한국   대만   중국   일본 
Ferrara ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Ferrara

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
  A telepulesen vilagoroksegi helyszin talalhato  
Ferrara
Az Este-kastély (Castello Estense)
Az Este-kastely (Castello Estense)
Ferrara címere
Ferrara cimere 		Ferrara zászlaja
Ferrara zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Olaszorszag
Regio Emilia-Romagna
Megye Ferrara
Polgarmester Tiziano Tagliani
Ved?szent Szent Gyorgy
Iranyitoszam 44121, 44122, 44123, 44124
Korzethivoszam 0532
Forgalmi rendszam FE
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 129 340 f? (2023. jan. 1.) [1]
Neps?r?seg 326,05 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 9 m
Terulet 404 km²
Id?zona CET ( UTC+01:00 )
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 44° 50′ 07″ , k. h. 11° 37′ 12″ Koordinatak : e. sz. 44° 50′ 07″ , k. h. 11° 37′ 12″
Elhelyezkedése Ferrara térképén
Elhelyezkedese Ferrara terkepen
Ferrara weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Ferrara temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ferrara ( emilian?romanyol nyelven Frara ) varos Olaszorszagban , Emilia-Romagnaban , Ferrara megye szekhelye. Szeles uthalozatra es szamtalan palotara tett szert a 14. szazadtol kezdve, amikor is az Este-haz iranyitasa ala kerult. A modern id?k az ipar fellenduleset hoztak magukkal. Reneszansz varoskozpontjanak szepsege es kulturalis jelent?sege miatt az UNESCO vilagoroksegenek resze . [2]

Fekvese [ szerkesztes ]

Bolognatol eszak, eszaknyugatra fekszik a Po di Volanon, a Po f?aganak egyik elagazasan. A varos a Bolognatol Paduaig es Velenceig terjed? f? vasutvonalon helyezkedik el, amelynek tobb elagazasa van Ravenna , Poggio Rusco es Codigoro fele.

Tortenete [ szerkesztes ]

Ferrara eredete bizonytalan, nem valoszin?, hogy birtokolja az ?si Forum Alieni teruleteit, mint ahogyan azt sokan velik. Feltehet?leg a Po szajahoz tartozo lagunak lakosai alapitottak. Ket korai varoskozpontja is van a telepulesnek: egy a katedralis korul, mig a masik, a castrum bizantino, ami a San Pietro-korzet, az ellentetes rakparton talalhato, ahol a Primaro beleomlik a Volano-csatornaba. A varos nevevel el?szor az Aistulf lombard kiraly altal kiadott 754-es dokumentumban talalkozhatunk. Desiderius zalogba bocsatott egy lombard ducatus ferrariae cimet 757 -ben II. Istvan papanak . 984 utan Tedalohoz tartozott, mint h?berbirtok, Modena es Kanossza grofjahoz, I. Otto unokaoccsehez. Ezutan fuggetlenitette magat, 1101 -ben Matilda grofn? vette ostrom ala. A 12 - 13. szazadban szabad kommunakent a Lombard Liga tagja volt. Ekozben tobb hires csalad iranyitasa ala tartozott, kozejuk tartozott az Adelardi is.

1146 -ban Guglielmo Adelardi (az utolso Adelardi) elhalalozott, es minden tulajdona atszallt hozomanykent unokahugara a Marchesellara, Azzo VI d’Este -re. Tetemes ellenseges erzelem volt tapasztalhato az ujonnan bekerult csalad es a Salinguerra kozott, de tekintelyes igyekezet utan Azzo VII Novellot orokos podestava neveztek ki 1242 -ben. Fiuunokaja, II. Obizzo (1264-1293) meg ?t is tulszarnyalta: a lakossag a varos fejedelmeve valasztotta. Az Este haz a tovabbiakban vegleg Ferraraban maradt. 1289 -ben Modena fejedelme lett, majd egy evvel kes?bb Reggioe .

