A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Frankfurter Paulskircheben
Robert Blum
beszel a kuldottekhez
Paulskirche-alkotmany
1848. majus 18-an ult ossze el?szor egy ossznemet alkotmanyozo nemzetgy?les
Frankfurtban
. A kuldottek politikai
frakciokban
tomorultek, es egy nemet
nemzetallam
letrehozasarol targyaltak. Kozos celok es hatalmi eszkozok hianyaban azonban sikertelenul ertek veget az ulesezesek.
A gazdasagi valsagok, a tomegek elszegenyedese es a politikai elegedetlenseg
forradalmi hullamot
valtott ki Europaban 1848-ban.
Nemetorszagban
gy?leseken es tunteteseken koveteltek az alap- es szabadsagjogokat, valamint a nemzeti egyseget. A konzervativ er?k vegul engedtek, a hercegek reformokat igertek. Ezzel egy id?ben a
liberalis
es
demokrata
aktivistak talalkoztak
Heidelbergben
, es egy het f?b?l allo bizottsagot valasztottak az el?-parlament megszervezesere. Az el?-parlament 1848. marcius 31-en ult ossze
Frankfurtban
a
Paulskircheben
es el?keszitette az ossznemet nemzetgy?lesi valasztasokat. A cel egy
alkotmannyal
rendelkez?
nemzetallam
letrehozasa volt.
Nemzetgy?lesi targyalasok
[
szerkesztes
]
1848. majus 18-an nyitottak meg a gy?lest a frankfurti Paulskircheben. A kuldottek nagy reszet tehet?s
polgarok
es tanarok tettek ki, ezert
professzorok parlamentjenek
is neveztek. A hasonlo politikai felfogasu kuldottek frakciokat alkottak, ezert tartjak 1848-at a nemet partok szuletesi evenek. Az
allamformarol
is megoszlottak a velemenyek. A bal oldalon csoportosulo demokratak
koztarsasag
letrehozasat tamogattak, es a tarsadalom also retegei szamara is politikai es szocialis jogokat koveteltek. A liberalisok a
kiralysag
megtartasaert szalltak sikra, melyet azonban a parlament ellen?rizne. A konzervativok a regi rendszert, az onallo hercegsegek megtartasat akartak. Vitaztak a nagynemet es kisnemet megoldasrol (
Ausztria
beletartozna-e, vagy sem az uj nemet nemzetallamba). Kerdeses maradt az is, hogy
Poroszorszag
, Ausztria, valamint a nemet hercegek lemondananak-e a hatalomrol egy osszallami kormany erdekeben.
Decemberben megszavaztak az altalanos alapjogokat. 1849 marcius 28-an a liberalis tobbseg elfogadta az un. Paulskirche-alkotmanyt a kisnemet megoldasrol es az alkotmanyos monarchiarol. Az alkotmanyt 28 nemet allam elfogadta, de a Porosz Kiralysag es az Osztrak Csaszarsag megvetozta, mert a forradalmak leveresevel helyzetuk meger?sodott. 1849. aprilis 3-an felajanlottak
IV. Frigyes Vilmos porosz kiralynak
a csaszari koronat, de nem fogadta el. A targyalasok sikertelenul zarodtak 1849. majus 18-an.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
