한국   대만   중국   일본 
Frizek ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Frizek

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Frizek
Teljes lelekszam
kb. 1,5 millio (2007)
Lelekszam regionkent
Regio F?
  Hollandia
  Dania
  Nemetorszag
Nyelvek
friz , nemet , dan , holland
Vallasok
Protestantizmus
Rokon nepcsoportok
hollandok , flamandok , burok , angolok
A Wikimedia Commons tartalmaz Frizek temaju mediaallomanyokat.

A frizek eredetileg a Friz-szigeteken elt german nep , amely a nemetalfoldi es a nyugati nemet teruleteket elfoglalva kiszoritotta onnan a keltakat . Kes?bb a Britanniaba tarto angolok es a jutok vonultak at a frizek teruleten. Herstali Pipin udvarnagysaganak idejen, 689 -ben a frankok gy?zelmet arattak felettuk, Nyugat- Frizfoldet a Frank Birodalomhoz csatoltak, es kereszteny hitre teritesukhoz Utrechtben puspokseget alapitottak.

Jelenleg a frizek tobbsege a holland Friesland es Groningen tartomanyokban lakik, illetve Nemetorszagban Nordfriesland teruleten ( Schleswig-Holstein tartomany) el. [1] Lakhelyuket korabban Frizfold vagy Frizia neven ismertek. A frizek egyik jellegzetessege, hogy igen magasak, sz?kek, er?s csontozattal. [2]

Szarmazasuk [ szerkesztes ]

?stortenetuk [ szerkesztes ]

A frizek ?sei mar i. e. 2900 korul a jelenlegi lakhelyuket foglaltak el a regeszeti leletek tanusaga szerint. A vaskorig ( i. e. 800 korul) nem hatottak rajuk mas nepek, ekkor lehet csak felfedezni az Europa deli, delkeleti reszen kifejl?dott La Tene-kultura hatasat. [3] Kr. e. 750 korul a frizek elkezdtek betelepiteni a partmenti, alacsonyan fekv? siksagokat, mivel korabbi szallashelyukon, a magasabban fekv? teruleteken a term?fold leromlott, tulnepesedes es ehinseg fenyegetett. [4] Egyesek kozuluk feltehet?en Skandinaviaba telepultek at, bar ezt a genetikai kutatasok eddig nem er?sitettek meg: a frizek es mas german nepek kozotti jelent?s hasonlosagot eddig egyik skandinav neppel sem sikerult kimutatni. [5]

A romai korban [ szerkesztes ]

A Romai Birodalom terkepe Hadrianus (117-138) uralkodasa alatt, amelyen felt?nik a Frisii nev? german torzs, amely feltehet?en a mai frizek ?seit jelolte

A romai kor tortenetiroi a frizeket a german torzsek koze soroltak. [6]

A romai terjeszkedes ellen Kr. u. 28-ban a frizek szerz?dest kotottek Romaval, de 16 evvel kes?bb, amikor az adoterhek tulsagosan magasak lettek, vegeztek a kikuldott adoszed?kkel es vereseget mertek a buntetesukre kikuldott romai seregre. A romaiak ismertek es tiszteltek frizeket, szamos irojuk emlitette ?ket. Tacitus a german teruletekr?l 69-ben irt munkajaban emliti a 'Frisii' torzset, amely egyike azon german torzsneveknek, melyek ma is letez? nepcsoportot jelolnek. Tacitus ket friz csoportot emlitett: maioribus minoribusque frisii (kb. "nagyobb es kisebb frizek"), [7] es id?sebb Plinius is ket csoportot emlit ("Frisii" es "Frisiavones") a Naturalis Historia -ban. A romai uralom alatt allo Britanniaban talalt feliratok alapjan [8] kozuluk sokan szolgaltak a romai legiokban , ahol frisiavones neven ismertek ?ket.

I. sz. 70 korul delnyugat fele kezdtek terjeszkedni, mivel a Canninefates torzs altal korabban elfoglalt teruletek a bataviai lazadas kovetkezteben elneptelenedtek. A Flandria es Kent [9] [10] fele iranyulo kivandorlast feltehet?en a romai hatosagokkal egyetertesben, a part menti teruleteket fenyget? aradasok miatt kezdtek. 290 korul a frizeket a brit partokat tamado kalozok kozott emlitik, de kes?bb a szaszok sokkal nagyobb tamadasokat hajtottak vegre. A frizek hatasat a Brit-szigeteken jol jelzi, hogy egy id?ben az Eszaki-tenger egy reszet Mare Frisia neven ismertek, illetve ma a friz nyelv az angol nyelv legkozelebbi el? rokona. [11]

A romaiak utan [ szerkesztes ]

A bataviai felkeles utan a frizeket nem emlitik a tortenetirok. Az 5. szazadtol kezdve kozuluk sokan csatlakoztak az angolszasz torzsek vandorlasahoz, akik a friz teruleteken keresztul vonultak a Brit-szigetek fele. Masok kozuluk az el?bbi torzsek altal szabadon hagyott teruleteken kezdtek terjeszkedni del fele - a 6. szazad vegere elfoglaltak a partvideket a Weser folyo torkolataig, majd a 7. szazadban folytattak a terjeszkedest egeszen Bruggeig es Flandria nyugati reszeig. A frizek altal elfoglalt teruleteket ekkor Magna Frisia neven ismertek.