III. Niccolo (1393?1441) tobb papat is nagy pompaval fogadott, kulonosen IV. Jen?t , aki egy tanacsadot is tartott a varosban, 1438 -ban. Fia, Borso megkapta a Modena es Reggio nev? varosok feletti hercegi cimet III. Frigyest?l 1452 -ben, es 1471 -ben Ferrara hercege lett, amely cimet II. Pal papa es I. Ercole (1471?1505) adomanyozott neki, miutan sikeresen harcolt a Velencei Koztarsasag ellen, es novelte a varos dics?seget, gazdagsagat.

I. Ercole uralkodasa alatt, aki a kes?i 15. , es a korai 16. szazad legnagyobb m?veszeti patronusa volt a Mediciek utan, Ferrara kulturalis kozpontta n?tte ki magat (kulonosen a zene teruleten). Zeneszerz?k erkeztek a varosba Europanak szinte minden reszer?l, kulonosen Franciaorszagbol , es Flandriabol . Ezen nevezetes szemelyek koze tartozik: Josquin des Prez , Jacob Obrecht , aki ketszer is ellatogatott a varosba (itt is halt meg 1505 -ben, a kitort jarvany kovetkezteben) es Antoine Brumel .

I. Alfonz (I. Ercole fia) felesegul vette Lukrecia Borgiat , es folytatta a Velence elleni haborut (sikeresen). 1509 -ben II. Gyula papa kikozositette, am ? az 1512 -es ravennai csataban Gaston de Foix francia hadvezer csapatai mellett harcolva legy?zte a papai es spanyol seregeket 1512 -ben, es megvedte Ravennat . Maga Gaston de Foix elesett a harcban.

Alfonz herceg a kovetkez? papakkal mar beket kotott. 1518 -tol Ariosto patronusa. Fia, II. Ercole felesegul vette a francia Renata hercegn?t , XII. Lajos leanyat.

Az ? fia, II. Alfonz pedig Lukreciat , I. Cosimo de’ Medici toszkanai herceg lanyat vette el, majd ezt kovet?en Barbarat, II. Maximilian lanyat, legvegul pedig Margherita Gonzagat , Mantua hercegenek lanyat vette felesegul. Ferrara hirnevet es dics?seget az egekbe tornazta, patronusa volt Tassonak , Guarininek , es Cremonininek. Torvenyes fiu utod nelkul halt meg, igy 1597 -ben VIII. Kelemen papa Ferrarat szabad h?berbirtoknak nyilvanitotta, akarcsak Comacchiot .

II. Alfonzo uralkodasa alatt Ferrara ismet a leny?goz? zenei elet egyik kozpontja lett. Italiaban pusztan a tradicionalis, zenejukr?l hires varosokat ( Roma , Milano , Velence ) nem utasitotta a hata moge. Zeneszerz?k, mint Luzzasco Luzzasci , Lodovico Agostini es Carlo Gesualdo oregbitettek a varos hirnevet. V. Pal papa egy er?ditmenyt epittetett a ferrarai kastely ( Castel Tedaldo ) mellett, a varos delnyugati sarkaban. Ferrara es teruletei tovabbra is a papai allamok koze tartoztak, az er?ditmenyt az osztrakok hasznaltak csapatok allomasoztatasara 1832 -t?l 1859 -ig, amikor is elszakadva a Lombard?Velencei Kiralysagtol a Szard Kiralysag , majd 1861-t?l az Olasz Kiralysag resze lett.

F?bb latnivalok [ szerkesztes ]

Ferrara tortenelmi kozpontja: a reneszansz varos es a Po torkolata
Vilagorokseg
A ferrarai katedrális
A ferrarai katedralis
Adatok
Orszag Olaszorszag
Vilagorokseg-azonosito 733bis-001
Tipus Kulturalis helyszin
Kriteriumok II, III, IV, V, VI
Felvetel eve 1995
Elhelyezkedese
Ferrara (Olaszország)
Ferrara
Ferrara
Pozicio Olaszorszag terkepen
e. sz. 44° 50′ 07″ , k. h. 11° 37′ 12″
A Wikimedia Commons tartalmaz Ferrara temaju mediaallomanyokat.
Ludovico Ariosto emlekm?ve

A varost a mai napig is 9 km hosszu fal veszi korul, amelynek legnagyobb resze a 15-16. szazad soran epult.

