Gorog gyarmatositas

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Gorog varosok es koloniak elhelyezkedese

A gorog gyarmatositas soran a gorog poliszok es a hellen nyelv? nepek a Balkan-felszigeten kivul, a Foldkozi-tenger es mellektengerei partjan hoztak letre onallo telepuleseket. F? id?szaka a Kr. e. 8-6. szazadra esett, es els?sorban Del- Italiaban , a Marvany-tenger es a Fekete-tenger partjain alapitottak ezeket a gyarmatokat. Hatasara fellendult a gorog gazdasag es a kultura, amit a Mediterraneum tavolabbi teruleteire is eljuttatott a megelenkul? kereskedelem. A gorog gyarmatalapito mozgalom oka els?sorban abban rejlett, hogy az anyavarosok a termeles adott szinvonalan tulnepesedtek, es a vallalkozo szellem?ek csoportjai utra keltek uj telepulesi teruletet, megelhetest keresni.

Korai gyarmatositas [ szerkesztes ]

Mukenei betelepul?k Cipruson [ szerkesztes ]

Az i. e. 12. szazadban , a mukenei kultura hanyatlasanak kezdetenek idejen ket hullamban erkeztek telepesek Kuproszra. [1] Kes?bb a partvidekr?l a hegyekbe huzodtak, helyet adva az utanuk erkez? gorog csoportoknak. [2]

Az Egei-tenger keleti partvidekenek gyarmatositasa [ szerkesztes ]

A sotet szazadok alatt, valoszin?leg a dorok nyomasara vandoroltak aiolok az Egei-tenger kis-azsiai partvidekenek eszaki szakaszara, es alapitottak ott telepuleseket. [3] Az aiol koloniak letesultek Leszbosz szigeten es a szarazfoldon a Dardanellaktol Szmurna es Khiosz vonalaig. [4] A terulet legfontosabb varosa Kume volt. [5]

A terulet deli reszeir?l (Khiosz szigeter?l es Szmurna varosabol is) kes?bb (legkes?bb a Kr. e. 9. szazad vegeig) kiszoritottak ?ket a kes?bb erkez? ionok , akik Szamosz szigeten, a Szporadok szigetein es a veluk szemben fekv? kis-azsiai parton telepedtek meg. [4] A teruleten korabban mar eltek mukeneiek, azonban azt az ionok erkezese el?tt elhagytak. [4] Ebben a korszakban alapitottak Ephesost es Kolophont , ekkor alapitottak ujra Miletosz varosat, amely jelent?s szerepet jatszott a kes?bbi gorog expanzioban. Bar Thukudidesz m?veben azt irta, hogy a varosokat atheniak alapitottak, ez valoszin?leg csak reszben lehetett igaz. [4]

Ioniatol delre es a deli szigetvilagban (tobbek kozott Kreta, Melosz, Thera, Kosz, es Rodosz szigeten) a dorok foglaltak teruleteket, megalapitottak Rodoszon Ialuszoszt , Kamiroszt es Lindoszt , Kosz es Knidosz varosat, es talan Halikarnasszosz alapitasa is az ? nevukhoz f?z?dik. [4]

A kis-azsiai gorog allamok varosszovetsegekbe tomorultek, melyek egy-egy szentely tisztelete kore szervez?dtek, [5] es hataraik egybeestek a torzsi hatarokkal. Ez alapjan alakult ki Aeolisz 11 varosbol allo, Ionia 12 tagu es Doria kezdetben 6 tagu, kes?bb 5-re olvado szovetsege. [5]

A gorog expanzio korszaka [ szerkesztes ]

Okok [ szerkesztes ]

Az okori Hellas teruleten, a Kr. e. 11. szazadban tapasztalhato demografiai visszaeses utan robbanasszer?en megn?tt a nepessegszam mind Anthony Snodgrass regeszprofesszor 1970-es es 1980-as evekben vegzett kutatasai szerint, mind az okori forrasoknak ( Homerosz ) megfelel?en. Ha forrasokat tekintjuk, Homerosz Iliaszanak egy kommentarja ?rizte meg az eposz el?zmenyeit, a trojai haboru kitoresenek okat elbeszel? Kypria egy rovid toredeket, amely feltehet?leg a Kr. e. 7. szazadban keletkezett. A forrasok tanusaga szerint tehat a gorogok tudataban voltak a tulnepesedesnek.

