한국   대만   중국   일본 
Francesco Jacomoni ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Francesco Jacomoni

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Francesco Jacomoni
Szuletett 1893 . augusztus 31. [1]
Reggio Calabria
Elhunyt 1973 . februar 17. (79 evesen) [1]
Roma
Allampolgarsaga olasz
Foglalkozasa diplomata
Tisztsege alkiraly
Albania kiralyi helytartoja
Hivatali id?
1939 . aprilis 17. ? 1943 . marcius 16.
uralkodo III. Viktor Emanuel
Utod Alberto Pariani
Sablon • Wikidata • Segitseg

Francesco Jacomoni di San Savino ( Reggio Calabria , 1893 . augusztus 31. ? Roma , 1973 . februar 17. ) olasz diplomata, katonatiszt, 1939 es 1943 kozott az Olasz Kiralysag altal megszallt Albania kiralyi helytartoja. [2]

Eletutja [ szerkesztes ]

Reggio Calabriaban szuletett, apja, Enrico Jacomoni (1850?1925) az olasz kulugyminiszteriummal jo kapcsolatokat apolo bankar volt. A fiatal Jacomoni a romai La Sapienza Egyetem jogi karara iratkozott be. Reszt vett az els? vilaghaboru fegyveres kuzdelmeiben, de ezzel parhuzamosan 1916-ban jogi tanulmanyait is befejezte. [3]

Diplomaciai karrierje [ szerkesztes ]

1919-ben a vilaghaborut lezaro parizsi beketargyalasokon a szovetsegesek katonai bizottsaganak kepvisel?jekent volt jelen, majd 1920-tol az Olasz Kiralysag kulugyminiszteriumanak allando alkalmazasaban allt. 1922-ig tobb nemzetkozi targyalason kepviselte hazajat. 1923-ban a bukaresti olasz nagykovetseg attasejava neveztek ki, ezzel egy id?ben Olaszorszag kuldottekent vett reszt az 1925-os locarnoi egyezmenyt el?keszit? targyalasokon. 1926 aprilisa es 1927 aprilisa kozott az albaniai durresi olasz konzulatus munkatarsa volt, ebben az id?szakban fontos szerepet jatszott az olasz?alban kozeledes es az 1926. november 27-en alairt els? tiranai paktum (wd) diplomaciai el?kesziteseben. [4]

1929-ben az olasz kulugyminiszteriumi kabinet tagja lett, 1930-ban pedig kulugyminiszter-helyettesse, majd meghatalmazott miniszterre neveztek ki. [5] 1936. oktober 10-en Galeazzo Ciano kulugyminiszter megtette Jacomonit tiranai olasz kovetnek, aki 1938-tol aktivan kozrem?kodott a balkani orszag 1939. aprilisi olasz megszallasanak el?kesziteseben ( I. Zogu politikai ellenfeleinek penzelese, elegedetlenseg szitasa, olasz gazdasagi-kulturalis dominancia el?segitese stb.). [6] Cianoval I. Zogu meggyilkolasarol is sz?ttek terveket, amelyek szerint a sikeres merenylet az annexio kozvetlen kivalto okakent szolgalt volna. [7]

Albania kiralyi helytartoja [ szerkesztes ]

Albania annexiojat kovet?en es az abban vallalt szerepe elismeresekent 1939. aprilis 17-en Jacomoni nagykoveti rangban Albania kiralyi helytartoja (luogotenente del re), III. Viktor Emanuel alkiralya lett. Kinevezeset az olasz uralkodo aprilis 22-en szentesitette. [8] Elviekben Jacomoni hivatala III. Viktor Emanuel albaniai hatalmanak megtestesit?je es vegrehajtoja volt, a gyakorlatban azonban a kiralyi helytarto a romai fasiszta kormany, es kulonosen Ciano kulugyminiszter utasitasait hajtotta vegre. [9] Az alban nemzetgy?lest feloszlattak, Jacomoni ? a fasiszta babparlament es a kollaborans kormanyok megkerulesevel ? rendeletek utjan kormanyozta Albania eletet olyan sarkalatos kerdesekben is, mint az olasz?alban penzugyi es vamunio, [10] az onallo alban hadsereg es csend?rseg megszuntetese (1939), a fasiszta alban milicia felallitasa (1940), [11] de f? feladata Gorogorszag lerohanasanak el?keszitese, cameriai (wd) diverzans cselekmenyek szervezese volt. [12]

