Geodeta munkaban
Geodeta
A
geodezia
vagy
foldmerestan
a
Fold
alakjanak es mereteinek meghatarozasaval, valamint a Fold felszinen lev? termeszetes alakzatok es mesterseges objektumok alakjelz? pontjainak meghatarozasaval foglalkozo tudomany. A
foldmer?
a
geomatikaval
, illetve foldmeressel foglalkozo, azt elmeletileg es gyakorlatilag ert? szemely.
A geodezia
gorog
eredet? szoosszetetel, szo szerinti forditasa: foldosztas. Ez a forditas azonban nem fedi az emlitett tevekenyseg fogalmat, igy a foldosztasnal tagabb ertelemben hasznaljak vilagszerte. Ugyanez mondhato el a gyakran hasznalt
foldmerestan
szavunkra is.
A geodezia az elet sok teruleten nelkulozhetetlen; a foldbirtok- es orszaghatarok, valamint az epuletek alapjainak kit?zese, a
terkepek
keszitesehez szukseges terepfelmeresek elvegzese, de a foldrajzi helymeghatarozas es a
navigacio
is a foldmerestan feladata. A geodezia es a
terkepeszet
rendkivul szorosan kapcsolodik egymashoz, mivel a terkep nem mas, mint a foldmer?k altal meghatarozott pontok helyzetenek grafikus abrazolasa, esetenkent kiegeszitve a rendeltetesenek megfelel? tematikus informaciokkal (turista-, autos-, topografiai- stb. terkepek,
vazrajz
).
N?i foldmer?k 1918-bol
Magyarorszagon a koznyelvben a geodezia es a foldmeres ugyanazt jelenti. A foldmerest vegz? szakembert geodetanak vagy foldmer?nek nevezik. Egyes orszagokban a geodeziat es a foldmerest megkulonboztetik egymastol. Igy geodezia alatt az ugynevezett elmeleti geodeziat, mig foldmeres alatt a gyakorlati geodeziat ertik. Az angol nyelvteruleten ennek megfelel?en beszelnek geodesy-r?l es surveying-r?l, a nemet nyelvteruleten pedig Geodasie-r?l es Vermessung-rol. Magyarorszagon az elmeleti geodeziat, els?sorban az els? nemet nyelv? konyvek direkt forditasanak eredmenyekent fels?geodezianak, a gyakorlati geodeziat pedig altalanos vagy also geodezianak is nevezik.
A fels?geodezia vagy elmeleti geodezia a Fold alakjanak es meretenek meghatarozasaval, a kapcsolodo modszerekkel, a nagy kiterjedes?, kontinentalis vagy orszagos kiterjedes? felmeresek elmeleti alapjainak lefektetesevel, tovabba a foldmeresi alappont-halozatok fels?rend? pontjainak nagy pontossagu meghatarozasaval foglalkozik. Angol nyelvteruleteken altalaban csak ezekre az elmeleti tevekenysegekre hasznaljak a geodezia szot ("geodesy"), a gyakorlati, alsogeodeziai munkak osszefoglalo neve "surveying", azaz felmeres.
- Fels?geodeziai meghatarozas szerint a Fold felszine egy teljesen szabalytalan felulet, melyet a szilard talaj es a vizek felszine alkot, ez a fizikai foldalak, amelyet a legjobban megkozelit? elmeleti foldalak a
geoid
, hetkoznapi szamitasokhoz azonban a matematikailag viszonylag egyszer? forgasi ellipszoidot alkalmazzak. Tobb forgasi ellipszoidot hataroztak meg, mindegyik orszag arra epiti a geodeziai szamitasait, amelyik az adott teruleten a legjobban simul a Fold felszinehez. A
GPS
helymeghatarozo rendszer pedig a Fold egeszere vonatkozoan a WGS84 forgasi ellipszoidot hasznalja.