A regeszeti kutatasok a regeszeti lel?helyek (sirok, telepulesek) szamanak robbanasszer? novekedeset mutattak ki, igy kovetkeztetni lehetett a lakossag szamanak novekedesere is. A kutatok a nepessegszam novekedesenek okait a pasztorkodasrol a foldm?velesre valo atteresben lattak, melynek soran az elelemtermeles intenzivebbe valt. Ezzel parhuzamosan az elszortan, kis telepuleseken el? nepesseg nagyobb telepulesekre koltozott ossze, de e telepulesekr?l ujabb es ujabb hullamokban, mintegy "bels? gyarmatositaskent" betelepitette a sotet korban feladott teruleteket.

Mivel a Balkan-felsziget nagy resze hegyes-hagos videk, igy a legtobb polisznak nem volt megfelel? megm?velhet? terulete. Ez a terep ugyanis a zoldsegtermelesre, sz?l?termesztesre es olajbogyo termesztesere volt alkalmas, csak nagyon rossz min?seg? es keves gabonat hozott. Igy a tulnepesedes mellett az elelmiszerhiannyal is kuzdottek a poliszok.

Bar a mukenei korban elenk tengeri kereskedelem a sotet kor szazadaiban nagyon er?sen visszaszorult, teljesen valoszin?leg sohasem sz?nt meg. [6] Valoszin?leg ezek a keresked?k hoztak az els? hireket a letelepedesre alkalmas videkekr?l, azonban lehetseges az is, hogy szajhagyomany utjan fennmaradtak a bronzkori hajoutak emlekei is. [6]

A tulnepesedes levezetesen tul kereskedelmi erdekeket is szolgaltak az alapitasok, a Kr. e. 8. szazadra megelenkul? hajozas egyre fontosabb szerepet toltott be a tengerparti poliszok eleteben.

Szerepet jatszottak ezen kivul egyeb gazdasagi hatasok (peldaul aszalyok ) es bels? politikai ellentetek is. [7]

A terjeszkedes kezdetei [ szerkesztes ]

A gorog kereskedelmi expanzio a Kr. e. 9. szazad vegen az euboiai hajosok vezetesevel indult meg. Mar Kr. e. 800 el?tt kereskedelmi allomast letesitettek al-Minaban , a sziriai Orontesz folyo torkolatanal, Kr. e. 760 korul pedig a Napolyi-obolben , Iskhia szigeten alapitottak meg Pithekusszai varosat. [6] Ezek a telepek a helyi (foniciai illetve del-italiai) kereskedelem figyelemmel kisereset szolgaltak. A 8. szazad vegere az euboiaiak elveszitettek el?nyuket, helyuket a kereskedelemben atvettek a korinthosziak . [6] Ennek egyik oka ketsegtelenul az volt, hogy Euboia ket legfontosabb polisza, Khalkisz es Eretria haborut vivott egymassal a koztuk huzodo termekeny Lelantosz-siksag birtoklasaert. [8]

A gorog expanzio kiterjedese [ szerkesztes ]

A gorog gyarmatositas f? teruletei az i. e. 8?6. szazadban a Fekete- es Marvany-tenger partjai, Del-Italia es Szicilia, Kilikia es Ciprus voltak, emellett szamos varost alapitottak hellen telepesek Eszak-Afrika, Del-Franciaorszag es Iberia partjainal, valamint megjelentek Szardinian es Korzikan is.

Az i. e. 8. szazadban indult el az ugynevezett ?gorog gyarmatositas” szorosan vett folyamata is. Sorra alakultak gorog koloniak, a ?gyarmatvarosok” szerte a Foldkozi-tenger medencejeben. Az egesz tulajdonkeppen a kisparaszti birtokok felaprozodasara, illetve az adosrabszolgasag intezmenyere vezethet? vissza. A poliszokban arisztokracia az uzsoras szerepet kapta meg, hiszen csak nekik volt megfelel? t?kejuk a hitelezeshez. A paraszti kisbirtok semmilyen modon nem allhatta a versenyt, a legtobb kisbirtokos paraszt anyagi fuggesbe kerult. Az adost pedig, ha nem tartotta a vallalt, vagy kiszabott hatarid?t, nemcsak foldonfutova tettek hitelez?i, de polgarjogat is elvesztette. A jog es megelhetes nelkuliek tomegesen vandoroltak ki. Csak nehany hajot kellett alajuk adni, vagy szam?zni nehany gazdagabb embert, aki allta a hajout koltsegeit, s a telepesek indulhattak is. Nemcsak be nem telepitett foldeken, de akarhol alapitottak uj varosokat, meg Egyiptomban is.