Cianohoz es Mussolinihoz eljuttatott beszamoloiban optimista szinben tuntette fel az alban politikai helyzetet es a gorogok ellen tervezett hadviseles eselyeit, ezert a vegul 1940. oktober 28-an kitort olasz?gorog haboru katonai kudarcaiert Mussolini es Ciano reszben ?t tettek felel?sse. [13] Az elkovetkez? evekben Jacomoni szamos nehezsegbe utkozott katonai es belpolitikai teren egyarant, amin egyre elnyomobb es brutalisabb politikaval igyekezett felulkerekedni. [14] 1941 novembereben bevezette az altalanos hadkotelezettseget a 18 es 55 ev kozotti alban ferfiak koreben, [15] majd kozos parancsnoksag alatt vonta ossze az orszag valamennyi fegyveres es rendvedelmi szervet, a carabinieriket , a csend?rseget, a gazdasagi rend?rseget, a fasiszta miliciat es a kulonfele onkentes csapatokat. [16] 1942 aprilisaban statariumot vezetett be. A milicia tagjai vagy a feketeingesek barkit lel?hettek, aki parancsukra nem allt meg es nem igazolta magat, megtiltottak a zart szekreny? jarm?vek hasznalatat, este nyolc es reggel hat kozott kijarasi tilalom volt ervenyben, es bevezettek a gyulekezesi tilalmat. [17] Egyik 1942. majusi rendeletevel a nacionalista mozgalmakban vagy kormanyellenes tunteteseken reszt vev? kis- es fiatal koruak szuleit vad ala helyezessel fenyegette, amennyiben gyermekuket nem jelentik fel a rend?rsegen, [18] augusztusban hozott rendelete haromtol tiz evig tarto bortonbuntetessel sujtotta az olaszellenes politikai gondolatok terjeszt?it, az olasz megszallokat kigunyolo polgarokat, halalbuntetessel pedig a bejelentetlen fegyvert visel?ket. [19]

Mindekozben Mussolini es Ciano iranyaban tanusitott indokolatlan optimizmusa az albaniai helyzet kapcsan nem lankadt. [20] Vegul azonban nyilvanvalova valt, hogy elnyomo intezkedeseivel maga ellen forditotta az olasz megszallast egyebkent tamogato alban politikusokat, koztuk Shefqet Verlacit , [21] vegs? soron pedig politikajaval artott az olasz erdekeknek is. Ciano kulugyminiszter ugy velte, Jacomoni kemenykez?sege hatastalan, a valsaghelyzetek tenyleges megoldasara alkalmatlan. [22] Jacomoni vegul 1943. marcius 16-an kenyszer?en benyujtotta lemondasat. [23] Utodjaul marcius 18-an Alberto Parianit (wd) jeloltek ki. [24]

Jacomoni es felesege 1941-ben rendeztek be rezidenciajukat I. Zogu 1937?1939 kozott felepult uj kiralyi palotajaban (wd) , amelyben azonban a kiralyi par soha nem lakott, ez napjainkban a koztarsasagi elnok rezidenciaja. [25]

A vilaghaboru utan [ szerkesztes ]

Hazaterese utan, roviddel Olaszorszag kapitulacioja el?tt, 1943. augusztus vegen Piemontban letartoztattak. [26] A masodik vilaghaboru lezarultaval, 1945. januar 22-en a romai legfels?bb birosagon haborus b?nok vadjaval megkezd?dott Jacomoni es tizennegy vadlott-tarsa ? miniszterek, tabornokok, hirszerz?tisztek es diplomatak ? pere. A birak az els? napon targyaltak meg, hogy egykori alkiralyi funkciojara es arra tekintettel, hogy az uralkodot testesiti meg, felsegsertes lenne-e Jacomoni ellen lefolytatni az eljarast, ezeket a kifogasokat azonban vegul elvetettek, es pere megkezd?dhetett. [27] Jacomoni a sajat vedelmeben megtartott negyoras beszedeben minden felel?sseget Mussolinire es Cianora haritott, es azt allitotta, hogy sem az I. Zogu alban kiraly felreallitasara, sem Albania es Gorogorszag lerohanasara vonatkozo tervekr?l nem volt el?zetes tudomasa, es azokkal egyet sem ertett. Az ellene szolo es vallomasat cafolo irasos bizonyitekok es tanuvallomasok tukreben 1945. marcius 12-en a legfels?bb birosag Francesco Jacomonit albaniai helytartosaga alatt elkovetett haborus b?nokert huszonnegy evi bortonbuntetesre itelte. [28] Ezt kes?bb ot evre mersekeltek, es Jacomoni egy altalanos amnesztia kereteben mar 1946. junius 29-en kiszabadulhatott bortoneb?l. [29]

