Fritz Pregl
Eletrajzi adatok
Szuletett	1869 . szeptember 3. Laibach , Osztrak?Magyar Monarchia
Elhunyt	1930 . december 13. (61 evesen) Graz
Sirhely	Zentralfriedhof Graz
Ismeretes mint	kemikus orvos professzor gyogyszeresz fizikus
Iskolai	Grazi Egyetem
Palyafutasa
Szakmai kituntetesek
Nobel-dij (1923)
A Wikimedia Commons tartalmaz Fritz Pregl temaju mediaallomanyokat.

Fritz Pregl ( Laibach , 1869 . szeptember 3. ? Graz , 1930 . december 13. ) osztrak kemikus, orvos. 1923 -ban ?a szerves vegyuletek mikroanalizis modszerenek kidolgozasaert” kemiai Nobel-dijat kapott.

Eletrajza [ szerkesztes ]

Tanulmanyait a Grazi Egyetemen vegezte, ahol 1894-ben orvosi diplomat szerzett. Az egyetemen asszisztenskent kezdett dolgozni. 1904-ben Nemetorszagba ment, ahol rovid ideig Gustav von Hufner mellett a Tubingeni Egyetemen , Wilhelm Ostwald mellett Lipcsei Egyetemen es Hermann Emil Fischer mellett, a berlini egyetemen tanult. 1905-ben visszatert Grazba: itt Karl Berthold Hofmann mellett dolgozott az orvoskemiai intezetben. 1907-1910 kozott a graci torvenyszek vegyesze volt, 1910-t?l harom evig az Innsbrucki Egyetem ( Leopold-Franzens-Universitat Innsbruck , ma Medizinische Universitat Innsbruck) orvosi kemia tanarakent, 1913-tol egeszen halalaig a graci orvosi egyetem (Karl-Franzens-Universitat) kemiaprofesszorakent dolgozott.

Pregl munkassaga kiemelked? a kemiai analizis tovabbfejleszteseben: kiserletei es megfigyelesei tettek lehet?ve a kis mennyisegben rendelkezesre allo anyagok pontos vizsgalatat, a szerves anyagok mennyisegi mikroanaliziset. A modszer segitsegevel kerulhetett sor a biologiailag fontos anyagok ? hormonok , enzimek es vitaminok ? kozelebbi es pontos tanulmanyozasara. Munkaja mindenkeppen tovabblepest jelentett az anyagcsere-, hormon- es enzimkutatasban.

Preglt els?sorban az elettani kemia es a testben fellelhet? anyagcseretermekek erdekeltek. Az epefolyadekbol kivont epesavak vizsgalatanal nehany milligramm tiszta epesavat tudott kinyerni. A vegyulet kepletenek felallitasahoz meg kellett hataroznia a molekulatomeget es vegrehajtani egy Liebig-fele kemiai elemzest, de ehhez jelent?sen nagyobb mennyiseg? anyagra volt szuksege. Az addig ismert eljaras tovabbfejlesztesevel Pregl az otvened reszere csokkentette az elemzeshez szukseges mennyiseget. Ezzel lehet?ve valt sok anyag elkulonitese es azok vegykepletenek meghatarozasa. Pregl nem tartotta titokban az uj modszert, hanem el?adasain bemutatta ?ket, valamint Grazban laboratoriumot rendezett be, ahol a kemikusok megtanulhattak az uj eljarast. 1917-ben talalmanyait egy monografiaban irta le (Die quantitative Mikroanalyse) .

Kituntetesei [ szerkesztes ]

• 1914 ? a Becsi Csaszari Tudomanyos Akademia Lieben-dijjal tuntette ki
• 1920 ? a Gottingeni Georg August Egyetem a filozofia doktora cimet adta neki
• 1921 ? a Becsi Tudomanyos Akademia levelez? tagjava valasztottak
• 1923 ? Kemiai Nobel-dij
• Innsbruckban rola neveztek el egy utcat (Fritz-Pregl-Straße), ahol az Innsbrucki Orvosi Egyetem talalhato
• Az Osztrak Tudomanyos Akademia 1931 ota adomanyoz Fritz-Pregl-dijat

Forrasok [ szerkesztes ]

• Fritz Pregl The Nobel Prize in Chemistry 1923