Fiesole
A romai szinhaz
Fiesole cimere
Kozigazgatas
Orszag	Olaszorszag
Regio	Toszkana
Megye	Firenze (FI)
Frazionek	Anchetta, Caldine, Compiobbi, Ellera, Girone, Pian del Mugnone, Pian di San Bartolo, San Domenico
Polgarmester	Fabio Incatasciato
Ved?szent	Romulus of Fiesole
Hivatalos unnep	julius 6.
Iranyitoszam	50014
Korzethivoszam	055
Forgalmi rendszam	FI
Testvervarosok	Lista Tucson
Nepesseg
Teljes nepesseg	13 659 f? (2023. jan. 1.) [1]
Neps?r?seg	336 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	295 m
Terulet	42 km²
Id?zona	CET ( UTC+01:00 )
Elhelyezkedese
e. sz. 43° 48′ , k. h. 11° 18′ 43.8 , 11.3 43.800000°N 11.300000°E Koordinatak : e. sz. 43° 48′ , k. h. 11° 18′ 43.8 , 11.3 43.800000°N 11.300000°E
Elhelyezkedese Firenze terkepen
Fiesole weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Fiesole temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Fiesole (fennmaradt etruszk nyelv? nevvaltozatai: Viesul , Vi?l , Vipsul ) varos Olaszorszagban , Toszkana regioban, Firenze megyeben , a nagyvarostol 6 km-re eszaknyugati iranyban egy 300 meter magas dombtet?n. Firenzeb?l tomegkozlekedessel a 7-es szamu busszal kozelithet? meg.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az ?si, etruszk alapitasu varos a mai Firenzenek tobb mint ket es fel ezereves, mar az id?szamitasunk kezdete el?tti 7. szazadban fennallo, es meg a romai korban is viragzo el?dje volt. I. e. 225-ben Faesulae neven emlitik irasos forrasok, ekkor a gallok elfoglaltak. I. e. 90-ben a romaiak dultak fel, mivel a szovetsegi haboruban az ellensegeikhez csatlakozott. Tiz evvel kes?bb Sulla veteran romai katonakat telepitett a varosba es Faesule ekkor valt etruszkbol romai varossa. A viragzo varost i. sz. 405-ben foglaltak el a gotok , s mellette gy?zi le Stilicho ?ket ugyanebben ez evben, majd 539-ben Flavius Belisarius bizanci seregei.

A nepvandorlas koraban a varos fejl?dese megszakadt, a szomszedos volgyben fekv? Firenze hatalma megn?tt es a ket szomszed varos rivalizalasabol ez utobbi kerult ki gy?ztesen, amikor 1125-ben elfoglalta Fiesolet. Varosi onkormanyzata azert tovabbra is megmaradt, 492-t?l mind a mai napig puspoki szekhely, de katonai szerepe a 12. szazaddal megsz?nt es nem volt beleszolasa Toszkana politikai eletebe.

Nepessege [ szerkesztes ]

A lakossag szamanak alakulasa:

Latnivaloi [ szerkesztes ]

