A
gorog tekn?s
(Testudo hermanni)
a
hull?k
(Reptilia)
osztalyanak
a
tekn?sok
(Testudines)
rendjebe
, ezen belul a
Szarazfoldi tekn?sfelek
(Testudinidae)
csaladjaba
tartozo
faj
.
Del-Europaban
, a mediterraneumban elterjedt faj. Megtalalhato a
Balkan tersegen
belul
Gorogorszagban
,
Szerbiaban
,
Montenegroban
, es
Bulgariaban
, ezen kivul
Horvatorszag
,
Olaszorszag
,
Korzika
,
Szardinia
es
Del-Franciaorszag
egyes teruletein.
Romanian
belul csak a
Kazan-
es
Vaskapu-szorosok
tersegeben el egy elszigetelt populacio.
El?helyet meleg, alacsony fekves?, tisztasokkal tarkitott tolgyerd?k, ligeterd?k kepezik, de megtalalhato nyilt gyepeken, szaraz, koves domboldalakon es mez?gazdasagi teruleteken is.
- T. h. hermanni:
el?helye
Olaszorszag
es Del-
Franciaorszag
. Kisebb termet? es szinesebb mintazatu, nagyobb a combpajzsa, mint a mellpajzsa.
- T. h. boettgeri:
a
Balkanon
el, nagyobb meret?, fakobb szin?, a mellpajzsa nagyobb, mint a combpajzsa. A regebbi rendszertanok altal elismert
T. h. hercegovinensis
es
T. h. pelloponesica
alfajokat ujabban ezzel az alfajjal azonositjak.
A kifejlett egyedek hossza 12-23 centimeter. Panceljuk magasan ivelt, ovalis, mellvertjuk lapos, alapszine okkersarga melyen elter? nagysagu sotet foltok helyezkednek el. Egyes egyedekr?l hianyozhat a mintazat. Vegtagjaik er?teljesek, hosszu, asasra alkalmas karmokban vegz?dnek. A gorog tekn?s eseteben fontos belyeg a farok feletti (analis) szarulemez osztottsaga, valamint a farok vegen talalhato kis szarupikkely. Ezek a jellegek megkulonboztetik a fajt a sokszor nagyon hasonlo
mor tekn?st?l
(Testudo graeca)
, amelynel az analis pikkely osztatlan, a farokvegi szarupikkely pedig hianyzik.
A nemek megkulonboztetese csak ivareres utan, adult vagy subadult allatoknal lehetseges. A himek farka igen hosszu es vaskos, mig a n?stenyeke rovid, jelentektelen, emellett a himek mellvertje kisse homoru, a parzasi pozicio megkonnyitese erdekeben. A kifejlett n?stenyek a himeknel nagyobb meret?ek.
Panceljukon jol megfigyelhet? novekedesuk szakaszossaga. E rovatoltsag alapjan nem lehet megallapitani a tekn?sok korat. Az id?sebb peldanyokrol ez lekophat, panceljuk simava valik. Lehet talalkozni olyan egyedekkel, amelyek pancelja csorbult vagy foltokban csontig kopott. Ezek mechanikai serulesek, legtobbszor ragadozo madarak okozzak, magasbol sziklakra, neha uttestre ejtik a tekn?soket, hogy panceljuk osszetorjon.
A fogsagban rosszul taplalt (gyumolcsokkel-zoldsegekkel etetett), beteg tekn?sok pancelja altalaban nem egyenletes, besuppedt vagy "piramis" alaku. Szarukavajuk, azaz "cs?ruk" sokszor tuln?. Altalaban ez is a rossz taplalasnak koszonhet?. A tuln?tt szarukavat az allatorvos le tudja vagni, viszont a pancel eldeformalodasat nem lehet rendbe hozni, legfeljebb annyit erhetunk el, hogy nem romlik tovabb.