Frizia i. sz. 716 korul

A Romai Birodalom bukasa utan letrejott friz allamot sajat kiralyuk uralta, els? emlitese 618-bol szarmazik. A frizek megteritesere iranyulo kiserletek kezdetben kudarcot vallottak: a sajat vallasukhoz hevesen ragaszkodo frizek a hitterit? szerzeteseket (mint pl. Szent Bonifacot ) megoltek vagy kiutasitottak. Radbod kiralyuk 714-ben Martell Karoly seregeivel szemben is sikeresen vedte meg allama fuggetlenseget. 20 evvel kes?bb azonban Martell Karoly elfoglalta es leigazta a Friz Kiralysagot es a keresztenyseg felvetelere kenyszeritette a frizeket. Utrechtben puspokseget alapitott, amelynek feladata a frizek megteritese es igazgatasa volt. Bar a 800-as evekre a frizek ismet kivivtak fuggetlenseguket, a keresztenyseg megis elterjedt kozottuk. A bencesek koze tartozo Szent Willibrordot (kb. 658 ? 739), aki Utrecht puspoke volt, tartjak a frizek megterit?jenek.

Friz nepvandorlas [ szerkesztes ]

A romaiak alatt megindult elvandorlas feltehet?en a kozepkorban, az angolok, szaszok es mas nepek mozgalmaival egyid?ben folytatodott, akikkel egyutt alapitottak meg Angliat ( Angla-lond ot). A frizek jelent?segere utalnak a nyelvi kutatasok: az ofriz legkozelebbi rokona volt az oangol nyelvnek; [12] regeszeti leletek: Kentben friz eredet? ruhat?ket tartak fel; [13] es genetikai kutatasok: Kelet-Anglia, illetve Anglia eszaki reszenek lakoi kozeli rokonsagban allnak a frizekkel. [14]

Emellett azt is feltetelezik, hogy a frizek betelepultek Skandinavia es Lengyelorszag teruletere, a balti tersegbe , illetve friz hajosok letelepedtek Irorszagban , az Iberiai-felsziget eszaki partvideken, illetve egyesek a normannokkal tartottak, amikor azok meghoditottak Szicilia szigetet.

Magna Frisia [ szerkesztes ]

A friz allam els? uralkodoi feltehet?en legendas szemelyisegek voltak, mig az utolso harom szemely korabeli feljegyzesekben is szerepel. A frank forrasok hercegi rangon emlitik ?ket, mas forrasok szerint kiralyok voltak.

A kovetkez? evszazadokban a frizek ismet idegen uralom ala kerultek, egy reszuk az eszak es kelet fele terjeszked? frankok, masreszuk az eszak es nyugat fele terjeszked? szaszok birodalmanak alattvaloi lettek.

Napjainkban [ szerkesztes ]

Friz zaszlo

Hires frizek [ szerkesztes ]

Lasd meg [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Interfriesischer Rat / Ynterfryske Rie - Start . [2010. junius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. szeptember 16.)
  2. ↑ Coon, Carleton S. . XII, section 4, The Races of Europe . New York: Knopf (1962) ?The hair is blond to medium brown, especially the latter (Saller-Fischer chart A-O), in over 60 per cent, except for the North Frisian parish of Bokingharde, where it is darker; red hair runs as high as 7 per cent on Spiekeroog. The eyes are pure blue or light-mixed in 70 per cent to 80 per cent of instances. The Frisians are among the blondest people in the world.”  
  3. ↑ Verhart, p. 67
  4. ↑ Verhart, pp. 81-82
  5. ↑ Passarino, Giuseppe, Gianpiero L Cavalleri, Alice A Lin, Luigi Luca Cavalli-Sforza, Anne-Lise Børresen-Dale, Peter A Underhill. ? Different genetic components in the Norwegian population revealed by the analysis of mtDNA and Y chromosome polymorphisms ”. European Journal of Human Genetics 10 , 521?529. o.  
  6. ↑ Butler, J.J.. Nederland in de bronstijd (holland nyelven). Van Dishoeck (1969)  
  7. ↑ Feltehet?en az altaluk m?vel term?fold alapjan: az agyagos videken gazdalkodo frizek termeshozama jobb volt, jobban tudtak taplalkozni, mint a homokos talajt m?vel? frizek.
  8. ↑ Cohors Primae Frisiavonum . www.Roman-Britain.co.uk 103-249 koze datalt felirat: "Cohors Primae Frisiavonum" - "A Frizek Els? Cohortja"
  9. ↑ Frisian "Tritzum" pottery from Roman times has been found in Zele-Kamershoek, Belgium
  10. ↑ Looijenga, Jantina Helena. Runes around the North Sea and on the Continent A.D. 150-700 [ archivalt valtozat ] . Groningen: SSG (1997). Hozzaferes ideje: 2010. szeptember 16. [archivalas ideje: 2010. aprilis 24.]  
  11. ↑ Weale, Michael E., Deborah A. Weiss, Rolf F. Jager, Neil Bradman, Neil Bradman. ? Y Chromosome Evidence for Anglo-Saxon Mass Migration ”. Molecular Biology and Evolution 19 (7), 1008-1021. o.  
  12. ↑ Kortlandt, Frederik: The origin of the Old English dialects revisited . University of Leiden , 1999
  13. ↑ Collingwood, R.G.. Roman Britain and the English settlements . Biblo & Tannen Booksellers & Publishers, 349. o. (1998). ISBN 978-0819611604  
  14. ↑ Weale, Mike: Anglo-Saxon Mass Migration (Audio-visual presentation) . The Centre for Genetic Anthropology

Forrasok [ szerkesztes ]

Ez a tortenelmi targyu lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Frizek&oldid=27171874 ”