A korai gorog gyarmatositas folyamata az i. e. 7. szazadra a mediterraneumban er?s hellenizaciot okozott, mely nem azonos a ? hellenizmus ” koranak kulturalis jellegeivel. A gorogseg ez id?ben hasonlo diaszporakat alkotott, mint korabban az asszirok , kes?bb pedig a zsidok . Amde mig az egyeb diaszporakhoz hasonloan a kornyez? kulturak elemei nem, vagy ritkan es kis mertekben epultek be a gorog koloniak eletebe, a kornyez? teruletek rengeteg gorog elemet vettek at. Ebben kulonbozik a hellenizmus teljes kulturacserejet?l es -osszeolvadasatol, s egyben az egesz folyamatot ez teszi hasonlova Roma gyarmatositasanak kovetkezmenyeihez, melyben a korai, koztarsasag-kori hoditmanyok szinte teljesen Romahoz asszimilalodtak, mig a kes?bbi, csaszarkori terulet-szerzemenyekben ? azaz a romanizacio koraban ? mar legfeljebb kulturalis osszeolvadas kovetkezett be. A korai gorog gyarmatositas kovetkezmenyei Egyiptomban es az etruszk-latin teruleteken valtak a leglatvanyosabba, hatasai vegig kovethet?k az okor folyaman, illetve Roma reven a kozepkor meghatarozoja is lett ? legalabbis a reneszansz utan, amikor ujra fel kellett fedezni a gorog-romai kulturat.

A gorog kultura exportja el?szor szinte mindenhol a kepz?m?veszetek teren jelentkezett, ugy a szobraszatban, mint a grafikus abrazolasi modokban. Ezenkivul a gorog mintaju termeszeti istenek kultuszai terjedtek ? hol egybeolvadva a regiekkel (Egyiptomban, ahol a szinkretizmusnak amugy is evezredes hagyomanyai voltak), hol szinte valtozatlanul atveve azokat (etruszkok, akiknek korai vallasat csak a romaiban fellelhet? hatasok alapjan korvonalazhatjuk, de feltehet?, hogy a gorog kulturaexport el?tt nem leptek tul az ugynevezett ?polidemonizmuson”). Egyiptomban sajatos, csak erre a teruletre jellemz? kultuszok alakultak ki, melyek a helyi totemisztikus eredet?, illetve fetis-jelleg? istensegek kultuszainak reszleges megvaltozasaval jart. Ilyenek peldaul Szerapisz, Mnevisz es Apisz, melyek valamennyien termekenyseggel kapcsolatosak. Egyiptom az egyik els? olyan terulet, ahol a gorogok is atvettek bizonyos vallasi elemeket, mint peldaul Harpokratesz , a gyogyito, es Izisz , az anyaistenn?. A Kozel-Keleten es Kisazsiaban valamennyi egyiptomi-gorog szinkretista isten rendkivuli nepszer?segnek orvendett, es nagy szerepuk volt tovabbi kultuszok beolvasztasaban, melyekb?l vegul is a miszteriumvallasok n?ttek ki magukat. A hellenisztikus miszterium-vallasok tulajdonkeppen a korai gorog gyarmatositas egyenes kovetkezmenyei ( Adonisz , Kubele , Mithrasz stb.), de ezekhez tobb evszazad szuksegeltetett.

A korai gorog gyarmatositas sehol sem hozott nagy kiterjedes? politikai hegemoniat, azaz jelent?s terulet-szerzest. Az allamisaggal meg nem rendelkez? helyeken az anyavarosokhoz hasonlo onallo poliszok jottek letre, varosallamok sorozata, melyek azonban nem ismertek el az anyavaros f?seget, de helyi allamokat sem alakitottak ki. A del-italiai, fekete-tengeri es eszak-afrikai gorog koloniak ugyanolyan jelleg?ek voltak, mint balkani rokonaik. Az egyes birodalmakban ? mint peldaul Egyiptomban ? letesul? gorog diaszporak mindig valamilyen engedely birtokaban alakultak, ami egyben a varos politikai onallosaganak feladasat is jelentette.