Elete utolso szakaszaban La politica dell’Italia in Albania nelle testimonianze del luogotenente del re, Francesco Jacomoni di San Savino (’Olaszorszag Albania-politikaja a kiraly helytartoja, Francesco Jacomoni di San Savino tanusaga alapjan’) cimen megirta, majd 1965-ben Bolognaban kiadta visszaemlekezeseit. [30] Erdekesseg, hogy az 1929-ben megjelent Enciclopedia Treccani (wd) cim? lexikonban ? irta Albania szocikket. [31]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960. (Hozzaferes: 2021. majus 21.)
  2. ↑ Olasz eredetiben luogotenente del re (’kiralyi helytarto’), az angol szakirodalomban leginkabb governor-general (’f?kormanyzo’), lieutenant-general (’f?helytarto’) vagy viceroy (’alkiraly’) .
  3. ↑ Elsie 2013  :219.
  4. ↑ Elsie 2013  :219.
  5. ↑ Elsie 2013  :219.
  6. ↑ Pearson 2004  :396., 403?404., 412., 421?425.;  Fischer 2012  :268., 272., 275.;  Elsie 2013  :219.;  Halimi 2014  :306?307., 332?333.;  Zavalani 2015  :225.
  7. ↑ Fischer 2012  :268?269.;  Zavalani 2015  :224?225.
  8. ↑ Reti 2000  :66.;  Pearson 2004  :473., 475.;  Elsie 2013  :219.;  Grant 2014  :72.
  9. ↑ Reti 2000  :66.;  Pearson 2004  :475?476.
  10. ↑ Grant 2014  :72.
  11. ↑ Pearson 2004  :498.;  Pearson 2005  :11.;  Grant 2014  :72?73., 78., 104.
  12. ↑ Pearson 2005  :45?47., 49?50.
  13. ↑ Pearson 2005  :59., 61., 68.
  14. ↑ Pearson 2005  :233.;  Elsie 2013  :219.
  15. ↑ Pearson 2005  :165.
  16. ↑ Zavalani 2015  :251.
  17. ↑ Pearson 2005  :183.
  18. ↑ Pearson 2005  :189?190.
  19. ↑ Pearson 2005  :200?201.
  20. ↑ Pearson 2005  :204., 209., 220.
  21. ↑ Pearson 2005  :168.
  22. ↑ Pearson 2005  :236., 240.
  23. ↑ Elsie 2013  :219.
  24. ↑ Pearson 2005  :240.;  Elsie 2013  :346?347.;  Zavalani 2015  :262.
  25. ↑ Bakiu 2014  :187.
  26. ↑ Pearson 2005  :267. (a hirt szeptember 1-jen jelentettek be);  Elsie 2013  :219.
  27. ↑ Pearson 2005  :422?423.
  28. ↑ Pearson 2005  :422?426., 430.;  Elsie 2013  :219?220.
  29. ↑ Elsie 2013  :219?220.
  30. ↑ Reti 2000  :66.;  Elsie 2013  :220.
  31. ↑ Elsie 2013  :219.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • ↑   Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjeter: Nje histori e ilustruar. bot. i dyte, i plotesuar. Tirane: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • ↑   Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑   Elsie 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑   Fischer 2012: Bernd Jurgen Fischer: King Zog and the struggle for stability in Albania. Tirana: Albanian Institute for International Studies. 2012. ISBN 9789928412522  
  • ↑   Grant 2016: Hugh G. Grant: I saw it all: Italy’s invasion of Albania in 1939: A U.S. diplomat’s account. Ed. by Ilir Ikonomi. Tirana: Albanian Institute for International Studies. 2016. ISBN 9789928195111  
  • ↑   Halimi 2014: Redi Halimi: A liberal government in King Zog’s Albania?: Mehdi Frasheri and the Cabinet of the “Young” (1935?1936). Sudost-Forschungen, LXXIII. evf. (2014) 306?330. o.
  • ↑   Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908?1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑   Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑   Reti 2000: Reti Gyorgy: Albania sorsforduloi. Budapest: Aula. 2000. = XX. Szazad, ISBN 9639215740  
  • ↑   Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Francesco_Jacomoni&oldid=23126054 ”