Germanok
nak nevezik azt a nyelvi kozosseget, melynek tagjai a
Kr. e. 1.
es
Kr. u. 3. szazad
kozott
Skandinavia
deli teruleteir?l kiindulva benepesitettek es uralmuk ala hajtottak
Kozep-
es
Kelet-Europa
videkeit. Germanok alatt csupan nyelvi kozosseg ertend?, nem egy egyseges nepcsoport. A
german nyelveket
beszel? nepek kulonboz? nepcsoportokat alkottak, akik gyakran egymas ellen is harcoltak.
Homan Balint
munkaja szerint e german nepcsoportok azaltal agaztak el es valtak kulon, hogy mas-mas kulturkorok hatasai ala kerultek, amikor allattenyeszt? vandorlasaik soran mas nepcsoportokkal kerultek kapcsolatba. Ezek a talalkozasok az indogerman nyelv valtozasait is magukkal hoztak, amikor a german neptorzsek a helyben talalt foldm?vel? jelleg? nepek csoportjait magukba olvasztottak. Ezaltal az eszak-europai
bronzkor
vegen, Kr. e. 750 es 500 kozott a germanok nyelveben egy sajatos hangzoeltolodas kovetkezett be. Az igy kialakult uj nep sajat uj kultura hordozoja lett, de onallo nepnevvel nem rendelkezett. A nepet alkoto es elszigetelten el? torzsek mas-mas nevet viseltek.
Tacitus
alapjan a Rajnat keletr?l atlep?, a keltakkal sulyos harcokat folytato vezet? torzset hivhattak ?germani”-nak, amely utan a keltaktol ered?en minden torzs altalanos megnevezese a german lett.
Amig kapcsolatba nem kerultek a romai civilizacioval, korabeli irasos emlekek nem tudositanak roluk. Ebb?l a nagyjabol
i. e. 300
-ig tarto korbol csak a nyelveszet es a regeszet alapjan szerezhetunk ismereteket a germanokrol. A
german
es
italiai
nyelvi kapcsolatok alapjan a nyelveszek feltetelezik, hogy az
indoeuropai
?shazaban a ket csoport kozvetlenul egymas mellett elt, s csak miutan az italiaiak delre, a germanok eszakra vandoroltak, nyomultak kozejuk a
keltak
es
illirek
.
A germansag eredetenek vizsgalata soran megkerulhetetlen az indogerman eredet kerdese. Vagy a keletr?l erkez? pasztorkulturaju nepek 4500?4000 evvel ezel?tti aramlatai telepedtek le az ottani europai foldm?vel? kulturak nepeire, idomulva azok jellegehez, vagy csupan a keleti nomad behatas szivargott az eredetileg foldm?vel? indogermansag europai nepcsoportjai koze. E jelent?s kolcsonhatasra utal, hogy a kes?bb Europaban megfigyelhet? indogerman nepek ismertek a foldm?vel? eletformat, azonban magukhoz melto foglalkozasnak csupan az allattenyesztest tekintettek. Hasonlo erv az arisztokratikus retegz?des jelenlete is.
I. e. 1200
korul a germanok a mai
Nemetorszag
kozeps? reszen eltek, ekkor ? a
tengeri nepek
vandorlasaival egyid?ben, talan hasonlo klimatikus okok miatt ? kezdtek eszakra nyomulni,
Skandinavia
fele, amit a regeszek a
hosszuszakalluak
(
longobardok
) nepenek el?renyomulasa mogott sejtenek. Eszakon azutan ratelepedtek egy meg nem azonositott arktikus nepre, s itt,
Dania
, Del-
Svedorszag
es Del-
Norvegia
teruleten alakultak a tobbi indoeuropaitol markansan elkulonul? german csoportta.
