A G-protein ( guanin nukleotid kot? feherjek ) egy feherjecsalad, ami a sejt kuls? oldalarol erkez? kemiai jelek hatasara kulonboz? valtozasokat idez el? a sejt belsejeben. Ezek a feherjek szamos kemiai anyag hatasat kozvetitik.

A G-protein-kapcsolt receptorok transzmembran feherjek, amik het transzmembran domenb?l allnak. A jelmolekulak (pl. hormonok , neurotranszmitterek ) egy adott domenhez kot?dnek a receptor kuls? oldalan. Ezutan egy intracellularis domen aktivalja a G-proteint, ami tovabbi vegyuleteket aktival es vegul valtozast okoz a sejtben.

A G-proteinek a foszfatcsoportokhoz kapcsolodnak. Amikor egy G-protein komplexet alkot harom foszfatcsoporttal GTP ( guanozin-trifoszfat ) aktivalodik, ha pedig csak kett? foszfatcsoporttal GDP ( guanozin-difoszfat ), akkor deaktivalodik.

A G-proteinek az un. GTPaz enzimek csoportjaba tartoznak.

Funkcioik [ szerkesztes ]

A G-proteinek szabalyozzak a metabolikus enzimeket , az ioncsatornakat, transzportereket es meg a sejtm?kodes szamos folyamatat, mint peldaul kontrollalt transzkripcio , motilitas , kontraktilitas , szekrecio . De szabalyoznak meg szisztemas funkciokat is, mint az embrionalis fejl?des, tanulas es memoria , homeosztazis .

Az emberi genom kozel 950 G-protein-kapcsolt receptort kodol.

Forrasok [ szerkesztes ]

• G-protein . users.rcn.vom , 2007. [2011. januar 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 13.)
• Reece, Jane; Campbell, Neil. Biology . San Francisco: Benjamin Cummings (2002). ISBN 0-8053-6624-5  

A Wikimedia Commons tartalmaz G-protein temaju mediaallomanyokat.