Fruktoz
|
|
Szabalyos nev
|
(3
S
,4
R
,5
R
)-1,3,4,5,6-pentahidroxihexan-2-on
|
Mas nevek
|
gyumolcscukor
levuloz
d
-(?)-fruktoz
l
,
d
,
d
-ketohexoz
d
-arabino-hexuloz
|
Kemiai azonositok
|
CAS-szam
|
57-48-7
|
Kemiai es fizikai tulajdonsagok
|
Kemiai keplet
|
C
6
H
12
O
6
|
Molaris tomeg
|
180,16 g·
mol
?1
|
Megjelenes
|
feher, kristalyos, szilard anyag
|
S?r?seg
|
1,59 g·cm
?3
|
Olvadaspont
|
100?104 °C
|
Oldhatosag
(vizben)
|
jol oldodik
790 g·l
?1
(20 °C)
|
Veszelyek
|
EU osztalyozas
|
nincsenek veszelyessegi szimbolumok
[1]
|
R mondatok
|
(nincs)
[1]
|
S mondatok
|
(nincs)
[1]
|
Ha maskent nem jeloljuk, az adatok az anyag
standardallapotara
(100 kPa) es 25 °C-os h?mersekletre vonatkoznak.
|
A
fruktoz
(
INN
:
fructose
) vagy
gyumolcscukor
a legedesebb cukorfeleseg, a
gyumolcsokben
es a
mezben
talalhato meg termeszetes formajaban. A
monoszacharidokhoz
tartozo
ketohexoz
, szabad allapotban igen elterjedt mind a noveny-, mind az allatvilagban. Nagy mennyisegben talalhato a gyumolcsok nedveben, a mezben, egyik komponense a
szacharoznak
is. Biologiailag a
glukozhoz
hasonloan fontos szenhidrat.
A fruktoz szo latin eredet? (fructus = gyumolcs).
[2]
A
VIII. Magyar Gyogyszerkonyvben
Fructosum
neven hivatalos.
d
-Fruktoz
|
Palcikakeplet
|
Haworth-keplet
|
Palcikamodell
|
|
α-
d
-fruktofuranoz
|
β-
d
-fruktofuranoz
|
α-
d
-fruktofuranoz
|
β-
d
-fruktofuranoz
|
α-
d
-fruktopiranoz
|
β-
d
-fruktopiranoz
|
α-
d
-fruktopiranoz
|
β-
d
-fruktopiranoz
|
A szacharoz (nadcukor, repacukor) nev? diszacharid egyik epit?kove. Megtalalhato gyumolcsokben es a mezben, glikozidokban ritkabb.
Az
inulin
nev? poliszacharid f?kent fruktozbol epul fel.
Az emberi szervezetben a fruktoz csak nyomokban talalhato meg, a verben, a spermaban es a magzatvizben.
[3]
Fizikai es kemiai tulajdonsagai
[
szerkesztes
]
Szintelen, kristalyos anyag. Melegitve meg megolvadasa el?tt elbomlik. Vizben jol oldodik.
El?allitasa szacharozbol nyert invertcukorbol, vagy hidrolizalt, termeszetes inulinbol tortenik.
[4]
Ipari mennyisegben el?allitasa a cukornadbol nyert nadcukor vagy cukorrepabol nyert repacukor (kemiailag azonosak egymassal) bontasaval tortenik, mely soran a glukozbol es fruktozbol allo szacharozmolekulat bontjak.
Cukorkak, szorpok, gyumolcskonzervek, gyogyszerek edesitesere hasznaljak.
A szervezetben a gyumolcscukornak
sz?l?cukorra
valo atalakulasa
enzimes
hatasra megy vegbe. Igy a gyumolcscukor is felhasznalodik, de elfogyasztasa utan lassabban noveli meg a vercukorszintet, mint a sz?l?cukor. Ennek gyogyaszati szempontbol nagy jelent?sege van. A gyumolcscukor a legedesebb iz? cukor, edesebb a repacukornal is, igy ugyanolyan edes iz eleresehez 30-40%-kal kevesebb is elegend? bel?le. Ezaltal csokkenthet? az energiabevitel. Cukorbetegek is fogyaszthatjak, de szamukra gyumolcscukorbol es
szorbitbol
napi 30 g-nal tobb nem ajanlott.
A fruktozt az
inzulintol
fuggetlenul hasznalja fel a szervezet: a fruktoz szelektiven a
maj
glikogenraktarait
tolti fel, ha ezek beteltek, akkor
triglicerideket
allit el? bel?le a szervezet, azaz
zsirra
alakul. A tulzott fruktozbevitel hatasara fokozodik a zsirdeponalas a szervezetben. Fogyasztasa edzesek el?tt vagy tartos megterheles eseten lehet indokolt. Fruktoz felszivodasi zavarban (lasd:
Fruktoz malabszorpcio
) szenved? betegek szamara egeszsegugyi kockazatot jelent a fruktoz fogyasztasa.
- ↑
a
b
c
A
fruktoz
vegyulethez
tartozo bejegyzes az
IFA
GESTIS adatbazisabol. A hozzaferes datuma: 2011. januar 9.
(JavaScript szukseges)
(angolul)
- ↑
Fulop Jozsef:
Rovid kemiai ertelmez? es etimologiai szotar.
Celldomolk: Pauz?Westermann Konyvkiado Kft. 1998. 52. o.
ISBN 963 8334 96 7
- ↑
Kemia 10 (Mozaik kiado)
- ↑
Peter M. Collins.
Dictionary of Carbohydrates
, 2nd edition, Boca Raton: Chapman & Hall/CRC, 459. o. (2006).
ISBN 978-0-8493-3829-8