한국   대만   중국   일본 
Giuseppe Paganini ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Giuseppe Paganini

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Paganini Jozsef , vagy olaszul Giuseppe Paganini ( Genova , 1804 . ? Kaponya, Szabadka kozeleben, 1849 . marcius 5. ) honved tuzerszazados, a kaponyai utkozet h?se.

Elete [ szerkesztes ]

Italiaban nevelkedett, majd Magyarorszagra koltozott es egy ideig tanarkent dolgozott Pecsett . Szenvedelyesen hitt Italia egyesiteseben, es amikor 1848 . marcius 15-en kitort a magyar forradalom, azonnal a magyarok oldalara allt. Megszervezte a nemzet?rok tuzerseget, es a kaponyai utkozetnel , 1849. marcius 5-en, a harci cselekmenyek vezere volt. Az utkozet tetje Szabadka szabadsaga, illetve elfoglalasa volt a Habsburgok oldalan harcolo szerb csapatok reszer?l.

Az utkozet [ szerkesztes ]

A szerb alakulatok Zomborbol indultak Szabadka iranyaba, hogy a varos bevetele utan egyesuljenek a mar Szeged alatt varakozo tobbi szerb csapattal. A bacskai magyar mez?varosokat a Tisza menten a szerbek mar sorban feldultak. Miutan a varos ertesult a nagy pusztitasrol es a tomerdek aldozatrol a kornyez? telepuleseken, Szabadka lakossaga hallani sem akart a varos esetleges atadasarol, amire a szerbek felszolitottak ?ket. Szabadkanak ekkor meg tulnyomoreszt szlav lakossaga volt, de a helyi bunyevacok a magyar szabadsagharc oldalara alltak. Paganini vezetesevel a szabadkaiak az utkozetet vegul cselvetessel nyertek meg, menekulest szinlelve, majd ellencsapasban korbezartak a szerb csapatokat. A szerbek hanyatt-homlok menekultek vissza Zomborig. Paganini tuzerszazados a csatateren halt meg, testet Szabadkan helyeztek orok nyugalomra a Zentai uti temet?ben.

Kultusza [ szerkesztes ]

Siremleket 1866 . november 1-jen allitottak neki a szabadkai ugybaratok. Kultuszat a Magyar Cserkesszovetseg Eszak-bacskai Korzete elesztette ujra. El?szor 1994 -ben hoztak rendbe Paganini sirjat es helyeztek koszorut emlekere. Azota marcius 5-en a varos minden jelent?sebb magyar vonatkozasu szervezete reszt vesz a koszoruzason. 2007 -ben a Magyar Koztarsasag szabadkai F?konzulatusa is megtisztelte a megemlekezest.