Fels?rend? alapponthalozatok
[
szerkesztes
]
A fels?rend? (els?-, masod- es harmadrend?) szintezesi es haromszogelesi halozatok alappontjainak meghatarozasa soran fontos a rendkivuli pontossag, mert a fels?bbrend? halozatok hibai hatvanyozottan jelentkeznek a rajuk epul? alacsonyabb rend? meresek soran. Ezen pontmeghatarozasok soran felhasznaljak a legkorszer?bb berendezeseket es modszereket (peldaul a csillagaszati helymeghatarozast), beleertve a fels?geodeziai alapkutatasok legtobb eredmenyet. A szatelita geodezia a mesterseges holdak feljuttatasaval fejl?dott ki. A fejl?des jelen allapotaban a GPS technika altal keszulnek alappontok.
- A fels?geodezia egy specialis szakterulete, amely a Fold helyzetenek terbeli tajekozasaval, a forgastengelyeknek a csillagokhoz viszonyitott terbeli helyzetenek valtozasaval es egyeb, a precizios meresekhez elengedhetetlen alapkutatasokkal foglalkozik. A Fold forgastengelyenek helyzete kismertekben ugyan, de folyamatosan valtozik; emiatt az egyes pontok csillagaszati modszerekkel kapott koordinatai szinten folyamatosan valtoznak. Ezen valtozasok nyomon kovetese es a szamitasokban torten? alkalmazasa a pontossagi kovetelmenyek miatt fontos.
Altalanos geodezia
[
szerkesztes
]
Az alsogeodezia vagy gyakorlati geodezia; kisebb kiterjedes? felmeresekkel, birtokhatarok, epuletek, epitmenyek kit?zesevel, szintezessel es reszletpontok meghatarozasaval foglalkozik. A geodeziai mereseknek ket f? fajtaja van; a vizszintes, illetve magassagi helymeghatarozas, azaz magassagmeres.
A geodeziai meresek egyik fontos fajtaja a helymeghatarozas, a felmerend? pontok egyertelm? meghatarozasa. Ennek menete a kovetkez?: a domborzati viszonyok miatt kulonboz? magassagokban lev? pontokat egy egyseges alapfeluletre ? altalaban a legkozelebbi tenger szintje altal meghatarozott
szintfeluletre
? kell
vetiteni
. Ezutan a szintfeluleten lev? vetitett pont helyzetenek valamint az eredeti pont es vetulete kozotti tavolsagnak (a
tengerszint feletti magassagnak
) meghatarozasa tortenik. Ha pont helyzetet a foldrajzi helymeghatarozassal megegyez? modon, a Fold tengelyehez es
egyenlit?jehez
viszonyitva hatarozzak meg, akkor abszolut helymeghatarozasrol, ha viszont a pontok egymashoz viszonyitott helyzetenek meghatarozasa tortenik, akkor relativ helymeghatarozasrol beszelunk.
Az 1996 utan keszult terkepeknel a MSZ 7772-1 szabvany alapjan 10.3.3 pontja szerint a belteruleteken alkalmazott meretaranyu terkepeken a valosagtol valo megengedett legnagyobb elteres hatarvonal eseten +/- 15 cm, foldreszlet szelesseget tekintve pedig +/- 21 cm lehet. Ennel nagyobb elteres csak a regebbi kiadvanyu terkepek eseteben elfogadott, am ott is csupan centimeterben lehet merni a kulonbsegeket.
[1]
Abszolut helymeghatarozas
[
szerkesztes
]
Foldrajzi koordinatak meghatarozasa
Az abszolut helymeghatarozas soran a vetuleti pont helyet az alapfeluleten foldrajzi koordinatakkal adjak meg, amely ket szogerteket jelent:
- A foldrajzi szelesseget, amely a ponthoz tartozo sugarnak az egyenlit? sikjaval bezart szoget adja meg. Attol fugg?en, hogy a pont az egyenlit?t?l eszakra vagy delre helyezkedik el, megkulonboztetunk eszaki- es deli szelesseget. Erteke 0°-90°-ig terjedhet.