• Santa Maria Primerana-templom - regi alapitasu templom, a 10. szazadban mar bizonyithatoan allt. Jelenlegi homlokzata azonban a 16. szazadbol valo es ekkor epult ket oszlopos el?csarnoka is. Belseje egyhajos, kis kereszthajoval. A f?oltar bizanci stilusu Madonnajat kes? gotikus szentseghaz kereteli. A bal oldali kereszthajo oltaran lev?, mazas terrakotta domborm? Andrea della Robbia m?helyenek munkaja.
• Palazzo Pretorio - a 14-15. szazadban epult regi varoshaza. Oszlopos el?csarnok es e folott zart erkely disziti. A homlokzatan 1520-tol 1808-ig befalaztak a polgarmesterek cimereit.
• Szeminarium - a 17. szazad vegen epult papnevel? intezet. Els? emeleti kapolnajaban a nagymeret? terrakotta domborm? (Madonna a gyermekkel, szentek koreben) Giovanni della Robbia m?helyenek termeke 1520-bol.
• Puspoki palota - a 11. szazadban epult. Mai kuls?jet a 17. szazadban nyerte el. Legf?bb latnivaloja a 14. szazadi hazikapolnaja.
• Duomo (Dom) - meg a XI. szazad elejen kezdtek el epiteni, a 13. szazad kozepere fejeztek be, a 19. szazad vegen atepitettek, igy eredeti homlokzatabol mar semmi sem maradt. Harangtornya partazatos fels? kikepzes?. A templom belseje meg?rizte kozepkori arculatat: haromhajos, roman stilusu bazilika, kriptaval es efolott emelt presbiteriummal. A f?oltar harmas kepe, triptichonja Bicci di Lorenzo m?ve 1440-b?l. A f?oltartol balra lev? kapolnaban Szent Romulus es Mate evangelista 15. szazadi szobra lathato. A templom legszebb resze a Salutati-kapolna Salutati puspok siremlekevel. Mino da Fiesole remekm?ve. Az oltar domborm?vei szinten az ? m?vei.
• Museo Bandini - a 18. szazadban elt Bandini kanonok gazdag kepz?m?veszeti gy?jtemenyet a fiesolei kaptalanra hagyta. Ennek ujabban szerzett m?targyakkal kiegeszitett anyagat az 1913-ban, a rommez? kijarataval szemben emelt muzeumepuletben allitottak ki. Lathatok a Gaddi m?veszcsalad tagjainak, valamint Bicci di Lorenzonak , Neri di Biccinek es a toszkanai fest?iskola mas nagyjainak kepei. A foldszint egyik termeben a Robbia csalad mazas terrakotta m?veinek gazdag es ritka szep gy?jtemenye lathato.

B?vebben: Bandini Muzeum

• Sant’Alessandro-templom - a kereszteny bazilika epulete valoszin?leg a 8. szazadra nyulik vissza. A 11. szazadban jelent?sen atepitettek. Ezen a helyen mar az etruszkok idejen is templom allott, melyet a romaiak atepitettek es Bacchusnak szenteltek. A hagyomany szerint Theoderich keleti got kiraly a 6. szazad elejen ezt a templomot a keresztenyeknek adta at. A bels? templomteret 17 ion fejezet? oszlop osztja harom hajora. Ezek a romai kori oszlopok talan az emlitett Bacchus-templombol, vagy a mai f?ter helyen allott forumrol szarmaznak.
• San Francesco-templom - az egykori etruszk fellegvar helyen emelkedik. Belseje gotikus, egyhajos. Hozza tartozik a ferencesek Misszios Muzeuma . A szerzetesek hitterit? utjaikon gy?jtottek a kiallitott targyakat, melyek kozul f?kent a kelet-azsiai iparm?veszeti darabok tetszet?sek.
• Villa di Camerata - ez, a tobbszor is atepitett villa az Alighieri csalad tulajdona volt. 1322-ben szereztek meg a Portinarik, Dante szerelmenek, Beatricenek a csaladja. ?k azutan kib?vitettek, csinositottak: ekkor epult a nagy loggias udvar a jellegzetes kuttal.
• Villa Palmieri - az epulet egy rendezett, szobrokkal diszitett kert kozepen all. Jelent?sege abban all, hogy ez volt Boccaccio Dekameronjanak szinhelye.

Romai kori maradvanyok [ szerkesztes ]

B?vebben: Fiesolei rommez? es Regeszeti Muzeum

Az etruszk es romai kori varos nehany nagyobb kozepuletenek maradvanyait a mai Fiesole f?teret?l eszak-eszakkeletre a domb oldalaban tartak fel. Az egykori etruszk varos falain kivul harom nagyobb epiteszeti objektumot tartak fel a regeszek: a romai szinhazat, egy kozfurd?t es egy templomot. A kisebb leleteket az asatasi teruleten epitett muzeumban helyeztek el. A romkert bejarata a Dom apszisa mogott talalhato.

