A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
 | A cimszoban szerepl? n?nem? alban helynev hatarozatlan es hatarozott alakja
Fierze
, illetve
Fierzai
.
A
nemzetkozi ajanlasnak
megfelel?en a himnem? alban helynevek hatarozatlan, a n?nem?ek hatarozott alakjat hasznaljuk.
|
Fierza
kisvaros, egyuttal alkozsegi kozpont
Albania
eszakkeleti reszen,
Kukes
varosatol legvonalban 35, kozuton 110 kilometerre eszaknyugatra, a
Drin
folyo jobb partjan,
Bajram Curritol
del-delnyugati iranyban.
Kukes megyen
(wd)
belul
Tropoja kozseg
resze, azon belul
Fierza alkozseg
kozpontja.
[1]
A varos lakossaga 913 f?, ezzel Albania egyik legkisebb
varosi jogallasu
telepulese.
[2]
Els?sorban a hataraban epitett, a
Fierzai-to
vizet felduzzaszto
gatrol
es
vizer?m?r?l
nevezetes, valamint itt van az utazok koreben kozkedvelt, vadregenyes
komani-tavi
(wd)
vizi ut keleti vegallomasa.
Fierza varoskaja ? voltakeppen az 1970-es evekben epult lakotelep ? a
Drin
jobb partjan, a
Valbona
torkolatvideken helyezkedik el. Itt talalhato a Drin volgyeben felduzzasztott Komani-to keleti vegpontja, egyuttal a
Kukesig
huzodo, szinten mesterseges
Fierzai-to
gatja. A Komani-tavon mintegy 30 kilometeres vizi utvonalon kozleked?, esetenkent autokat is szallito kompok kikot?helye a varoskatol nyugatra, a Valbona tulpartjan talalhato.
[3]
A
Fushe-Arrez
videket
Bajram Currival
osszekot? SH22-es jel? f?utvonal atmegy a varoson.
[4]
A
romai korban
a Drin volgyeben epitett ut kototte ossze
Scodrat
Dardania provinciaval
(wd)
, ennek az utnak a maradvanyait Fierza kozeleben is felfedeztek.
[5]
A regi Fierza a Drin bal oldalan terul el, a bugjoni torzs fontos telepulese volt,
[6]
ez azonban ma mar
Shkodra megyehez
(wd)
tartozik (
Fierza
(wd)
), vagyis a regi es az uj Fierzat a Drin mellett a megyehatar is szetvalasztja.
1971-ben
kinai
segitseggel indult meg a Fierza melletti duzzasztogat epitese, amellyel 1976-ra keszultek el. Ekkor alakult ki Fierza varoskaja is, amely voltakeppen a duzzasztogat es az er?m? m?kodteteset biztosito dolgozok blokkhazaibol all. Ket evvel kes?bb, 1978-ban helyeztek uzembe magat a Part Fenye Vizer?m?vet
(Hidrocentrali Drita e Partise),
pontosabban az 500 ezer kilowatt osszteljesitmeny? negy turbinabol kett?t. Az alban?kinai viszony id?kozbeni megromlasa es a forrashiany kesleltette a teljes termel?kapacitas elereset: a harmadik turbinat csak a hatodik oteves tervid?szak (1976?1980) vegeig allitottak munkaba, egyuttal atadtak a Fierza es
Burrel
kozotti 220 kilovoltos tavvezeteket is. Az 1986. evi partkongresszuson jelentettek be, hogy a negyedik turbina is uzembe allt.
[7]
- ↑
Csaplar 2010:
Csaplar-Degovics Krisztian:
Az alban nemzettevalas kezdetei (1878?1913): A Rilindja es az allamalapitas korszaka.
Budapest: ELTE BTK Tortenelemtudomanyok Doktori Iskola. 2010.
ISBN 978-963-284-176-2
- ↑
Elsie 2010:
Robert Elsie:
Historical dictionary of Albania.
2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75.
ISBN 9780810861886
- ↑
Gloyer 2012:
Gillian Gloyer:
Albania: The Bradt Travel Guide.
Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012.
ISBN 978-1841623870
- ↑
Jacques 2009:
Edwin E Jacques:
The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present.
Jefferson: McFarland. 2009.
ISBN 9780786442386
- ↑
Nagel 1989:
Albania.
[Pecs]: Baranya Megyei Konyvtar. 1989. = Nagel Utienciklopediak,
ISBN 9637272194
- ↑
Reti 2000:
Reti Gyorgy:
Albania sorsforduloi.
Budapest: Aula. 2000. = XX. Szazad,
ISBN 9639215740
|
|---|
| F?varos
| |
|---|
| Megyeszekhelyek
| |
|---|
Varosi jogallasu
kozsegkozpontok
| |
|---|
Egyeb varosi jogallasu
telepulesek
| |
|---|
Falusi jogallasu
kozsegkozpontok
| |
|---|