- A foldrajzi hosszusagot, amely a kezd? delkor es az adott ponton atmen? delkor sikja altal bezart, az egyenlit? sikjaban mert szog. Attol fugg?en, hogy a pont a kezd? delkort?l merre helyezkedik el, megkulonboztetunk keleti es nyugati hosszusagot. Erteke 0°-180°-ig terjedhet.
A geodeziaban megkulonboztetnek vizszintes es magassagi szogmerest, mindkett? elvegzesenek eszkoze a
teodolit
, a szintez?m?szer mellett a legaltalanosabban hasznalt geodeziai mer?m?szer. Nevezetes szogek (30°, 45°, 60°, 90°) kit?zesere kulonfele
szogprizmak
es
szogtukrok
is hasznalhatoak.
Tavolsagmeres, hosszmeres
[
szerkesztes
]
A tavolsagmeres mertekegysege a
meter
, eszkoze a mer?szalag es a mer?lec, ujabban a lezeres tavmer?. Fontos, hogy a terepviszonyok miatt ferden mert tavolsagokat vizszintesre kell redukalni.
A geodeziai teruletszamitas a vizszintes meres eredmenyeb?l levezetett adat, ezert mindig a reszletpontok hibahataratol fugg a min?sege ? ennek kulonos jelent?sege van a
foldmeresi alapterkepek
levezetett teruleti adataiban, amelyek az
ingatlan-nyilvantartasban
a
tulajdoni lapon
megjelennek, es a kozhiedelemmel ellentetben nem kozhitelesek. A geodeziai terulet sokszogek alapfeluleti vetulete ? nem a felszin terulete ?, szamitasa az alakzat torespontjainak alapfeluleti koordinataibol, vagy
trigonometriai
modszerekkel tortenik.
Szintezes, magassagmeres
[
szerkesztes
]
A masik fontos es gyakori geodeziai munka a szintezes; ennek soran a pontok egymas kozti magassagkulonbseget es/vagy a pontok alapfelulet (
tengerszint
) feletti magassagat merik. Ezeket a munkakat az
Orszagos Szintezesi Halozat
alappontjaira tamaszkodva hajtjak vegre. Epitkezeseket minden alkalommal szintezes el?zi meg, hogy biztositsak: vizszintes, sima feluletre epul az epitmeny.
Foldmeresi pontjelek
[
szerkesztes
]
Foldmeresi alappont Belgiumban
Foldmeresi munkak vegzese soran a felmerend? pontokat szukseges megjelolni valamilyen modon, ez tortenhet ideiglenes modon, amikor csak a munkalatok idejere jeloljuk meg a pontokat, a fontosabb pontjeleket azonban allandositani kell.
Magyarorszag teruleten a foldmeresi pontjelek az allam tulajdonat kepezik. A BTK 215. § szerint: ?Aki foldmeresi jelet megsemmisit, megrongal vagy elmozdit, vetseget kovet el es penzbuntetessel buntetend?”.
Ideiglenes pontjelek
[
szerkesztes
]
A geodezia terepmunkak soran szukseges a felmerend? pontok ideiglenes megjelolese, amely a munka jelleget?l, valamint a terep es az egyes pontok sajatossagaitol fugg?en a kovetkez? modokon tortenhet:
- Szeg
- Covek
- Kit?z?rud, jelrud
- Bipod, tripod
- Allvanyos gula
Fulopszallason
a reformatus templom oldalan talalhato szintezesi pont
Az alappont-halozatok elemeinek fennmaradasat biztositani kell, hogy a munkak soran mindig rendelkezesre alljanak, a haromszogelesi pontok allandositasa a jellemz?en a kovetkez? jelekkel tortenik:
- Csap
- Vasszekreny
- Vasrud m?anyag fejjel
- Templomtorony
- Kemeny
- K?, betontomb (tobbfele meretben)
- Vasbeton mer?torony
A szintezesi halozat pontjait pedig a kovetkez? jelekkel allandositjak
(szintezesi munkak soran hasznalnak ideiglenes pontjeleket).
