forrasai [ szerkesztes ]

Konyvek

• Bergerud, Eric M.. Touched with Fire: The Land War in the South Pacific . Penguin (1997). ISBN 0-14-024696-7  
• Dull, Paul S.. A Battle History of the Imperial Japanese Navy, 1941-1945 . Naval Institute Press (1978). ISBN 0-87021-097-1  
• Frank, Richard . Guadalcanal: The Definitive Account of the Landmark Battle . New York: Random House (1990). ISBN 0-394-58875-4  
• Griffith, Samuel B.. The Battle for Guadalcanal . Champaign, Illinois, USA: University of Illinois Press (1963). ISBN 0-252-06891-2  
• Hammel, Eric . Guadalcanal: Starvation Island . CA, USA: Pacifica Press (1992). ISBN 978-0-935553-04-8  

• Hammel, Eric . Carrier Clash: The Invasion of Guadalcanal & The Battle of the Eastern Solomons August 1942 . St. Paul, MN, USA: Zenith Press. 0760320527 (1999)  
• Hammel, Eric. Carrier Strike: The Battle of the Santa Cruz Islands, October 1942 . Pacifica Press (1999). ISBN 0-935553-37-1  
• Jersey, Stanley Coleman. Hell's Islands: The Untold Story of Guadalcanal . College Station , Texas : Texas A&M University Press (2008). ISBN 1-58544-616-5  
• Kilpatrick, C. W.. Naval Night Battles of the Solomons . Exposition Press (1987). ISBN 0-682-40333-4  
• Loxton, Bruce, Chris Coulthard-Clark. The Shame of Savo: Anatomy of a Naval Disaster . Australia: Allen & Unwin Pty Ltd (1997). ISBN 1-86448-286-9  
• Lundstrom, John B.. First Team And the Guadalcanal Campaign: Naval Fighter Combat from August to November 1942 . Naval Institute Press (2005). ISBN 1-59114-472-8  
• McGee, William L.. The Solomons Campaigns, 1942-1943: From Guadalcanal to Bougainville--Pacific War Turning Point, Volume 2 (Amphibious Operations in the South Pacific in WWII) . BMC Publications (2002). ISBN 0-9701678-7-3  
• Miller, Thomas G.. Cactus Air Force . Admiral Nimitz Foundation (1969). ISBN 0-934841-17-9  
• Morison, Samuel Eliot . The Struggle for Guadalcanal, August 1942 ? February 1943 , vol. 5 of History of United States Naval Operations in World War II . Boston: Little, Brown and Company (1958). ISBN 0-316-58305-7  
• Murray, Williamson, Allan R. Millett. A War To Be Won: Fighting the Second World War . United States of America: Belknap Press (2001). ISBN 0-674-00680-1  
• Peatross, Oscar F., John P. McCarthy and John Clayborne (szerk.). Bless 'em All: The Raider Marines of World War II . Review (1995). ISBN 0-9652325-0-6  
• Rottman, Gordon L., Dr. Duncan Anderson (szerk.). Japanese Army in World War II: The South Pacific and New Guinea, 1942-43 . Oxford and New York: Osprey (2005). ISBN 1-84176-870-7  
• Smith, Michael T.. Bloody Ridge: The Battle That Saved Guadalcanal . New York: Pocket (2000). ISBN 0-7434-6321-8  

Internetes forrasok

• Anderson, Charles R.: ' GUADALCANAL' (propagandakiadvany). U.S. GOVERNMENT PRINTING OFFICE, 1993. (Hozzaferes: 2006. julius 9.)
• Cagney, James: ' The Battle for Guadalcanal' . HistoryAnimated.com , 2005. [2012. majus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. majus 17.) ? A csata interaktiv bemutatoja
• Chen, C. Peter: Guadalcanal Campaign . World War II Database , 2004 - 2006. (Hozzaferes: 2006. majus 17.)
• Craven, Wesley Frank; James Lea Cate: Vol. IV, The Pacific: Guadalcanal to Saipan, August 1942 to July 1944 . The Army Air Forces in World War II . U.S. Office of Air Force History. (Hozzaferes: 2006. oktober 20.)
• Donahue, Jr., Jim: Guadalcanal Journal , 2005. [2006. november 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. november 8.)
• Flahavin, Peter: ' Guadalcanal Battle Sites, 1942-2004' , 2004. (Hozzaferes: 2006. augusztus 2.) ? Korabeli es mai kepek a Guadalcanali hadjarat helyszineir?l
• Garrett, Rube: A Marine Diary: My Experiences on Guadalcanal , 2003 [2008. majus 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007)
• Gillespie, Oliver A.: ' The Official History of New Zealand in the Second World War, 1939?1945 ; The Battle for the Solomons (Chapter 7) . New Zealand Electronic Text Center, 1952. (Hozzaferes: 2006. julius 11.)
• Hoffman, Jon T.: ' FROM MAKIN TO BOUGAINVILLE: Marine Raiders in the Pacific War' (propagandakiadvany). WORLD WAR II COMMEMORATIVE SERIES . Marine Corps Historical Center, 1995. (Hozzaferes: 2006. augusztus 29.)
• Hoffman, Jon T.: SILK CHUTES AND HARD FIGHTING: US. Marine Corps Parachute Units in World War II (angol nyelven). Commemorative series pp. 1. Marine Corps History and Museums Division. (Hozzaferes: 2006. december 26.)
• Hough, Frank O.; Ludwig, Verle E., and Shaw, Henry I., Jr.: ' Pearl Harbor to Guadalcanal' . History of U.S. Marine Corps Operations in World War II . (Hozzaferes: 2006. majus 16.)
• Inui, Genjirou: My Guadalcanal . [2008. majus 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. januar 16.) ? Egy japan tiszt beszamoloja a harcokrol
• Mersky, Peter B.: Time of the Aces: Marine Pilots in the Solomons, 1942-1944 (angol nyelven). Marines in World War II Commemorative Series . History and Museums Division, Headquarters, U.S. Marine Corps, 1993. (Hozzaferes: 2006. oktober 20.)
• Miller, John Jr.: ' GUADALCANAL: THE FIRST OFFENSIVE' . UNITED STATES ARMY IN WORLD WAR II , 1949. (Hozzaferes: 2006. julius 4.)
• Hirose (pontos neve ismeretlen): Report of a Japanese soldier about the battle of Guadalcanal (angol es nemet nyelven), 2007. [2007. szeptember 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. februar 16.)
• Shaw, Henry I.: ' First Offensive: The Marine Campaign For Guadalcanal' . Marines in World War II Commemorative Series , 1992. (Hozzaferes: 2006. julius 25.)
• U.S. Army Center of Military History: Japanese Operations in the Southwest Pacific Area, Volume II - Part I . Reports of General MacArthur . (Hozzaferes: 2006. december 8.)
• Zimmerman, John L.: ' The Guadalcanal Campaign' . Marines in World War II Historical Monograph , 1949. (Hozzaferes: 2006. julius 4.)

• ↑   Macksey: szerk.: Kenneth Macksey: A II. vilaghaboru katonai tevedesei . Pecs: Alexandra. ISBN 963 367 062 4  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• World War II Database:Guadalcanali hadjarat angol nyelven
• History.net cikkek a guadalcanali hadjaratrol angol nyelven ^{[ halott link ]}
• NAVY-oldal Archivalva 2011. februar 3-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)
• ibiblio.org (angolul)
• Egy japan veteran naploja (angolul)