Nappali eletmodu, aktiv allatok. Idejuk nagy reszet taplalkozassal toltik. Novenyev? allatok, rostban gazdag es rendszerint magas
kalciumtartalmu
lagyszaru vadnovenyeket fogyasztanak, Leginkabb a
pillangosviraguak
csaladjaba
(Fabaceae)
tartozo novenyfajokat kedvelik. Egy olaszorszagi populacio eseteben kimutattak, hogy a tekn?sok rendszeresen fogyasztjak a
szuros csodabogyo
(Ruscus aculeatus)
termeseit. A gorog tekn?s etrendjeben viszonylag nagy szamban szerepelnek olyan novenyek is, amelyek az eml?sok szamara mergez?
alkaloidokat
tartalmaznak, ilyenek peldaul a
boglarkafelek
(Ranunculaceae)
. Egy tanulmany szerint ezen mereganyagok elfogyasztasa segithet a tekn?soknek megszabadulni egyes belparazitaktol.
A kifejlett tekn?soknek keves termeszetes ellensege van. Egyes ragadozo madarak a tekn?soket a leveg?be emelve, majd sziklas-koves talajra ejtve kepesek feltorni azok panceljat. A
szakallas saskesely?
(
Gypaetus barbatus
) es a
szirti sas
(Aquila chrysaetos)
is bizonyitottan alkalmazza ezt a modszert.
Telelesuk
novembert?l marciusig tart, ebredes utan 1-2 hetig intenziven taplalkoznak. Mikor beindul a belm?kodesuk, keringesuk es kondiciojuk is helyre allt, kerul sor a parzasra. Parzasi id?szakban a himek igen hevesen udvarolnak es rengeteget mozognak, nagy teruleteket jarnak be n?stenyek utan kutatva. A n?stenyek altalaban passziv viselkedest tanusitanak a himek fele, gyakran nem vesznek roluk tudomast, probalnak tovabb haladni, ekkor a him hosszas lokdos?dessel udvarol. A nemi aktus soran a him magas, sipolo hangokat hallat. A tojasrakas id?szaka majus es julius koze tehet?, ekkor a n?stenyek egy maguk asta godorbe 5-8 darab, 32 x 25 millimeteres tojast raknak, melyek id?jarastol, h?merseklett?l fugg?en 57-100 nap elteltevel kelnek ki. Evente tobb feszekaljuk is lehet. A kis tekn?sok nemet a h?merseklet hatarozza meg, a melegebb id?jaras a n?stenyek, a h?vosebb a himek fejl?desenek kedvez.
Seta a kertben
A gorog tekn?s nepszer? diszallat, es bar tartasa nem kifejezetten nehez, sok figyelmet es raforditott id?t igenyel. Megfelel? gondoskodas mellett igen szivos es hosszu elet? terrariumi allatok valnak bel?luk. Fontos kiemelnunk, hogy vedett, csokken? allomanyu faj leven, csak fogsagban, megbizhato tenyeszt?nel szuletett tekn?st vasaroljunk. Magyarorszagon csak
CITES
-engedellyel ellatott egyedek tarthatok, 10 cm-es pancelhosszusag elerese utan pedig az allatokat microchippel kell ellatni.
A terrarium ajanlott minimalis meretei:
Hosszusag: a tekn?s pancelhosszanak minimum 7-szerese
Szelesseg: a tekn?s pancelhosszanak minimum 6-szorosa
Termeszetesen minel nagyobb terulet? el?helyet tudunk biztositani, annal jobb.
Aljzat:
A legmegfelel?bb aljzat a termeszetes, vegyszermentes kerti fold, esetleg keves mulccsal keverve a jobb vizmegtarto kepesseg erdekeben. Allatkereskedesben sokszor javasolnak kokuszrostot, homokot es egyeb aljzattipusokat, de ezek karosan hathatnak a tekn?s izuleteire. A homok a tapcsatornaba jutva akar belelzarodashoz is vezethet.
Berendezes:
A terrarium berendezesekor torekedjunk az allat termeszetes el?helyenek utanzasara. Erre a celra hasznalhatunk koveket, fadarabokat, el?- vagy m?novenyeket. Mivel novenyev? allatrol van szo, erdemes olyan noveyeket hasznalnunk, amelyeket a tekn?s nem tud egyhamar tonkretenni. Jo megoldas lehet az allatok termeszetes el?helyen is el?fordulo
ajakos
f?szernovenyek (
kakukkf?
,
rozmaring
,
levendula
stb.) hasznalata. Ezek a novenyek nem csak szivosak es szarazsagt?r?k, de er?s szagu illoolajaik tekn?sunk kielegithetetlen etvagyatol is megvedik ?ket. Terrariumi korulmenyek kozott a novenyek gyakran hamar elszaradnak, de igy is igen esztetikus hatast tudnak nyujtani. Helyezzunk a terrariumba megfelel? meret? itatot is.