- Falicsap
- Szintezesi gomb
- Szintezesi k? (vasgombbal)
Regebben alkalmaztak falitarcsat, konzolos es furatos falitablat is.
Mivel a geodezia egyike a leg?sibb tudomanyoknak, az okortol kezdve minden m?szaki, termeszettudomanyi kepzesnek szerves reszet alkottak a geodeziai ismeretek. A
18. szazadban
kezd?dott a foldmer? mernoki oktatas onallova valasa;
Magyarorszagon
az
1735
-ben alapitott selmeci Akademian (Bergschule, Berg Schola) (mai jogutodja a
Miskolci Egyetem
es a
Nyugat-magyarorszagi Egyetem
) volt el?szor foldmer? kepzes. Magyarorszagon jelenleg kozepiskolai, f?iskolai es egyetemi szinten folyik a geodezia oktatasa. A foldmerestan fontos tantargya a terkepeszek, geografusok, epitesz-, epit?-, telepules- es kornyezetvedelmi mernokok, terinformatikusok tantervenek is.
Nevezetes kozepfoku oktatasi intezmeny Magyarorszagon a Bekescsabai Szakkepzesi Centrum Vasarhelyi Pal Szakgimnaziuma es Kollegiuma es a budapesti Varga Marton Kerteszeti es Foldmeresi Technikum es Kollegium, ahol foldmer?ket kepeznek.
[2]
A geodezia egyid?s a terkepek megjelenesevel, mivel azok a geodeziai meresek grafikus abrazolasai. A pontos terkepek birtoklasa minden korban komoly gazdasagi es katonai jelent?seggel birt; a keszitesukhoz nelkulozhetetlen foldmer?k munkaja jelentette az alapjat minden komoly ingatlan-nyilvantartasi rendszernek is, ezert felel?ssegteljes munkajukat altalaban allami felugyelet alatt vegeztek. A foldm?vel? kulturak megjelenesevel egyutt merult fel az igeny a birtokhatarok pontos meghatarozasara, mivel a term?fold jelentette a megelhetes alapjat. A hatarok kimereset kezdetben egyszer?
geometriai
modszerekkel vegeztek, majd a
matematika
? es egyeb, a geodezia altal hasznalt tudomanyok es technologiak ? fejl?desenek koszonhet?en egyre jobban ki tudtak elegiteni a folyamatosan novekv? pontossagi igenyeket. Az
okori Egyiptomban
a
Nilus
volgyeben az evenkenti aradasok rendre elmostak a foldek hatarait jelz? jeleket, ezert a birtokokat evr?l evre ujbol ki kellett merni; ezt a munkat kiralyi foldmer?k vegeztek, egyuttal elkeszitve az els? foldbirtok-adatbazist is, ami azert volt fontos, mert az okori civilizaciokban az adokat altalaban a megm?velt foldterulet merete alapjan rottak ki.
A
Romai Birodalomban
a foldmer?k a hadsereg m?szaki tisztjeikent dolgoztak, a katonai feladatokon tul (a hadszinterek felmerese, a
legiok
utvonalainak es taborhelyeinek kijelolese) ?k vegeztek az utak, hidak es egyeb epuletek epitese soran felmerul? mernoki munkak tobbseget, s?t, a polgari celu birtokosszeirasokat is.
Augustus csaszar
uralkodasa idejen fejez?dott be a birodalom egeszenek a felmerese, amit
Julius Caesar
kezdemenyezett. A romai birodalom bukasaval a tobbi tudomanyhoz hasonloan a geodeziai ismeretek is feledesbe merultek.
Amikor a
15. szazadtol
kezdve a nagy foldrajzi felfedezesek miatt felmerult az igeny a preciz, tudomanyos alapokon keszitett terkepek irant, a geodezia ismet fejl?desnek indult. A haborukban strategiai es taktikai szinten egyarant nagy jelent?seg?, hogy a hadvezerek pontosan ismerjek a terepet, ezert tarthatatlanna valt, hogy a legtobb orszag meg a sajat teruleter?l sem rendelkezett reszletes, megbizhato pontossagu (pl. tavolsagmeresre alkalmas) terkepekkel. A
17.