Tan a legismertebb epuletek egyike a Castello Estense , ami a varos kozepen talalhato, teglabol epult, negy tornya van, es vararok veszi korul. 1385 -ben emeltek es 1554 -ben reszlegesen helyreallitottak.

Kozel az el?bb emlitett epulethez talalhato a Szent Anna korhaz , ahol a kolt?, Torquato Tasso elmebajat igyekeztek kezelni.

A Palazzo del Municipiot a 18. szazadban ujjaepitettek, es az Este csalad korai rezidenciajakent szolgalt. Nem messze innen talalhato a San Giorgo katedralis , amit 1135 -ben epitettek, Guglielmo degli Adelardi utasitasara (? ide van eltemetve). A bels? reszeket restauraltak barokk stilusban, 1712 -ben. A campanile resze reneszansz stilusban epult ( 1451 - 1493 ), de az utolso szint a 16. szazadban epult.

A varos egyeteme jogi, epiteszeti, orvosi, es termeszettudomanyi karral rendelkezik. A konyvtara ertekes keziratokkal (Tasso, Orlando Furioso ) rendelkezik. Az egyetemen megfordult Kopernikusz ( 1503 ) es Paracelsus is.

Az Archivio Storico Comunale fontos, nagy mennyiseg? tortenelmi dokumentummal rendelkezik. A legkorabbiak a 15. szazadbol szarmaznak. Az Archivio Storico Diocesano sokkal regebbi, 955 -b?l szarmazo emlekeket is ?riz.

A Monastero del Corpus Dominiben talalhatjuk az Este csalad tagjainak siremlekeit, mint peldaul I. Alfonzoet, II. Alfonzoet, I. Ercolet, tovabba Lukrecia Borgiaet es Eleonora d'Aragonaet.

Tovabbi latnivalok [ szerkesztes ]

  • A katedralis (12. szazad)
  • A tortenelmi szinhaz
  • A Certosa
  • A San Francesco-templom
  • A San Benedetto-templom
  • A Santa Maria in Vado
  • A San Domenico-templom
  • A San Paolo-templom
  • A San Giorgio-templom
  • A San Cristoforo-templom
  • A Palazzo Schifanoia , 1385 -ben epult Alberto V d'Este uralkodasa alatt. Borso d'Este eletet megorokit? freskokat tartalmaz, tovabba zodiakus szimbolumokat, es a honapok allegorikus megfelel?it. A bels? Domenico di Paris altal keszitett stukkokat tartalmaz. Az epuletben koruskonyv es reneszansz ermegy?jtemenyt is kiallitanak.
  • A Palazzo della Ragione ("Az ertelem Palotaja") gotikus stilusban epult 1315 - 1326 kozott (az eredeti a masodik vilaghaboru soran elpusztult).
  • Ludovico Ariosto haza.
  • Nehany zsinagogat is talalhatunk a varosban, es a Zsido Muzeumot is, a kozepkori varosresz sziveben, kozel a Castello Estense katedralishoz. Ez az utszakasz a getto resze volt, ahova a zsido lakossagot elkulonitettek 1627 -t?l 1859 -ig.

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Politika [ szerkesztes ]

Hires emberek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ https://demo.istat.it/?l=it
  2. ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Ferrara, City of the Renaissance, and its Po Delta (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre . (Hozzaferes: 2023. szeptember 2.)
  3. ↑ Gradovi pobratimi (bosnyak nyelven). sarajevo.ba . grad Sarajevo. [2017. oktober 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. oktober 1.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Ferrara cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferrara&oldid=26410509 ”