Francis William Aston
Eletrajzi adatok
Szuletett	1877 . szeptember 1. Harbone
Elhunyt	1945 . november 20. (68 evesen) Cambridge
Ismeretes mint	fizikus kemikus
Hazastars	nincs
Iskolai	Birminghami Egyetem Trinity College Malvern College Londoni Egyetem
Palyafutasa
Tudomanyos fokozat	BSc (1910) tudomanyok doktora (1914)
Szakmai kituntetesek
Kemiai Nobel-dij (1922)
A Wikimedia Commons tartalmaz Francis William Aston temaju mediaallomanyokat.

Francis William Aston ( Harbone , 1877 . szeptember 1. ? Cambridge , 1945 . november 20. ) Nobel-dijas angol fizikus, a tomegspektrograf megalkotoja.

Elete [ szerkesztes ]

A csalad het gyereke kozul harmadikkent szuletett. A Harborne-i Vicarage Iskolaban es a Malvern f?iskolaban tanult, ahol erdekl?dese a tudomanyok fele fordult. 1894 -ben vegzett a Mason F?iskolaban (Kes?bb a birminghami egyetem lett), ahol kemiat tanult Frankland es William A. Tilden professzornal, fizikat pedig Poynting professzornal.

Osztondijat kapott 1898 -ban, hogy elvegezhesse kutatasait a bork?sav savszarmazekok optikai kellekekkel valo vizsgalata targyaban. Ebben az id?ben az akademia laboratoriumaban dolgozott.

1903 -ban a Birminghami Egyetemen dolgozott es kutatott, erdekl?dese a sugarzasok fele fordult.

1909 -ben elfogadta Sir J. J. Thomson meghivasat, hogy Cambridge -ben, a Cavendish Laboratoriumban dolgozzon. Ez alatt az id? alatt azonositotta a neon ket izotopjat professzoraval.

Az els? vilaghaboru alatt a Legier?nel szolgalt, Farnboroughban, ahol megismerte a repul?gepek szereleset, de tanulmanyozta az atmoszferikus hatasokat is.

1919 -ben visszaterve a Cavendish Laboratoriumba professzorkent es igazgatokent foglalkozott azzal a problemaval, hogy szetvalassza a neon izotopjait.

Gyakorlatias ember leven megepitette es kifejlesztette a tomegspektrografnak nevezett keszuleket, mellyel aztan igazolta, hogy a kulonboz? tomeg? atomok es molekulatoredekek szetvalaszthatoak, es tomeguk megmerhet?. A termeszetben el?fordulo 287, csak tomegukben kulonboz? atommag kozul 217-et ? fedezett fel. Felallitotta az egesz-szam szabalyt: minden izotop atomsulya egesz szam, ha az oxigen tomegszama allando egesz szam.

Kutatasait es eredmenyeit a Kiralyi Akademian, a Filozofiai Magazinban tette kozze. Konyvet irt 1922 -ben Izotopok cimmel, 1923 -ban ?Anyagok szerkezete a vilagegyetemben” cimmel. 1922 -ben Kemiai Nobel-dijat kapott a "nagyszamu nem-radioaktiv elem izotopjainak felfedezeseert es az egesz-szam szabalyert".

1927 -ben felfedezte, hogy tomeghiany mutatkozik, ha egy olyan magnak hatarozza meg a tomeget, amelyik ket masik mag egyesitesenek tekinthet?, mely felfedezese vezetett el a kotesi energia ertelmezesehez is.

A Kiralyi Akademia tagja ( 1921 ) volt.

Az Orosz Akademia tiszteletbeli tagja, a Birminghami Egyetem doktora es a Dublini Egyetem doktora.

Aston agglegeny volt, es lelkes sportember, sielt, uszott, teniszezett, zeneszeret? volt, zongorazott, hegedult es csembalozott .

1942 -ben mintegy osszegzeskent megjelentette a "Mass Spectra and Isotopes" cim? konyvet.

Cambridge-ben 1945 . november 20-an halt meg.

A tomegspektrografot szeles korben alkalmazzak jelenleg is szamos teruleten ( anyagvizsgalat , geologia , kemia , biologia es magfizika ).

Forrasok [ szerkesztes ]

• Francis William Aston (Nobel-dij 1922) ? Nobelprize.org