A Marvany- es a Fekete-tenger videke [ szerkesztes ]

Fontosabb gorog gyarmatok a tersegben a Kr. e. 6. szazad vegere

Az Egei-tenger eszaki-keleti partjainal nyilik a Helleszpontosz , amely mar a Homerosz altal megenekelt korban is fontos kereskedelmi utvonal volt, megelhetest biztositott Troja varosanak. A 8. szazadban a Propontisz ( Marvany-tenger ) partjan uj varosok sorat alapitottak Aiolisz varosai, valamint a szinten jelent?s szerepet jatszo Miletosz es Megara. [9] A kulonboz? alapitasu telepulesek foldrajzilag is elkulonultek. Az aeoliai alapitasok mindket parton a Helleszpontosz kozeleben, [10] a megarai koloniak (Asztakosz, Khalkedon , Szelumbria es Buzantion ) a Boszporusz kornyeken, a miletosziak (mint Kuzikosz , Parion es Abudosz ) pedig a Marvany-tenger deli partjan, a ket szoros kozott tomorultek. [11] Az alapitasi datumok tekinteteben keves a biztos tampont, az aiol koloniak eseteben Boardman, Geoffrey es Hammond szerint [11] a trojai VIII. reteg archeologiai korbecsleseb?l lehet kiindulni, ami alapjan az aiol ujraalapitas 8. szazad elejen mehetett vegbe. [5] [12] Az els? megarai telepesek a 8. szazad vegen erkezhettek, a miletosziak f? hullama valamivel utanuk. [11] Kr. e. 700 korul mar az uj gyarmatok kozott is akadt varosalapito. [13]

Bar a terulet foldrajzi fekvese alapjan idealis terep lehetett volna a gyarmatositasra, a kolonizacio eleg vontatottan haladt. [14] Ennek oka reszben a helyi lakossag ellenallasaban [15] es 7. szazad folyaman eszakrol erkez? kimmerek es trerek tamadasaiban keresend?k. [13] Kulonosen igaz ez az europai parti telepulesek eseteben. A megaraiak peldaul feltehet?leg a trakoktol valo felelmukben alapitottak meg el?bb Khalkedon, majd csak evek mulva, er?gy?jtes utan vallalkoztak a sokkal kedvez?bb helyen fekv? Buzantion megalapitasara. [15]

A 7. szazad vegen megjelentek a tersegben a szamosziak (el?szor Perinthoszban , Kr. e. 602 korul), majd az atheniak is. [15]

A Boszporuszon tuli tenger, a Pontosz Euxinosz a 7. szazadban valt a gyarmatositas szintereve, el?szor a miletosziak hatoltak be sikeresen erre a teruletre. [13] [16] Kr. e. 630 korul megalapitottak Szinopet . [5] Az osszes Kr. e. 560 el?tti Fekete-tenger parti gyarmatot a miletosziak alapitottak, es Kr. e. 500 -ig csupan harom bizonyosan nem miletoszi alapitasu varosrol tudunk: Herakleia (megarai alapitas), Phanagoria ( Kr. e. 545 -ben alapitottak a perzsa hatalom el?l menekul? teoszi lakosok) es Meszembria (megarai alapitas Kr. e. 510 -b?l). [16] Ugyanakkor 560 utan egyetlen biztosan miletoszi alapitas sem ismert. Ebb?l arra kovetkeztethetunk, hogy egyreszt 560 el?tt valamifele kizarolagossagot elvezhettek a Pontosz Euxinosz gyarmatositasaban (talan a megaraiak boszporuszi koloniajaval egyuttm?kodve), utana azonban felhagytak a gyarmatositassal. [16] A miletoszi gyarmatositok f?leg a nyugati es az eszaki partra koncentraltak, [16] azonban a keleti es a deli szakaszokon is alapitottak koloniakat. Miletoszi alapitasuak voltak tobbek kozott:

Szicilia es Del-Italia ? Magna Graecia [ szerkesztes ]

Gorog koloniak Magna Graeciaban nyelvjarasok szerint
   E-NY-i gorog
   akhaj
   dor
   ion

