A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A versenyz? hatrahajlik kozvetlenul az eldobas el?tt, igy ad a nekifutason feluli tovabbi
lenduletet
a gerelynek
Kozepiskolai
atleta
nekifutasa
Eldobott gerely
A
gerelyhajitas
az
atletikai versenyek
egyik onallo versenyszama, amely azonban szerepel az osszetett atletikai szamokban is (peldaul
tizproba
,
hetproba
).
Olimpiai
szam. Szabalyait a
Nemzetkozi Atletikai Szovetseg
hatarozza meg.
A
gerely
vas
-, vagy
acelhegy?
rud. Ferfiversenyeken hossza legalabb 260 centimeter, tomege 800 gramm, hegyes vege es
sulypontja
kozott legalabb 90 cm, legfeljebb 110 cm hosszu. Sulypontja korul 16 cm hosszu korkotes szukseges. A n?i gerely hossza legalabb 220 cm, tomege 600 g, hegyes veget?l sulypontjaig legalabb 80 cm, legfeljebb 95 cm, kotese 15 cm hosszu.
Kijelolt palyan a versenyz? nekifut, ezzel lenduletet szerez, es a hatarvonal el?tt elengedi a gerelyt, ami igy tovabbszall, majd belefurodik a foldbe. Ellentetben mas
doboszamokkal
(peldaul
diszkoszvetes
,
kalapacsvetes
), a szokatlan dobastechnikakat a szabalyok a gerelyhajitasban nem engedelyezik.
Tovabbi hivatkozasok
[
szerkesztes
]