Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Google .

A googol, mas neven tiz szexdecilliard , a 10 ¹⁰⁰ szam neve, ami az 1-es szamjegyb?l es az azt kovet? szaz darab 0-bol all. A szam a nevet 1938 -ban kapta a kilenceves Milton Sirottatol , aki Edward Kasner amerikai matematikus unokaoccse volt. Kasner a nevet Mathematics and the Imagination (A matematika es a kepzelet) cim? konyveben mutatta be.

A googol ?nagyjabol” egyenl? 70 faktorialisaval , es a primosztoi csupan a kett? es az ot. Binarisan abrazolva 332 biten lehetne leirni.

A matematikaban a googolnak nincs kulonosebb jelent?sege es nincs lenyegesebb felhasznalasi modja sem. Kasner arra hasznalta, hogy bemutassa a kulonbseget a vegtelen es egy elkepzelhetetlenul nagy szam kozott, es ilyen modon matematikaoktatasban hasznalhato.

A googol leirhato hagyomanyos formaban is:

1 googol = 10 ¹⁰⁰ = 10 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000

A googol nagyobb, mint az ismert univerzum reszecskeinek szama, ami becslesek szerint 10 ⁷² es 10 ⁸⁷ koze eshet.

Googolplex [ szerkesztes ]

A googolplex Edward Kasner meghatarozasa: leirasakor az els? egyes szamot googol darab nulla koveti, mas formaban egyenl? ?tiz a googolodikonnal”: ${\displaystyle {\mbox{googolplex}}=10^{\mbox{googol}}=10^{(10^{100})}}$.

Mivel a googolplex szam szamjegyeinek szama googol+1 darab, ezert ezt a szamot az univerzumunkban lehetetlen tizes szamrendszerben leirni, mivel ha az univerzumunk minden anyagat papirra es tintava valtoztatnank (vagy eppen lemezmeghajtokka vagy szamitogepes memoriava), akkor sem lenne eleg ahhoz, hogy leirjuk.

Google [ szerkesztes ]

A Google internetes keres?rendszer neve a googol szam nem szandekosan helytelenul irt valtozata, mutatva ezzel a ceg indittatasat a hihetetlen nagy internetes tartalom keres?motorba foglalasa irant. Csak azutan jottek ra a tevedesre, miutan bejegyeztek a Google cimet, ^[1] illetve sajat cikkukben ugy fogalmaznak, hogy a Google a googol egy gyakori irasmodja. ^[2]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Kasner ? Edward & Newman ? James Roy: Mathematics and the Imagination (New York, NY, USA: Simon and Schuster, 1967 ; Dover Pubns, April 2001; London: Penguin, 1940 , ISBN 0-486-41703-4 ).

Tovabbi informacio [ szerkesztes ]

• Googol darab szamjegy abrazolasa

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• A tiz hatvanyai
• Rovid es hosszu skala
• Googolplex