Szicilia es Del-Italia gyarmatositasa a 8. szazad kozepe tajan vette kezdetet. Az els? sziciliai gorog varost, Naxoszt euboiai ionok valoszin?leg a hellaszbeli naxosziakkal egyutt alapitottak [17] i. e. 734 -ben [18] az Etna alatt. A sziciliai Katane, Leontinoi, Zankle (a mai Messina ), Himera, tovabba a del-italiai szarazfold nyugati partjainal el?szor a mai Ischia szigeten Pithekusszai, majd Kume , Rhegion, Dikaiarchia (Puteoli) es Neapolisz (utobbi Kume mar alapitasa) gyarmatai is a ionok vallalkozasaihoz kothet?k, [17] egyik-masikuk megalapitasa megel?zhette Naxoszet. [19] A legeszakibb varos, Kume alapitasaban Homan Balint szerint ?tanagravideki graosok is reszt vettek, meg pedig valoszin?leg nagy szammal”. Szerinte ennek a kovetkezmenye, hogy a romaiak a helleneket a graosok nevet tovabbkepezve, graicusoknak, græcusoknak neveztek el. [19]

A ionok mellett hamar megjelentek a dorok is. Megarai telepesek kezdtek uj eletet a sziciliai Megara Hublaiaban , s ennek telepesei alapitjak kes?bb Szelinoszt , amelynek templom-maradvanyai ma az antik epiteszeti emlekek egyik leghatalmasabb rom-mezejet alkotjak. Szurakuszai , a gorog Szicilia egyik legfontosabb varosanak alapitasa (i. e. 733 [18] ) korinthoszi telepesek nevehez kothet?, akik emellett Kerkura szigetet ( Korfut ) es az acharnaniai?epeirosi partvideket is erdekkorukbe vontak. Rhodosi dorok alapitottak Gelat , a gelaiaiak Akragaszt (Agrigentumot). A del-italiai Tarasz (Tarentum) volt a spartaiak egyetlen gyarmata. [17]

A gyarmatositasban elen jaro ket gorog torzs, a ionok es a dorok kozotti ellentet sokszor felszinre tort a gorog gyarmatok haboruskodasaiban. [17] Del-Italiaban rajtuk kivul az akhajok is koloniakat hoztak letre, ?k alapitottak Kroton es Metapontion els?sorban foldm?vel? gyarmatai mellett a gyorsan a terseg vezet? hatalmava fejl?d? Szubariszt , mely azonban kes?bb a Krotonnal vivott haboruban elpusztult. A templomairol maig hires Poszeidonia Szubariszbol kiszorult troizenieknek koszonhette keletkezeset vagy legalabbis gorog gyarmatvarossa valo alakulasat. [17]

A gorog gyarmatositas mas teruleteivel szemben Del-Italiaban es Szicilian a gorog hatas nem korlatozodott a tengerpartra, hanem a koloniak a szarazfoldre is kiterjesztettek befolyasukat. A helyi lakossagra is olyannyira ranyomta belyeget a gorog kultura, hogy a romaiak a teruletnek a Magna Graecia (Nagy Gorogorszag) nevet adtak. [17]

Alapitasok [ szerkesztes ]

  • anyavaros vallasi szertartasai szerint
  • de onallo, lakoi nem az anyavaros, hanem ez uj varos polgarai lettek
  • vallasi, politikai intezmenyei az anyavaros hasonlo intezmenyeinek mintajara alakultak meg

A ket legjelent?sebb polisz, Sparta es Athen mindossze egy illetve harom gyarmatvarost hozott letre, csupan politikai okokbol. Oka az, hogy mindket polisznak elegend? megm?velhet? terulet allt rendelkezesere, igy nem volt nagy tulnepesedes vagy elelmiszerhiany.

