Gerard Christophe Michel Duroc
Szuletett	Geraud Hubert Christophe de Michel du Roc de Brion 1772 . oktober 25. [1] [2] [3] [4] Pont-a-Mousson
Elhunyt	1813 . majus 23. (40 evesen) [1] [2] [3] [4] Markersdorf
Allampolgarsaga	francia
Foglalkozasa	diplomata politikus katona
Tisztsege	member of the Senat conservateur Grand Marshal of the Palace nagykovet
Kituntetesei	a francia Becsuletrend nagykeresztje A Diadalivre gravirozott nevlista
Halal oka	bevetesben esett el
Sirhelye	Invalidusok domja Pont-a-Mousson (sziv)
A Wikimedia Commons tartalmaz Gerard Christophe Michel Duroc temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Gerard Christophe Michel Duroc (altalanosan hasznalt neven Michel Duroc ) ( Pont-a-Mousson ( Lotaringia ), 1772 . oktober 25. ? Markersdorf mellett, 1813 . majus 23. ) francia tabornok , Napoleon marsallja , friauli herceg.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

?sregi nemesi csaladbol szuletett. Kikepzeset a chalons -i tuzersegi iskolaban nyerte. A francia forradalom idejen Nemetorszagba menekult. Hazajaba 1796-ban visszaterve, mint Bonaparte tabornok hadsegede, az olasz hadsereghez kerult; az Isonzon valo atkelesnel (1797 marciusaban) sulyosan megsebesult, ugyanakkor zaszloaljparancsnokka neveztek ki. Kit?nt az egyiptomi hadjaratban is, tovabba Sziriaban , Jaffa el?tt, amiert visszatertekor dandartabornokka neveztek ki. Brumaire 18 -an kozrem?kodott a Direktorium megbuktatasaban, azutan pedig mint kovet sikeresen m?kodott Berlinben , Szentpetervarott , Stockholmban es Koppenhagaban az els? konzul erdekeben, amiert hadosztalytabornokka, majd Napoleon tronra lepesekor (1804) a csaszari palota f?marsalljava neveztek ki. A csaszar, aki ismerte Duroc nemes jellemet es h?seget, teljes bizalmaval ajandekozta meg. Duroc allandoan ott volt Napoleon kisereteben es mersekl?, kozvetit? befolyast gyakorolt rea. 1805-ben ujra haboruba indult es Austerlitz mellett a granatosok hadtestet vezerelte. A jenai csata utan Duroc kototte meg a beket Szaszorszaggal , a friedlandi csata utan pedig fegyverszunetet kotott a poroszokkal . Napoleon erre jutalmul friauli hercegge tette. Az asperni csata utan a tartalek tuzerseget vezerelte Lobau szigeten, es a znaimi csata utan fegyverszunetet hozott letre. A szerencsetlen kimenetel? orosz hadjarat utan a Franciaorszagba visszasiet? csaszar a gardak ujjaszervezeset bizta ra. A bautzeni csatabol valo visszavonulas kozben, Markersdorf mellett, a csaszar kozvetetlen kozeleben agyugolyo teritette le. Halala melyen meginditotta a csaszart, aki meg Szent Ilona-szigeten sem feledkezett meg rola es vegrendeleteben tetemes osszeget hagyott Duroc leanyara.

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Duroc tetemet 1845-ben a parizsi Invalidusok domjaban helyeztek orok nyugalomra.
• Allomas viseli a nevet (Duroc) a parizsi metro 10-es es 13-as vonalan.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bokor Jozsef (szerk.). A Pallas nagy lexikona . Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Bautzeni csata