A
glitch
egy
elektronikus zenei
m?faj, amely az 1990-es evek vegen jelent meg. A ?hiba esztetikajat” tekinti alapjanak: lenyege az elektronikai hibak (?glitchek”) tudatos felhasznalasa a zenei szerkesztesben. A glitch hangzas forrasai leginkabb hibasan m?kod? hangrogzit? eszkozok, digitalis hangkelt?k, pl. CD-lejatszok akadasabol, elektronikai eszkozok zajabol, digitalis vagy analog torzitasokbol, bitratacsokkentesb?l, hardverzajokbol, szoftverhibakbol, bakelitzajokbol (?scratch”-ekb?l) es rendszerhibakbol erednek.
Kim Cascone producer a m?fajt az
elektronica
alfajakent sorolta be 2000-ben a
Computer Music Journal
ben.
A glitch esztetikajanak eredete a
20. szazad
elejere nyulik vissza.
Luigi Russolo
The Art of Noises
cim? futurista m?ve alapozta meg a zajzenek m?fajat. ? is epitett zajkelt? eszkozoket, ezeket
intonarumori
nak nevezte. A kes?bbi zeneszek is eltek a hibas m?kodes? eszkozok kreativ hasznalataval, mint Michael Pinder (a
Moody Blues
1968-bol, a
The Best Way to Travel
), valamint Christian Marclay, aki megrongalt bakelitlemezekkel hozott letre hangkollazsokat 1979-ben. A nepszer?
OMD
cim? szam az 1981-es ?invaziv gepekkel” es indusztrialis zajokkal teli
Architekture and Morality
albumrol szinten emlitest erdemel mint a glitch zene korai manifesztacioja. 1985-ben Yasunao Tone megrongalt CD lemezeket hasznalt a
Techno Eden
nek nevezett performanszan, ugyanakkor Nicolas Collins 1992-es
It was a Dark and Stormy Night
albuman egy
vonosnegyes
hallhato pattogo ?CD-skip” zajokkal f?szerezve. Yuzo Koshiro 1994-ben a
Streets of Rage 3.
jatekzenejehez automatikusan randomizalt szekvenciakat alkalmazott, amivel egyedi experimentalis hangzasokat hozott letre.
A glitch-mozgalom Nemetorszagban egyertelm?en Achim Szepanski zenei munkainak es kiadasainak (kulonosen a
Mille Plateaux
-nak) koszonhet?. Ahogy ez a mozgalom szep lassan kib?vult (olyan zenekarokkal, mint az ?Oval”), a glitch technikaja szetterjedt a m?veszek koreben az egesz vilagban. Jon Hassel trombitas az 1994-es
Dressing fo Pleasure
c., jazzben es trip-hopban utazo albuman tobb szamaban is akadozo CD lemezek hangjat keverte a mixebe.
Az Oval 1993-as
Wohnton
cim? albumaval kib?vitette a stilust nemi
ambient
atmoszferaval.
A 90-es evek kozepen a Warp Recordshoz tartozo el?adok, mint az Aphex Twin (Richard D. James Album, Windowlicker, Come to Daddy EP), a chan-EL es az Autechre (Tri Repetae, Chiastic Slide) szinten hatassal voltak a digitalis zajok es atmoszferak technikajanak es esztetikajanak fejl?desere.
A glitchet leggyakrabban szamitogepeken, modern zenei szoftverekkel egy mar el?re felvett anyagbol keszitik rovidke audioszeletek osszevagasaval. Ezek a szeletek beepulnek a glitch alap-epit?koveibe, amik lehetnek ritmusok glitchekb?l osszevagva, ?click”-ek, ?scratch”-ek, ?noise”-ok es mas ?hibasan” megalkotott vagy megszolaltatott zajkonstrukciok. Ezek a zajok altalaban nagyon rovidek es f?leg perkussziv funkciokat latnak el a hangszerelesben. Az akadozo lemezek, a ?scratch”-eles, ?circuit bending” es mas zajszer? torzitasok er?sen figyelemfelkelt? modon szolgaltatjak a ritmusokat es magat a ?glitch”-et, ami szaknyelven nem mas, mint a digitalis audioeszkozok mellekzajai. Nem minden zenesz hasznal hibasan generalt digitalis zajokat. Vannak, akik szintetizatorokat hasznalnak, mint amilyen a Clavia Nord Modular G2, az Elektron Machindrum vagy a Monomachine.
Nepszer?bb trackerszoftverek a glitch-szerkeszteshez: Jeskola Buzz, Renoise.
Modularis szoftverek: Reaktor,
Ableton Live
, Reason, AudioMulch, Bidule, SuperCollider, FLStudio, Max/MSP, Pure Data es ChucK. A kisfeszultseg? elektromos berendezesek szandekos modositasa altali hangszerkeszites ugyanugy hozzatartozik a glitch produkciohoz, csak epp hardveres kontextusbol megkozelitve ugyanazt.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Glitch (music)
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.