Garmisch-Partenkirchen
Nemetorszag
deli reszen fekv? varos,
bajororszagi
telisport kozpont es udul?hely, Garmisch-Partenkirchen korzet kozigazgatasi kozpontja.
A varos Fels?-Bajororszag regioban,
Ausztria
hataran fekszik, 700?710 m tengerszint feletti magassagban. A Bajor-Alpok hegyei veszik korul: Wank (1870 m), Eckbauer (1239 m), Kreuzeck (1652 m), Alpspitze (2626 m). A kozeleben van
Nemetorszag
legmagasabb hegycsucsa, a
Zugspitze
(2962 meter). A varos ket korabbi varos egyesitesevel jott letre. A nyugati Garmischt szeli at a Loisach folyo, a keleti Partenkirchent pedig a Partnach patak, amely a Loisachba omlik.
Garmisch es Partenkirchen sokaig kulonallo telepulesek voltak. Partenkirchent el?szor az i. sz. 15-ben emlitik, mint a
romai kori
Partanum varosat, amely a
Velence
?
Augsburg
kereskedelmi ut menten fekudt. A varos mai f?utcaja, a Ludwigstrasse az eredeti romai utat koveti. Garmischt a 9. szazadban emlitik el?szor Germaneskau neven, ami a
teutonok
telepulesere utal a volgy nyugati vegen.
A videk Freisink
puspok
befolyasa ala kerult, es Werdenfels varabol igazgatta a pfleger, azaz a puspok megbizottja. A 16. szazadban a terulet a kereskedelem visszaesese, a nehezen megmunkalhato ingovanyos fold, az allattenyesztest nehezit? vadallatok nagy szama miatt evszazados gazdasagi valsagba kerult, amit meg fokoztak a gyakori jarvanyok. Ugyanakkor
boszorkanyhiszteria
is terhelte a helyzetet, 1589 es 1596 kozott 63 ?
boszorkanyt
” ? a lakossag tobb mint tiz szazalekat ? vegeztek ki. A kivegzesek miatt kialakult ellenszenv, s?t retteges miatt a Werdenfels varat az 1750-es evekben lebontottak, koveib?l epult a barokk Neue Kirche (Uj templom) a Marienplatzon, mely 1752-re keszult el. A kozelben mar allt az eredetileg pogany templom alapjain epult Alte Kirche (Regi templom), amit ezutan raktarkent es fegyvertarkent hasznaltak, de azota ujbol felszenteltek.
Garmischt es Partenkirchent 1935-ben egyesitettek
Hitler
parancsara, az
1936. evi teli olimpiai jatekok
miatt. A ket varos lakoi meg ma is szeretik megkulonboztetni egymastol magukat, a partenkircheniek egyenesen serelmezik, amikor ? f?leg a kulfoldiek ? csak Garmischkent emlegetik a telepulest. A kuls? szemlel? szamara felt?nhet, hogy Partenkirchen regiesebb, mig Garmisch modernebb hangulatu es kinezet?.
A varos a B2-es gyorsforgalmi uton kozelithet? meg, amely az
A95-os autopalya
folytatasa. Vasuton
Munchen
fel?l a
Munchen?Garmisch-Partenkirchen-vasutvonalon
,
Innsbruck
fel?l a
Mittenwaldbahn
vonalon,
Kempten
fel?l a
Außerfernbahn
vasutvonalon kozelithet? meg. Tavolsagi autobuszjaratokon is elerhet?, utobbiakat szezonalis jaratokkal s?riteni szoktak. A varosbol indul a hires
Bayerische Zugspitzbahn
is.
A nagy olimpiai sanc
Garmisch-Partenkirchen volt az
1936-os teli olimpia
helyszine, amikor el?szor szerepelt az
alpesisi az olimpia m?soran
. Azota is kedvelt sikozpont, eszaki- es alpesisi vilagversenyek es a hagyomanyos siugro Negysancverseny januar 1-jei helyszine. Az alpesisi vilagbajnoksagok kozul itt rendeztek az 1978. es a 2011. evi rendezvenyt. Garmisch-Partenkirchen palyazott a 2018-as teli olimpia megrendezesere. Sistadion, jegstadion, harom siugro sanc, bobpalya van a varosban, illetve a kornyeken.
A varos nemcsak a versenysportok szamara nyujt helyszint, de az amat?r sportkedvel?k (
si
,
hodeszka
,
hegymaszas
, turisztika) szamara is kedvelt hely. Van itt
golfpalya
is, es itt talalhato
Europa
legnagyobb, 20 000 negyzetmeter vizfelulet? furd?kombinatja.
A varos 1928-ban alapitott labdarugocsapata az
FC Garmisch-Partenkirchen
.
- Michael Ende
, iro
- Magdalena Neuner
, olimpiai es vilagbajnok, vilagkupa-gy?ztes biatlonista
- Miriam Gossner, biatlonista
- Maria Riesch
, alpesisiz?
- Susanne Riesch
, alpesisiz?
- Hans-Joachim Stuck
, autoversenyz?
- Richard Strauss
, zeneszerz?
- Karl Popper
, filozofus
- Felix Neureuther
, alpesi siz?
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Garmisch-Partenkirchen
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.