Vilagitas:
Valtozo testh?merseklet?
allatok leven a tekn?soknek kuls? h?forrasra van szukseguk anyagcserejuk egeszseges m?kodesehez. A terrariumban emiatt napi ~12 oran keresztul m?kodtetnunk kell egy melegit? izzolampat, amely alatt allataink "napozni" tudnak. Emellett szukseg van egy specialis, UV-B sugarzast biztosito izzora a
D3-vitamin
szintezisenek el?segitese erdekeben. Kifejezetten terrariumi felhasznalasra gyartott izzokat konnyeden beszerezhetunk az allatkereskedesekben.
Kulteri tartas:
Ha erre lehet?segunk van, nyaranta erdemes tekn?seinket kikoltoztetnunk egy elkeritett kerti kifutoba. Figyeljunk oda a kifuto megfelel? bekeritesere, eszben tartva azt is, hogy a tekn?sok igen jo asok. A kifutoban is alljon az allatok rendelkezesere ivoviz, valamint arnyekot es buvohelyet szolgaltato bokrok es f?csomok, vagy egyeb fedezek.
Nagyon fontos a tekn?sok megfelel?, valtozatos taplalasa. Termeszetes el?helyukon magas kalciumtartalmu vadnovenyekkel, gyomokkal taplalkoznak (pl.
lucerna
,
pitypang
,
utifuvek
,
csorboka
,
tyukhur
,
papsajtmalyva
,
feher here
,
voros here
, stb.), fogsagban is ilyen takarmanyra van szukseguk. Telen, ha ezek a novenyek nem elerhet?k, vasarolhatunk madarsalatat (Valerianella),
rukkolat
,
cikoriat
, kinai kelt. Zoldsegekkel, gyumolcsokkel valo taplalasukat keruljuk. A
gyermeklancf?
levele nepszer? takarmanynoveny, am magas oxalsavtartalma miatt egyoldalu fogyasztasa hosszu tavon karos lehet, igy erdemes mas vadnovenyekkel keverve etetni.
Bar a gorog tekn?sok ritkan isznak, fontos a megfelel? vizellatasuk. Keruljuk a nagyon szaraz korulmenyek kozott valo tartasukat, el?helyukon mindig alljon rendelkezesukre ivoviz. Olykor megkinalhatjuk ?ket valamilyen ledus gyumolccsel, peldaul
gorogdinnyevel
.
Ne tegyuk ki a tekn?soket a padlora setalni, mivel a kemeny, sima feluleten valo mozgas karosan hat az izuleteikre. Megfelel? meret? terrariumban a tekn?s b?segesen ki tudja elegiteni mozgasigenyet. Keruljuk a tekn?sok rendszeres simogatasat, fogdosasat, hiszen ez felesleges stresszfaktor az allatok szamara.
Mint minden fogsagban tartott allat, a tekn?sok is igenylik a kell? odafigyelest. Kovessuk figyelemmel allataink viselkedeset, fejl?deset, hogy id?ben eszrevegyuk es orvosolhassuk az esetleges rendellenessegeket. Szerezzuk be egy tapasztalt tekn?starto vagy szakert? allatorvos elerhet?seget, hogy szukseg eseten hozzajuk fordulhassunk segitsegert.
Az el?helyek pusztulasa es az illegalis kisallat-kereskedelem kovetkezteben vad allomanyai csokken?ben vannak. A
Termeszetvedelmi Vilagszovetseg
a fajt a
mersekelten fenyegetett
kategoriaba sorolja. Tartasahoz
CITES
-engedely szukseges.
Szinte minden allatkertben elnek gorog tekn?sok.
Magyarorszagon
a
Budapesti Allatkertben
, a
Nyiregyhazi Allatparkban
, a
Veszpremi Allatkertben
, a
Debreceni Allatkertben
, a
Kecskemeti Vadaskertben
, a
Gy?ri Allatkertben
, a
Miskolci Allatkertben
, a
Pecsi Allatkertben
, a
Jaszberenyi Allatkertben
, a
Szegedi Vadasparkban
es a
Gyongyosi Allatkertben
tartanak gorog tekn?soket.