A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Galla Placidia mauzoleuma
(olaszul
Mausoleo di Galla Placidia
) az olaszorszagi
Ravenna
kora kereszteny m?emlekeinek sorat gazdagitja.
A ravennai epuletek legtobbje az
5. szazad
elejen a romai ? milanoi okereszteny hagyomanyokat folytatta. E vegyes stilust kovette a
San Vitale-templom
(
402
-
425
). Ehhez az epulethez kapcsolodik a Galla Placidia-mauzoleum, mely nagyreszt a milanoi iranyzathoz igazodott.
Galla Placidia Theodosius lanya volt, akit a
gotok
Roma 410-es ostroma utan elraboltak es felesegul adtak
Athaulf nyugati got kiralyhoz
(
414
-ben). Miutan ferjet megoltek, ?t hazakuldtek. Kes?bb felesegul ment
III. Constantius
csaszarhoz. Annak halala utan uralkodon? lett (
421
-
450
).
A siremlek
440
-ben epult, maga a csaszarn? epittette. Gorogkereszt alaprajzu, centralis elrendezes? mauzoleum. Az okori mozaikkultura emlekei lathatok falain, melyet aranyburkolat fed. A sirokban
III. Valentinianus
, III. Constantius, es
Galla Placidia
nyugszanak.
Galla Placidia mauzoleumanak alaprajza meg nyomon kovethet? Theoderik siremleken es az Arianus keresztel?kapolnan ? ugyancsak Ravennaban.
-
Bels? ter
-
Stilizalt viragokkal diszitett boltozat
-
A ?jo pasztor” ives ablak
-
Szent L?rinc ives ablak
-
A mauzoleum alaprajza
(James Fergusson: "Illustrated Handbook of Architecture", 1855)
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]