Nev Alapitas Elhelyezkedes Anyavaros
Trapezunt ( Trabzon ) Kr. e. 756 korul [20] Fekete-tenger partvideke Miletosz
Kume ( Cumae ) Kr. e. 700 korul [20] Del-Italia Eretria
Szurakuszai ( Siracusa ) Kr. e. 734 korul [20] Szicilia Korinthosz
Tarasz (Taranto) Kr. e. 706 [20] Del-Italia Sparta
Khalkedon Kr. e. 685 [20] Marvany-tenger partvideke Megara
Buzantion ( Isztambul ) Kr. e. 660 korul [20] Marvany-tenger partvideke Megara
Olbia Kr. e. 647 korul [20] Fekete-tenger partvideke Miletosz
Kurene Kr. e. 630 korul [20] Eszak-Afrika Thera
Masszalia ( Marseille ) Kr. e. 600 korul [20] Del-Franciaorszag Phokaia
Odesszosz ( Varna ) Kr. e. 585 / 570 [20] Fekete-tenger partvideke Miletosz
Neapolisz ( Napoly ) Kr. e. 470 korul [20] Del-Italia Kume

A gyarmatositas hatasai [ szerkesztes ]

Gazdasagi valtozasok [ szerkesztes ]

A foldkozi-tengeri kereskedelem fellendulese [ szerkesztes ]

A mukenei korszak utvonalai mellett ujabbakat is felfedeztek a gorogok, egyreszt eszakkelet, a Fekete-tenger iranyaban, masreszt Delnyugat-Europa partjai fele. Kr. e. 630 korul a szamoszi Kolaiosz felfedezte a (foniciaiak altal mar regebben ismert) gazdag tartesszoszi ezustlel?helyeket. [21]

A penz megjelenese [ szerkesztes ]

Megjelent Gorogorszagban a penzgazdalkodas is. Bar Herodotosz megemliti az arany-es ezustrudak hasznalatat fizet?eszkozkent, a vert penz megjelenese Hellaszban a 7. szazad vegere vagy a 6. szazadra tehet?. Az els? gorog penzt a kis-azsiai ionok es a ludok bocsatottak ki Kr. e. 625 -ben, [22] a kibocsatas pontos helyet azonban nem ismerjuk. Ezen ermek kulonboz? alakuak, simak vagy domborm?vel diszitettek voltak, de mind egy adott suly valamely tortreszet nyomtak, ezen alapult a rendszer. [22] Arany es ezust otvozeteb?l keszultek, es talan az ontode kepessegeinek hianyossagabol fakadoan, akar szandekosan, de az otvoz?k aranya elter? volt a kulonboz? ermekben. Ebb?l kovetkez?en az ertekuk is kulonbozott. [22] Ezen ermek kozul a legkisebb is komoly vasarloer?t kepviselt. Bar Szardeiszben Kr. e. 570 el?tti finomito nyomaira nem bukkantak, a ludok mar korabban ketezer sztatert adtak Alkaiosznak , feltehet?en katonai vallalkozasra. [22]

Kr. e. 600 es 540 kozott Ioniaban szamos varos veretett penzt elektronfemb?l , egy reszuk a lud sulymertek szerint, masok ett?l elter? rendszerben, a penzvaltas azonban sehol nem jelentett problemat. [22] Ezen veretek egyikeb?l szarmazhattak azok az epheszoszi Artemisz-templom feltarasan el?kerult ermek is, melyeket sokaig a 7. szazad elejere kelteztek. A penzermek egyik oldalara altalaban allatfigurat vertek, a masik oldalat negyzet vagy teglalap, a penzver?mester altal hasznalt ves? vegenek lenyomata diszitette. [22] A penzverdek kozul a 6. szazad vegere kiemelkedett Kuzikosz , es ermei kiszoritottak a tobbi varoset a tersegbeli kereskedelemb?l.

Az anyaorszag els?kent Aiginaban vertek ezustpenzt Kr. e. 540 korul, ezt kovette Korinthosz, Athen es a Kukladok nehany szigete. Vertek penzt a makedon torzsek es az eszaki gorogok is, ezustermeik kozul tobbet Egyiptomban es a Kozel-Keleten talaltak meg. Tobb ermen vagas lathato, amely valoszin?leg az ezusttartalom ellen?rzesere utal. [22] Hellaszban ez ritkan fordul el?, valoszin?leg neverteken hasznaltak a penzt. [22] Ezeken a teruleten kizarolag az ezustpenz terjedt el, eltekintve az Argoszban es Arkadiaban a vasnyarsakat felvalto vas- majd a joval kes?bbi bronzpenzekt?l. [22]

A nyugati gorog koloniak sem maradtak le a penzveres bevezeteseben, els?kent valoszin?leg Szubriszben vertek penzt Kr. e. 540 tajan. [22] Az itteni penzrendszer altalaban hasonlitott az anyaorszagbelire, bar a penzveres technikaja a 6. szazadban elter? volt. [22]