• A szinhazat az i. e. 1. szazadban emeltek, az i. sz. els? es masodik evszazadban pedig atepitettek. Felkorives nez?terenek lepcs?zetesen emelked? uleseit a kivajt domb oldalaba epitettek. A 34 m atmer?j? nez?ter 24 ulessorat lepcs?lejaratok osztjak negy szektorra. Majdnem haromezer nez?t volt kepes befogadni. A szinpad 26,40 m hosszu es 6,5 m szeles.
• A furd? rendelkezett kulon hideg, langyos es forro viz? medencevel, izzasztokamraval es termeszetesen vetk?z?helyiseggel. Erdekessege a harom felkorives arkad, amely szinte erintetlenul fennmaradt. A furd? eszak-eszakkeleti szelenel allnak a regi etruszk varosfal maradvanyai
• A templomegyuttes legregebbi resze, az i. e. 3. szazadbol valo egycellas etruszk szentely. Mellette allnak az i.e. 1. szazadi romai templom romjai

San Domenico di Fiesole [ szerkesztes ]

A varostol nem vessze fekv? kis falu kozigazgatasilag Fiesolehoz tartozik. Jelent?s epitmenyei a Szent Domokosrol elnevezett San Domenico templom es kolostor valamint a Badia Fiesolana szekesegyhaz.

• San Domenico templom es kolostor - 1406-ban kezdtek el epiteni, de jelenlegi homlokzatat, mely Matteo Nigetti tervei szerint epult, csak 1635-ben nyerte el. Ugyancsak a 17. szazad elejer?l valo a harangtornya. A templom bels? terkikepzese meg sokat meg?rzott a quattrocento formakincseb?l, de a falfestmenyek, oltarok reszben mar a kes?bbi szazadokbol valok. A bal oldali els? kapolna oltarkepet Fra Angelico festette 1430 korul. A fest?t ebben a templomban avattak szerzetesse, a szomszedos kolostorban elt majd ket evtizeden at hogy azutan 1437-ben a firenzei San Marco kolostorba koltozott at. A f?oltar aranyozott fa tabernakuluma a 17. szazad elejer?l valo. A szentelynel lev? fafeszulet a 13. szazad veger?l szarmazik es a legenda szerint ez szolitotta meg Filippo Benizit , a szervitak rendjenek alapitojat. A korus faragott stallumai, padjai ugyanebb?l az id?b?l szarmaznak.
• Badia Fiesolana - 1026-ig Fiesole puspoki szekesegyhaza volt. Homlokzata a 12. szazadbol valo, zold- es fehermarvany burkolja. A belseje egyhajos, reneszansz stilusu. Cosimo de’ Medici koltsegen epitettek at az 1430-as evekben. Ugyanebb?l az id?b?l valo a sekrestye, kulonlegesen szep marvany kezmosomedencejevel. A kolostor kereng?je 1460 korul epult arkados, reneszansz stilusban. A refektorium legf?bb latnivaloja Giovanni da San Giovanni 1629-b?l valo nagy freskoja, valamint egy faragott, felkor alaku szoszek.

Hires emberek [ szerkesztes ]

• Francesco di Simone Ferrucci , szobrasz.
• Mino da Fiesole , szobrasz.
• Giorgio Albertazzi , szinesz, rendez?.
• Fra Angelico , fest?.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

A varoson athalad az SR302 Brisighellese - Ravennate regionalis ut, Firenzevel kapcsolata van meg az SP53 megyei uton keresztul is. Vasutallomasai a Fiesole-Caldine es Compiobbi. A tomegkozlekedest a firenzei ATAF vallalat biztositja. A varos Firenzeb?l a Piazza San Marcorol indulo 7-es busszal erhet? el.

Testvervarosai [ szerkesztes ]

Tucson

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Fiesole temaju mediaallomanyokat.

• Fajth Tibor: Italia (Panorama utikonyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
• Koube Caroline: Firenze es Toszkana , Booklands Kiado, 2001, Bekescsaba, ISBN 963-9613-01-0
• Wellner Istvan: Firenze (Kulfoldi Varoskalauzok, Panorama, 1972.)