| Goretti Szent Maria
|
 |
| sz?z
,
vertanu
|
| Szuletese
|
1890
.
oktober 16.
Corinaldo
|
| Halala
|
1902
.
julius 6.
Nettuno
(11 evesen)
|
| Tisztelete
|
| Egyhaza
| romai katolikus egyhaz
|
| Tisztelik
| romai katolikus egyhaz
|
| Boldogga avatasa
| 1947
.
aprilis 27.
,
Roma
Boldogga avatta:
XII. Piusz papa
|
| Szentte avatasa
| 1950
.
junius 24.
, Roma
Szentte avatta: XII. Piusz papa
|
| Sirhely
| Goretti Szent Maria-bazilika,
Nettuno
|
| Kegyhely
| Goretti Szent Maria-bazilika, Nettuno
|
| Unnepnapja
| julius 6.
|
| Jelkepei
| liliom
,
palma
|
| Ved?szentje ennek
| lanyoknak, fiataloknak, nemi er?szak aldozatainak, b?ncselekmenyek aldozatainak, a megbocsatasnak, a tisztasagnak, a szegenysegnek
|
 |
Goretti Szent Maria
,
olaszul:
Santa Maria Goretti
(
Corinaldo
1890
.
oktober 16.
?
Nettuno
1902
.
julius 6.
) olasz vertanu,
1950
.
junius 24-en
avatta szentte
XII. Piusz papa
, melynek soran Maria edesanyja is jelen volt.
Maria szulei Luigi Goretti es Assunta Carlini egyszer? foldm?vel? parasztok voltak, es nehany holdnyi foldon gazdalkodtak lanyuk szul?helyen. Kes?bb atkoltoztek egy Nettuno melletti telepulesre: ott egy megozvegyult Serenelli nev? ferfival bereltek kozosen foldet, akinek egy szem fia a Marianal mintegy nyolc esztend?vel id?sebb Alessandro volt. Maria hozzajuk jart f?zni.
Baratn?je es Alessandro elmondasa szerint a lany sokat imadkozott, kulonosen az es?s napokon, vagy amikor keves volt a munka. Mindig engedelmes es szorgos volt. Eltert a legtobb lanytol, akik elegge konny?ver?ek voltak, nem kereste flortoles vegett a fiuk tarsasagat.
Serenelli iszakos es er?szakos ember hireben allt, s ebben sajnos fia sem maradt el t?le.
Maria apja meghalt
malariaban
, es igy anyjara harult hat gyermeke nevelese. Tovabb bereltek a foldet, mivel nem volt mashova menniuk. A munkaban Maria is allandoan segitette. Kozben Serenellivel is eleg sok konfliktusa tamadt, s ez annal jobban bonyolitotta a helyzetet. Maria meg tizenket eves sem volt, amikor Alessandro szemet vetett ra. Maria ellenben a fiu kivansagat b?nnek tartotta. Mivel Alessandro nem tudta elcsabitani, egyre er?szakosabb lett az id? mulasaval. Ketszer komolyabban er?szakoskodott a lannyal, de ? mindketszer elmenekult t?le. Alessandro meg is fenyegette Mariat, nehogy megprobalja elarulni, mert kulonben megoli.
A kislany edesanyjatol kerte, hogy ne hagyja soha magara, de nem tudta konkretan megmagyarazni miert, es amugy sem akart az anyja helyzeten neheziteni. Edesanyja meg is szidta, de ? azt mondta, hogy oljek meg, semhogy hazugsagot beszeljen. Nemreg volt els?aldozo, amit nagy orommel vart. A hit mindig kozel allt hozza, s ugyanakkor tudta, milyen komoly veszelyben van nemcsak szuzessege, hanem elete is. De nem csupan sajat eletet feltette: Alessandronak azert konyorgott, mert a b?nert elkarhozhat, tehat a fiu erdekeit is szem el?tt tartotta.
Maria utolso hete szorongasban telt el.
Julius 5-en
deltajban egyedul maradt, amikor Alessandro megint felbukkant, es kovetelte, hogy menjenek egyutt a haloszobaba. Maria ellenallt, mire a fiu megragadta, es elkezdte a szobajaba rancigalni. Maria egyre csak ezt ismetelte: ?Nem, nem, az b?n, Alessandro, elkarhozol erte!” Alessandro annyira megduhodott, hogy kest rantott, es vagy tizennegyszer megszurta a lanyt. A szomszedok vegul meghallottak a zajt, es odarohantak. Az eletveszelyes sebeket kapott Mariat Nettunoba vittek, az ottani korhazba, es ketoras m?tettel probaltak megmenteni az eletet. Vegig ontudatanal maradt, es
Jezust
, valamint
Sz?z Mariat
szolongatta. Haldokolva megbocsatott gyilkosanak, Jezus kedveert, mert ? is megbocsatott minden gonosztev?nek a kereszten, s azt kivanta, Alessandro mellette legyen a
paradicsomban
.
Julius 6-an
, egy vasarnapi napon meghalt.
Marianak a varos szocialista tanacsa keszittetett koporsot.
Alessandro Serenellit a gyilkossagert 30 ev kenyszermunkara iteltek. Negy evvel kes?bb almaban megjelent Maria, es viragot szedett neki. Ett?l teljesen megvaltozott, es peldas magatartast mutatott buntetese hatralev? reszeben.
1928
-ban szabadon engedtek, es elment Maria anyjahoz, hogy bocsanatot kerjen t?le. Az asszony meg is bocsatott neki. Ekkor a
corinaldoi
plebanian
volt hazvezet?n?.
Karacsony
szentesteje volt, es egyutt mentek az ejfeli misere.
1950
.
junius 24-en
XII. Piusz papa
nagy tomeg el?tt
avatta szentte
Maria Gorettit, s az unnepi alkalmon ott volt edesanyja is.
Kritikak a szentte avatassal kapcsolatban
[
szerkesztes
]
Goretti Maria szentte avatasat
feminista
szempontbol tobben is kritizaltak azert, mert egyesek szerint azt az ertekrendet kozvetiti, hogy jobb halottnak lenni, mint tulelni egy nemi er?szakot. Ez a kritika azert alaptalan, mert nem tudjuk, mi lett volna a kovetkezmenye annak, ha Alessandro nem rant fegyvert. Maria nem
ongyilkos
lett, nem onmaga dontott a halal mellett. Az
egyhaz
tanitasa szerint azert lett
szent
, mert ellenallt a
b?nnek
es megbocsajtott a tamadojanak, aki halalos sebeket okozott neki es el akarta venni szuzesseget.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Domenico Mondrone:
Boldog Goretti Maria a 12 eves ?modern Szent Agnes”, a sz?zi tisztasag vertanuja
; ford. Omerovich Tamas, el?szo Csavossy Elemer; Unum, Bp., 1947
- K?vari Karoly:
Isten dragagyongyei. Galgani Szent Gemma, Goretti Szent Maria, Isten szolgaloja, Morosini Pierina
; Vallas es Elet, Hamilton, 1982 (
Peldakepek szazadunknak
)
- Szerencses Zsolt:
Goretti Szent Maria. Legy hiveid oltalma!
; Kerekes Kegytargy Nagykereskedes, Bp., 2007