A penzveres megindulasa nem jelentette azonban a penzgazdalkodas gyors, szeles kor? elterjedeset, a Boszporuszt ellen?rz? Buzantionban peldaul az 5. szazad vegeig penz nelkul gazdalkodott. [22]

Kulturalis valtozasok [ szerkesztes ]

Az irasbeliseg elterjedese [ szerkesztes ]

B?vebben: Gorog abece

A kozel-keleti kapcsolatok felelevenedesevel a gorog keresked?k ismet talalkoztak irasbeliseggel, es a sotet kor utan a 8. szazadtol lassan ismet elkezdtek hasznalni az irast. A legkorabbi irasos emlek egy Iszkhiabol szarmazo csereptoredek, amely Kr. e. 760 korul keszulhetett. [23] Az els? feliratok kozott f?kent az "X tulajdona vagyok" formula talalhato meg nagyobb szamban, a szazad veger?l azonban mar verssorokat is karcoltak az edenyekbe (mint a 720 koruli iszkhiai vagy a valamivel korabbi attikai lelteken). [23] Az ebb?l a korbol el?kerult szovegekben f?kent istenekhez intezett fogadalmakat, torvenyeket, alkotoi kezjegyeket es sirfeliratokat talalunk. [23]

A korai leletekb?l csak k?be, cserepbe vagy fembe irott szovegek kerultek el?. Mivel a romlando anyagokra (fa, papirusz , viasz ) rogzitett irasoknak nem maradt regeszeti nyoma, nehez kideriteni, mikorra alakult ki a folyoiras, amely a nedves anyagok, toll es tinta hasznalatahoz kothet?, ez azonban valoszin?leg lassu folyamat volt. [23] Mindazonaltal a Kr. e. 7. szazadi kolt?k mar ketsegtelenul irasban rogzitettek m?veiket. [23]

Az abece a foniciai abece atvetelevel es modositasaval alakult ki. Fontos ujitas, hogy a maganhangzok jelolesere felhasznaltak a gorog nyelvben nem hasznalt massalhangzokat jelol? foniciai irasjeleket. [23] Az, hogy az osszes korai gorog abece ? a massalhangzok elter? irasmodja ellenere ? ugyanazokat a bet?ket es ugyanolyan kiosztassal hasznalta erre a celra, arra enged kovetkeztetni, hogy talan egy emberhez kothet? az abece atvetele; a valtozatok pedig az elter? helyi fejl?des eredmenyei.

Bar kes?bb Hellaszban a ion irasmod valt elfogadotta, a gyarmatositas korai szakaszaban meg korantsem volt egyertelm? a dominanciaja. Ezt jelzi az is, hogy az etruszkok (majd t?luk a romaiak ) az euboiai G, D, R es S jeleket vettek at, es nem a ion Γ, Δ, Ρ es Σ bet?ket.

Az iras megjeleneset kovet?en meg sokaig nem volt altalanos annak hasznalata. [23]

Lasd meg: Foniciai abece es Etruszk abece

A m?veszetek fejl?dese [ szerkesztes ]

B?vebben: Okori gorog m?veszet

Reszben keleti hatasra a 8. szazad vegen es a 7. szazadban jelent?sen atalakultak a gorog abrazolasok. A fest?m?veszetben elkezdtek elbeszel? jeleneteket abrazolni es megjelentek az eletnagysagu k?szobrok . [24] Az temak kore b?vult, az abrazolasokban es a kolteszetben egyarant. [24] Megjelentek a keleti mitologiakbol vett motivumok, a palmetta -, lotusz - es papiruszmintak, az eletfa-abrazolasok . [25] Az ember- es allatabrazolasok ekozben eletszer?bbek lettek. [26]

Kulonosen er?teljes a keleti hatas az elefantcsont-faragasban, amely a hellen anyaorszagban nem, inkabb Szamoszon es Ioniaban jatszott jelent?s szerepet a diszitesekben. [27]

Vallas es mitologia [ szerkesztes ]

A keleti hatasok mar koran kimutathatok a gorog vallasban, es sokszor nehezen donthet? el, hogy egy-egy motivum a gyarmatositas koraban vagy mar korabban, a bronzkor vegen atkerult Hellaszba. Vitatott tobbek kozott Apollon megjelenesenek ideje is. [25]

