A gerely ?si hajitofegyver, konny? dobo landzsa , valamint az olimpiai jatekokon is szerepl? sporteszkoz . A szalfegyverek illetve a dobofegyverek koze tartozik, szamos valtozata van, illetve sok hasonlo ?rokona” ismert kulonboz? neveken, mint peldaul a regi magyar kelevez . Kezdetben csak egyszer?en kihegyezve hasznaltak, kes?bb csont-, k?- vagy femheggyel lattak el. A gerelyek sajatossaga, hogy a repules stabilitasa erdekeben a sulypontjanal fogva kell elhajitani; a fejlettebb eszkozoknel a sulypontot vastagitassal is hangsulyozzak.

Tortenete [ szerkesztes ]

Mar az ?sember els? szerszamai koze tartozhatott az egyenes, kihegyezett bot, amivel szurni lehetett, de tavolabbi celra is hajithattak. Hasznalatat Europaban is kimutattak mar a kozeps? paleolitikumtol kezdve. Az eddig talalt legregebbi peldany mintegy 300 000 eves, az also-szaszorszagi Schoningen melletti regeszeti lel?helyr?l szarmazik, ahol ugyanabbol a korbol mas fabol keszult eszkozok, fegyverek is el?kerultek. Ezt a peldanyt lucfeny? agabol faragtak ki, 64,5 cm hosszu, tomege 264 gramm. A heidelbergi emberek egy csoportja elhetett ezen a teruleten. ^[1] 2012-ben Del-Afrikaban olyan, mintegy felmillio eves k?eszkozoket fedeztek fel, amiket gerely hegyekent azonositottak. ^{[2] [3]}

A gerely kulonboz? formai egeszen a 19. szazadig hasznalatosak voltak a hadviselesben. A Romai Birodalom legioi altal hasznalt gerely neve pilum volt; ennek sajatossaga, hogy a becsapodasnal vashegye elgorbult, ezert nem lehetett azonnal visszahajitani, mint a gerelyek mas fajtai eseteben. 1879-ben Del-Afrikaban az angol?zulu haboruban a zuluk Napoleon Lajos francia csaszari herceget sajatos gerelyukkel, az assegai (wd) nev? fegyverrel oltek meg.

• 
  A schoningeni gerely
• 
  A sulypontot kihangsulyozo gerelyek rajzai a Nordisk familjebokbol
• 
  19. szazadi afrikai assegai gerelyek
• 
  Hosszu gerelyek a Landesmuseum Zurichben

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Speer cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   MANCS: Hajitofa. Magyar Narancs, (2020. majus 28.) 7. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Wikimedia Commons tartalmaz Gerely temaju kategoriat.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Hajitofa
• Landzsa