Freiberg
A varos latkepe a Szent Peter-templom tornyabol
Freiberg cimere
Kozigazgatas
Orszag	Nemetorszag
Tartomany	Szaszorszag
Kerulet	Mittelsachsen
Jaras	Mittelsachsen jaras
Rang	varos
Alapitas eve	1186
Polgarmester	Bernd-Erwin Schramm
Iranyitoszam	09599
Korzethivoszam	03731
Rendszam	FG
Testvervarosok	Lista Ness Ziona Clausthal-Zellerfeld Amberg Darmstadt (1990?) Delft Gentilly P?ibram Wałbrzych
Nepesseg
Teljes nepesseg	40 485 f? (2022. dec. 31.) [1]
Neps?r?seg	841,68 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	400 m
Terulet	48,1 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 50° 54′ 43″ , k. h. 13° 20′ 34″ 50.911944444444 , 13.342777777778 50.911944°N 13.342778°E Koordinatak : e. sz. 50° 54′ 43″ , k. h. 13° 20′ 34″ 50.911944444444 , 13.342777777778 50.911944°N 13.342778°E
Freiberg Pozicio Szaszorszag terkepen
Elhelyezkedese Szaszorszag terkepen
Freiberg weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Freiberg temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Freiberg Szaszorszag egyik tortenelmi varosa az Erchegyseg eszaknyugati el?tereben, a Mulde folyo partjan, Drezdatol delnyugatra.

Tortenelme [ szerkesztes ]

1168-ban gazdag ezusttelepet fedeztek fel a kornyek hegyeiben, es az erc kitermelesere banyaszfalut alapitottak. A viharos utemben fejl?d? falut mar 1186-ban varossa nyilvanitottak: ez lett Szaszorszag els? szabad banyavarosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad banyasz. A banyaszok jogait es kotelessegeit az 1296?1307 kozott osszeallitott banyaszkodexben (Freiberger Stadtrecht) foglaltak ossze.

A kovetkez? evszazadokban a varos es az egesz kornyek gazdasagat a banyaszat hatarozta meg: evszazadokon at itt volt a nemet ezustbanyaszat kozpontja. Az ezust mellett olmot , cinket , majd a 20. szazadban ( kensav gyartasahoz) piritet termeltek. volt.

A 16. szazadban ez volt Szaszorszag legnagyobb varosa es gazdasagi kozpontja; itt volt a penzverde.

A reformacio 1536-ban ert el ide.

1765-ben Clemens A. Winkler es Abraham G. Werner itt alapitotta meg Europa masodik banyaszakademiajat: ez a Freibergi Banyaszati Akademia (Technische Universitat Bergakademie Freiberg, roviden Freiberger Bergakademie ) . A varosrol elnevezett freibergi tipusu banyasz diszegyenruha mar a 16. szazadban, joval az akademia alapitasa el?tt kialakult.

A harminceves haboruban tobbszor kifosztottak; 1806?1814 kozott a franciak szalltak meg.

A Freiberg? Mulda vonalon az els? vasuti szerelveny 1875-ben indult el.

Az utolso ezustbanyat 1913-ban zartak be. Ezutan termeltek meg nemi olmot, cinket es piritet, de 1936-ban (akkor meg ugy t?nt) vegleg felhagytak a banyaszattal.

A II. vilaghaboru eredmenyekent a varos a szovjet megszallasi ovezetbe kerult, majd az NDK resze lett. Nehany banyat ujra megnyitottak.

Az Utolso Napok Szentjeinek Jezus Krisztus Egyhaza 1985-ben, az egyhaztagok nagy szama miatt felepitette a Freiberg-templomot (Freiberg-Tempel), mely az els? ilyen egyhazi epitmeny volt az NDK teruleten. A templom az egesz kelet-nemetorszagi tagsagot es a kelet-europai tagsag tobbseget szolgalja.

Nepessege [ szerkesztes ]

2010 januarjaban a varosnak 40 528 lakosa volt. ^[2]

Gazdasagi elete [ szerkesztes ]

Jelent?s iparvaros. F? iparagai:

• szinesfemkohaszat,
• gepgyartas,
• m?szeripar,
• textilipar,
• b?ripar.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Ovaros [ szerkesztes ]

Az ovaros harom reszb?l all:

• a legid?sebb a Szent Miklos templom korul epult Civitas Saxonia ,
• az Alsovaros (keresked?negyed, Untermarkt ) kozepen all egy modern szekesegyhaz,
• a fels?varosban (Oberstadt) van a varoshaza es a Szent Peter-templom .

Templomok [ szerkesztes ]

• Szent Miklos-templom (1484?1501) gotikus csarnoktemplom, amit egy korabb, roman stilusu templom helyen emeltek. El?djeb?l csak a hires Aranykapu (1230) maradt meg. A templom orgonajat a hires mester, Gottfried Silbermann epitette.
• Szent Peter-templom

Vilagi epuletek [ szerkesztes ]

• Freudenstein kastely (egy korabbi kastely helyen epitettek 1566?1579 kozott);
• a regi (14?15. szazadi) varosfal maradvanyai a Donatus-toronnyal (Donats Turm) ;
• Varosi es Banyaszati Muzeum,
• Termeszettudomanyi Muzeum,
• Asvanytar.

Galeria [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Uj magyar lexikon   VII.: Kiegeszit? kotet (A?Z). Szerk. Berei Andor egy. tanar, Szabo Imre ak. Budapest: Akademiai. 1972. 148. o.
• The New Encyclopædia Britannica 4. 15. kiadas, 1993. Encyclopaedia Britannica, Inc., Chicago ISBN 0-85229-571-5
• Magyar nagylexikon VIII. (Ff?Gyep). F?szerk. Barany Laszlone. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 304. o. ISBN 963-85773-9-8  
• Tixik.com: Freiberg ^{[ halott link ]}
• Drezda ? seta az Ujvarosban
• Egyenruhak tortenete
• Varos, videk, vasut

A Wikimedia Commons tartalmaz Freiberg temaju mediaallomanyokat.