- Lasd meg:
Eszaki bronzkor
A korai tortenelmi id?kben
[
szerkesztes
]
A germanok a
Kr. e. 1. szazadig
a
Balti-tenger
partvideken eltek, onnan kiindulva nepesitettek be Kozep es Kelet-Europa videkeit. A
Kr. u. 3. szazadig
a
Fekete-tengerig
is elertek.
Kr. u. 9
-ben a germanok egy romai nevelest kapott
cherusk
(wd)
torzsi vezet?,
Arminius
iranyitasaval sikeresen megallitottak a romai el?renyomulast a
Teutoburgi erd?ben
(Teutoburger Wald).
A
csataban
, melyet
romai
reszr?l a helyi helytarto,
Publius Quinctilius Varus
vezetett, 15 000 romai legios esett el, a foglyul ejtetteket a germanok kivegeztek. A gy?zelem jelent?seget az adja, hogy a kes?bbiek folyaman a
Rajna
-
Duna
vonalatol eszakkeletre a latin nyelvi hatas nem gyakorolt olyan jelent?s befolyast, mint
Gallia
vagy
Hispania
tartomanyokban. A germanok meg?riztek sajat nyelvuket.
160
-ban
alemann
torzsek tamadasai a
limes
elhagyasara kenyszeritettek a romaiakat.
A
kora kozepkorra
harom nagy csoportjuk kulonult el, akik az
Alpoktol
eszakra rendeztek be szallasaikat: az
eszaki germanok
, akik Skandinavia deli teruletein eltek, a
keleti germanok
, akik az
Odera
es
Weichsel
folyok folyasanak teruletet vettek birtokukba, valamint a
nyugati germanok
, akik a Rajna es
Elba
videkein telepedtek le.
375
-ben a
hunok
benyomultak a mai Del-
Oroszorszag
es
Ukrajna
teruleteire, ezzel jelent?sen nyugatra nyomtak a german torzsek szallasteruleteit, azonban
Attila
(406-453) halala utan a german torzseknek lehet?seguk nyilt a keleti terjeszkedese, es ismet uralmuk ala hajtottak Kelet- es Kozep-Europa szeles teruleteit.
A german expanzio a Kr. e. els? evezredben. A modern Nemetorszag hatarai az orientaciot szolgaljak.
A german torzsek elterjedese az i. sz. 1. szazadban,
Skandinavia
nelkul
elbai germanok
eszaki-tengeri germanok
eszakgermanok
Odera-torkolati germanok
rajnai es weseri germanok
Nem teljes lista az okori german torzsekr?l:
A
Hermann-emlekm?
Nemetorszagban
, a
teutoburgi erdei csata
mondabeli szinhelyen. (A csata a valosagban joval eszakabbra, valoszin?leg a mai
Osnabruck
kornyeken zajlott.) Az emlekm?vet a german koaliciot vezet?
Armenius
hadvezer tiszteletere allitottak, aki ?Hermann” neven vonult be a tortenelembe
Az eszaki germanok vallasi hiedelmeit f?leg az
Edda-dalokbol
ismerjuk, a deli germanoket ?si hagyomanyokat gy?jt? kozepkori szerzetesek reven. A german torzsek a 4?10. szazad kozott tertek kereszteny hitre, de ?si hiedelmeiket nepi szertartasaikban, mondaikban tovabbra is meg?riztek.
- Homan Balint
:
Egyetemes tortenet
, Budapest, Revai Testverek Irodalmi Intezet Rt.,1935?1937
- Stern magazin, Nr. 45. 2006. 11. 2, Die Geschichte der Deutschen von den Germanen bis zum Mauerfall, 68-76. old
- Spiegel magazin, Spezial, Die Erfindung der Deutschen, 13. old.
- Kate Santon, Liz McKay, Der grosse Atlas der Weltgeschichte, 68-69. old.,
ISBN 1-4054-5533-0
Parragon Books Ltd
- Hutterer Miklos:
A german nyelvek
(Gondolat Kiado, Budapest, 1986)
ISBN 963-281-540-8
- Tacitus
:
Germania