Gorizia
(
szlovenul
Gorica
,
nemetul
Gorz
,
friuliul
Gurize
) egy kis
varos
Olaszorszagban
.
Gorizia megye
szekhelye, helyi jelent?seg? ipari, kereskedelmi es turistakozpont.
Az
Alpok
labanal, Eszakkelet-Olaszorszagba kozvetlenul a szloven?olasz
hatarnal
. A varos az
Isonzo
es a
Vipava
folyok volgyenek talalkozasanal fekszik. A kozelben talalhatok a
Collio-dombok
, melyeken mar regota folyik a sz?l?termesztes es bortermeles.
A varos
eghajlatat
a
bora
befolyasolja, amelynek koszonhet?en bar gyakori a hideg, hegyekr?l learamlo leveg?, az ev nagy reszeben megis a mediterran, enyhe
eghajlat
a jellemz?.
A varos elnevezese a szloven
gorica
(?kis hegy”) szobol ered.
Tortenete a Habsburg uralomig
[
szerkesztes
]
A telepules a prehisztorikus id?kben mar letezett, a kis falu az Isonzo egyik gazlojara epult. T?le nem messze fekudt az
Aquileia
es
Emona
(
Ljubljana
) kozti kereskedelmi ut, melyet a
Romai Birodalom
fenykoraban epitettek meg. A telepules nevenek els? emlitese egy
1001
.
aprilis 28-an
lejegyzett oklevelen szerepel:
?quae sclavonica lingua vocatur Goritia
”. Az oklevel egy birtokadomanyozast tartalmaz, amely szerint
III. Otto nemet-romai csaszar
IV. Ravennai Giovanninak es a veriheni grofnak, Friuli Eppsteinnek adja at a foldteruletet. A
11. szazadban
a varos ket reszb?l allt: kiepult egy kormanyzoi varnegyed, fels?varos, mely az adminisztrativ teend?ket vegezte es a fels?varos korul kialakult az alsovaros, amely magabol a falubol, lakonegyedb?l allt, igy szerepe nagyreszt kereskedelmi jelleg? volt.
A Habsburg Birodalom alatt
[
szerkesztes
]
A
Szent Ignac
-templom
A
16. szazadban
Gorizia megye
a
Habsburg Birodalom
tartomanyava valt, a
Bels?-Ausztriahoz
sorolt Gorz es Gradisca grofsag reszekent, a mai
Szlovenia
nagy reszevel egyutt. A
18. szazad
kozepere a varosban mar torvenykezesi szekhely m?kodott, ekkortol indult el a varos modernizalasa,
barokk
epuletek epitese. A varosban
katedralist
epitettek,
zsinagoga
epult, a szazad vegere a telepules kulturalisan es etnikailag sokszin?ve valt.
Bonaparte Napoleon
hoditasai nyoman ? a
schonbrunni beke
rendelkezese ertelmeben ? a varos 1809-t?l a Francia Csaszarsaghoz kerult, az ujonnan szervezett Illir tartomanyok reszekent. 1813-ban, a
hatodik koalicios haboruban
Ausztria visszafoglalta, majd 1815-ben a
becsi kongresszus
dontese hivatalosan is a Habsburg Birodalomnak itelte. A varos az
Illir Kiralysag
resze lett egeszen
1849
-ig, amikor is letrehoztak az
Osztrak Tengermellek
(Kustenland)
tartomanyt, amely a
Habsburg Birodalom
delnyugati reszen huzodott az Isonzo volgyet?l az
Isztriai-felszigetig
. Az
Osztrak?Magyar Monarchia
idejen Gorz varosat az ?ausztriai
Nizza
” neven emlegettek, koszonhet?en annak, hogy a
19. szazad
vegere az osztrak arisztokracia nyaralohelyeve valt.
Az I. vilaghaboru alatt
[
szerkesztes
]
Az
Olasz Kiralysag
1915
.
majus 23-an
hadat uzent korabbi szovetsegesenek, a Monarchianak, nehany nappal kes?bb mar meg is jelentek az olasz csapatok a varos tersegeben. Gorz varosa sulyos karokat szenvedett el az
isonzoi csatak
soran, tobbszor is gazdat cserelt, a frontvonal kozel ket even at a varos kozvetlen kozeleben huzodott.
1918
-ban az olasz csapatok bevonultak a varosba, majd a
saint-germaini bekeszerz?des
alapjan is az Olasz Kiralysag kapta meg. Gorz varosa Gorizia neven
Veneto
tartomany resze lett.
1927
-ben
Venezia Giulia
(wd)
tartomanyhoz kerult, melynek szekhelye lett.
A varos tortenete 1945-t?l
[
szerkesztes
]
Gorizia vara
A Cronberg-palota
A
masodik vilaghaboru
alatt Gorizia
Nemetorszag
resze lett,
1945
-ig, amikor a
szovetsegesek
szalltak meg a teruletet, akik
1947
-ig katonai kormanyzast vezettek be, akkor kerult ismet
Olaszorszaghoz
, leszamitva nehany kuls? keruletet (Salcano, San Pietro), amelyeket
Jugoszlaviahoz
csatoltak, igy kialakult egy varoson beluli nemzetkozi hatar. A regi vasutallomas egyik resze Olaszorszaghoz, mig a masik resze Jugoszlaviahoz tartozott.
1948
-ban a varos elcsatolt keleti teruletein
Josip Broz Tito
epitkezeseket kezdett, igy kialakult egy onallo kisvaros:
Nova Gorica
. Annak ellenere, hogy a hatar Gorizia varosban huzodott, nem beszelhettunk olyan helyzetr?l, mint az egykor szinten megosztott
Berlin
eseteben, Jugoszlavia es Olaszorszag kapcsolata baratsagos volt a
masodik vilaghaboru
utani evekben. Jugoszlavia szetesese idejen a tagkoztarsasagbol els?kent kivalt Szlovenia lett a tovabbiakban hataros a varossal. 1963-ban az Olaszorszaghoz tartozo teruletet betagoltak az uj
Friuli-Venezia Giulia
regioba, amelynek szekhelyeve
Triesztet
tettek meg. A Trieszt koruli vitatott teruletreszek helyzetet 1975-ben olasz?jugoszlav egyezmenyben veglegesitettek.
2007. december 21-et?l ? Szlovenianak a
schengeni egyezmenyhez
torten? csatlakozasaval ? a varoson athalado hatar elvesztette orszagokat elvalaszto szerepet.
- A
goriziai var
, melynek falait a kozepkorban epitettek, egykor adminisztrativ es torvenykezesi feladatokat latott el. A varban
kapolna
is talalhato, amelyet
Szent Bertalan
tiszteletere epitettek, es szamos
reneszansz
freskoval
diszitettek.
- A
katedralis
, melyet a
14. szazadban
kezdtek el epiteni az
els? vilaghaboru
idejen csaknem teljesen megsemmisult. A katedralis barokk stilusu, szamos
stukkoval
diszitve.
- A legfontosabb templom Gorizia varosaban a
Szent Ignac
-templom
, amelyet a
jezsuitak
epittettek
1680
?
1725
kozott. Az
egyhajos
templomot szamos szobor disziti, itt festette meg Szent Ignac dics?sege cim? freskojat
Cristoph Tausch
is.
- A
Lantiari grofok hazaban
egykor csaszarok es
papak
is megszalltak.
- A vasutallomas es az el?tte fekv?, a szloven?olasz hatar altal kozepen ketteszelt
Europa
ter.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Gorizia
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]