-
18. szazadokban
Europa-szerte megkezd?dtek a katonai celu felmeresek, elindult a foldmer? szakkepzes, a mernokok tiszti rangban a hadseregek kotelekeiben szolgaltak.
Magyarorszag
teruleter?l el?szor a
II. Jozsef
altal elrendelt
Els? Katonai Felmeres
soran keszult az orszag egeszet lefed? reszletes es pontos, kis meretaranyu terkep. A
masodik katonai felmeressel
parhuzamosan, az
1850-es evekben
kezd?dott a foldbirtokok pontos nyilvantartasahoz szukseges
kataszteri terkepeknek
az egesz orszagra kiterjed? elkeszitese.
A gazdasagi fejl?des kovetkezteben a
19. szazadban
szetvalt a katonai es a polgari celu foldmeres, az utobbi valt meghatarozova. A
masodik vilaghaboru
utan epultek ki a ma is hasznalt foldmeresi alappontok halozatai, majd ezekre tamaszkodva vegeztek el az allami alapterkepek keszitesehez szukseges orszagos felmerest. A kommunista
diktatura
evei alatt a legtobb geodeziai meres eredmenye szigoruan titkosnak min?sult annak ellenere, hogy a felderit?
m?holdak
megjelenesevel a foldi mereseken alapulo terkepek katonai jelent?sege joreszt megsz?nt, igy a titkolodzas ertelmetlenne valt.
Az 1996. evi LXXVI. torveny szabalyozza a foldmeresi es terkepeszeti tevekenysegekkel kapcsolatos fontosabb dolgokat. Ennek utmutatasai, valamint a tovabbi szakagi szabalyozasok, szabalyzatok alapjan keszitettek el az
allami foldmeresi alapterkepet
, amely ?az egyseges orszagos terkeprendszerben (EOTR) keszult olyan nagy meretaranyu terkep, amely allami alapadatkent tartalmazza a kozigazgatasi hatarokat, a foldreszleteket, azok hatarvonalait, helyrajzi szamait es egyeb azonositoit, m?velesi agait, a m?veles alol kivett teruleteket, a foldreszleteken lev? epuleteket es a nevrajzot. Tartalmazza tovabba a szakmai szabalyzatokban foglalt modon a kulonfele epitmenyeket es letesitmenyeket. Az alapterkephez a foldreszletek teruleti adatait tartalmazo teruletjegyzek tartozik.”
[3]
A geodeta (foldmer? es terinformatikus)
[
szerkesztes
]
Foldmer?k az irodalomban es a filmm?veszetben
[
szerkesztes
]
H?se, K. egy kietlen, nyomorusagos faluba erkezik, es azt allitja, hogy a kastelybol rendeltek ide foldmer?nek. A kastely titokzatosan, megkozelithetetlenul magasodik a falu fole.
- Jules Verne
: Harom orosz es harom angol kalandjai (regeny) [Meridiana ? Aventures de trois Russes et de trois Anglais, 1872]
Haromszogelesi munkakat vegz? szerepl?kkel es tortenetukkel ismerkedhetunk meg. Az egyik geodeta valos szemely ? Everest ezredes (
George Everest
), akir?l a Himalaja legmagasabb csucsa a nevet kapta.
melyeknek f?szerepl?je es elbeszel?je Charlie, aki foldmer? a vadnyugaton.
Body Gabor
els? filmje az
Amerikai anzix
volt; a film f?szerepl?jenek a foglalkozasa: foldmer?. A neve:
Fiala Janos
.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Geodeziai temaju linkgy?jtemeny ?
http://geodezia.lap.hu/
- 2012. evi XLVI. torveny
a foldmeresi es terkepeszeti tevekenysegr?l
- Takacs Levente:
A romai foldmeres
; utoszo Szabo Gergely; Attraktor, Mariabesny?, 2014