Tarsadalmi valtozasok [ szerkesztes ]

A 7. es a 6. szazadban a gorog poliszokban elterjedt a korabbi arisztokrata vezetesre alapulo allamot felvalto turannisz . A gyarmatositas hatasa letrejotteben vitathato, hiszen az els? turannoszok kozott szamon tartott Pheidon Argoszban uralkodott, amely Athenhoz hasonloan (ahol szinten kialakult a turannisz rendszere) nem szorult ra, igy aktivan nem is vett reszt a gyarmatositasban. [28] Mindenkeppen hozzajarult azonban a kozponti hatalom meger?sodesehez az osszes varosban az iras megjelenese, mely lehet?ve tette a torvenyek irasba foglalasat. A jogszabalyok rogzitese egyszerre novelte a gyengebb retegek jogbiztonsagat es szam?zte a misztikus elemeket a dontesekb?l. [28] Ilyen torvenykonyvek jelentek meg a 7. szazadban Kretan, es a beszamolok szerint Athenban ( Drakon torvenyei), Lokroiban es Rhegionban . [29] A torvenyek fontos pontja volt, hogy lehet?ve tettek a polgarok foldbirtokhoz jutasat. [28]

Hadviseles [ szerkesztes ]

A 8. szazad vegen jelenik meg el?szor a hoplitakra jellemz? pancelzat, ekkor meg a falanx harcmodorra utalo adatunk nincs. [30]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Fontosabb koloniaalapitok:

Fontosabb koloniak:

A korszakban megismert nepek:

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 9. o.  
  2. ↑ A korai betelepulesre els?sorban nyelveszeti bizonyitekok, a linearis B iras ismerete es mukenei hatast mutato keramiak utalnak. (lasd Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 9. o.   )
  3. ↑ Az itteni aiol nyelvb?l hianyzott a jelent?s dor hatas, ami a Boiotia es Thesszalia teruleten maradtaknal megfigyelhet? volt. (lasd Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 11. o.   )
  4. ↑ a b c d e Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 11. o.  
  5. ↑ a b c d e Encyclopedia Britannica . (Hozzaferes: 2009. oktober 12.)
  6. ↑ a b c d Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 12. o.  
  7. ↑ Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 61. o.  
  8. ↑ A haboru pontos id?pontja nem ismert, mint ahogy az eredmenye sem. (lasd Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 12. o.   )
  9. ↑ V. Hellespont, Propontis, Bosporus, The expansion of the Greek world, eighth to sixth centuries B.C. , 119. o. (1982)  
  10. ↑ Bar az eszaki parton fekv?ket kes?bb es elszortabban alapitottak, mint a delieket. (lasd The expansion of the Greek world... , 118-119. o.   )
  11. ↑ a b c The expansion of the Greek world... , 119-121. o.  
  12. ↑ The expansion of the Greek world... , 118-119. o.  
  13. ↑ a b c Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 16. o.  
  14. ↑ The expansion of the Greek world... , 118. o.  
  15. ↑ a b c The expansion of the Greek world... , 120. o.  
  16. ↑ a b c d The expansion of the Greek world... , 124. o.  
  17. ↑ a b c d e f Egyetemes tortenet
  18. ↑ a b ""Syracuse: History (angol nyelven). (Hozzaferes: 2011. augusztus 7.)
  19. ↑ a b Nagy kepes vilagtortenet
  20. ↑ a b c d e f g h i j k Nemeth Gyorgy . A polisok vilaga . Korona Kiado Budapest 1999. ISBN 963 9191 11 6  
  21. ↑ Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 84-85. o.  
  22. ↑ a b c d e f g h i j k l Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 108-110. o.  
  23. ↑ a b c d e f g Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 60. o.  
  24. ↑ a b Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 14. o.  
  25. ↑ a b Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 58. o.  
  26. ↑ Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 89. o.  
  27. ↑ Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 108. o.  
  28. ↑ a b c Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 72. o.  
  29. ↑ A kretai konyveknek fennmaradt nehany reszlete, a kes?bbi beszamolok viszont nem mindig bizonyulnak megbizhatonak. (lasd Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 72. o.   )
  30. ↑ Johnston, Alan. Az archaikus Gorogorszag , 56. o.  

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikk [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gorog_gyarmatositas&oldid=26853443 ”