한국   대만   중국   일본 
Galois-elmelet ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Galois-elmelet

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A Galois-elmelet az absztrakt algebra egy meghatarozo elmelete. Megalkotoja Evariste Galois francia matematikus volt. Az elmelet kapcsolatot nyujt a testelmelet es a csoportelmelet kozott. Galois vivmanyaval a testelmelet bonyolult problemait csoportelmeleti problemakra lehet visszavezetni: ez nagy segitseg, hiszen a csoportelmeletet melyebben ertjuk, mint a testelmeletet.

Galois eredetileg polinomegyenletek gyokeinek egymassal valo kapcsolatat vizsgalta, ezt probalta permutaciocsoportokkal leirni. Richard Dedekind , Leopold Kronecker es Emil Artin modern felfogasban fejlesztettek tovabb ezt a modszert, mellyel jobban megertettek a testek automorfizmusait.

A Galois-elmelet tovabbi absztrakciojat a Galois-kapcsolatok elmelete adja.

Alapfogalmai [ szerkesztes ]

  • Egy L | K testb?vites normalis , hogy, ha f K folotti irreducibilis polinom, akkor f vagy irreducibilis marad L folott is, vagy els?foku tenyez?k szorzatara bomlik. Ezek pontosan a felbontasi testek.
  • Egy testb?vites szeparabilis , ha megkaphato olyan elemmel vett b?viteskent, aminek f?polinomjanak nincs tobbszoros gyoke egy b?vebb test folott sem. Ezek az elemek szeparabilisek.

  • Egy testb?vites Galois-b?vites, ha veges foku, normalis es szeparabilis. Ekvivalensen, a tobbszoros gyok nelkuli polinomok felbontasi testei Galois-b?vitesek.
  • Egy test tokeletes , ha minden b?vitese szeparabilis. A veges testek es a nulla karakterisztikaju testek mind tokeletes testek.

  • Egy L | K testb?vites relativ automorfizmusai L -nek azok az automorfizmusai , amik fixen hagyjak K -t. Ezek az automorfizmusok csoportot alkotnak; ezt a csoportot a tovabbiakban Gal( L | K ) jeloli.
  • Relativ automorfizmusok egy H csoportja altal fixen hagyott testet Fix( H )-val jeloljuk.

Alaptetele [ szerkesztes ]

Rogzitsuk az L | K Galois-b?vitest, es legyen egy kozbuls? test M !

Ekkor:

  1. az M →Gal( L | M ) es a H →Fix(H) lekepezesek egymas inverzei, es kolcsonosen egyertelm? megfeleltetest adnak
  2. Ha M 1 es M 2 kozbuls? testek, amikre M 1 M 2 , akkor Gal( L | M 1 )≥Gal( L | M 2 )
  3. Hasonloan, ha H 1 es H 2 kozbuls? testekhez tartozo Galois-csoportok, amikre H 1 H 2 akkor Fix( H 1 )≥Fix( H 2 )
  4. Osszefoglalva, ezek a megfeleltetesek dualis haloizomorfizmusok
  5. |Gal( L | M )|=| L : M |, | L :Fix( H )|=| H |, vagyis ezek a lekepezesek megtartjak a b?vites indexet
  6. Ha α∈Gal( L | K ), es M kozbuls? test, akkor α( M ) is kozbuls? test, es Gal( L |α( M ))=αGal( L | M -1
  7. Az M | K testb?vites akkor es csak akkor normalis, ha Gal( M | K ) normalis reszcsoport Gal( L | M )-ben. Ekkor Gal( M | K ) izomorf Gal( L | K )/Gal( L | M )-mel.

Alkalmazasai [ szerkesztes ]

A Galois-elmelet legfontosabb alkalmazasai a geometriai szerkeszthet?seg elmelete es a polinomok gyokkeplettel valo megoldhatosaganak vizsgalata. Innen adodik, hogy egy polinom akkor es csak akkor oldhato meg gyokjelekkel, ha a polinom b?vitesi testenek Galois-csoportja feloldhato . Ebb?l kovetkezik, hogy negynel magasabb foku polinomokra nincs kozos gyokkeplet.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]