A fermium az aktinoidak koze tartozo mestersegesen el?allitott radioaktiv elem , a transzuransorozat nyolcadik tagja. Rendszama 100, vegyjele : Fm. Glenn T. Seaborg es munkatarsai allitottak el? 1954-ben. Nevet Enrico Fermi olasz atomfizikusrol kapta. ^[1]

Tulajdonsagai [ szerkesztes ]

A fermiumbol nem allitottak el? vagy kulonitettek el nagyobb mennyiseget, ezert kemiai tulajdonsagairol viszonylag keveset tudunk. Vizes oldatban ugy t?nik az elemnek csak (III)-as oxidacios allapota letezik. A ²⁵⁴ Fm es kisebb atomtomeg? izotopok a konnyebb elemek (altalaban uran es plutonium ) er?s neutronbesugarzasaval allithatok el?. A folyamat soran a neutronok befogasa es a sorozatos beta-bomlasok reven alakul ki a fermium izotop. A fermium el?allitasahoz szukseges intenziv neutronsugarzas a termonuklearis robbantasok korulmenyei kozott is el?fordul, es laboratoriumban is megvalosithato (peldaul az Oak Ridge National Laboratory High Flux Isotope Reactorban ). A 102-es elem ( nobelium ) el?allitasat meger?sitettek, amikor a ²⁵⁰ Fm-et kemiailag azonositottak. Mint minden mestersegesen el?allitott elem, a fermium is rendkivul radioaktiv es er?sen mergez?.

Felhasznalasa [ szerkesztes ]

A tudomanyos alapkutatason kivul a fermiumnak nincs ismert alkalmazasa.

Tortenete [ szerkesztes ]

A fermiumot els?kent 1952-ben fedezte fel egy Albert Ghiorso altal vezetett tudoscsoport. A ²⁵⁵ Fm izotopot az els? hidrogenbomba-robbantas (lasd Operation Ivy ) tormelekei kozott azonositottak. Ez az izotop a robbanas okozta rendkivul nagy h?merseklet es nyomas kozepette keletkezett az ²³⁸ U -bol 17 neutron befogasaval (es nyolc beta-bomlassal ). A munkat a University of California Radiation Laboratory , Argonne National Laboratory es a Los Alamos Scientific Laboratory felugyelte. A hideghaborus feszultseg miatt ezeket az eredmenyeket 1955-ig titokban tartottak. ^[2] A tudosok az 1952 novemberi els? termonuklearis robbantas altal erintett tengeri korall mintakat vizsgaltak. ^[3]

1953 vegen, 1954 elejen a stockholmi Nobel Institute of Physics egyik kutatocsoportja ²³⁸ U celtargyat bombazott ¹⁶ O ionokkal, melynek soran egy alfa-sugarzo anyagot kaptak, melynek 100 protonja es 250 koruli tomegszama volt (maskent irva ez az ²⁵⁰ Unn elem). ^[4] A Nobel csoport nem jelentette be a felfedezest 1954-ig. Az altaluk el?allitott izotopot kes?bb a ²⁵⁰ Fm-mal azonositottak.

Izotopjai [ szerkesztes ]

A fermium 17 radioaktiv izotopjat irtak le, melyek kozul a legstabilabbak a 100,5 nap felezesi idej? ²⁵⁷ Fm, a 3 nap felezesi id?vel rendelkez? ²⁵³ Fm, a ²⁵² Fm, melynek felezesi ideje 25,39 ora, valamint a ²⁵⁵ Fm, 20,07 ora felezesi id?vel. A fermium tobbi izotopjanak felezesi ideje nem tobb 5,4 oranal, a tobbsege 3 percnel is kevesebb. A fermiumnak 1 metastabil allapota ismert, a ^250m Fm (t _½ 1,8 masodperc). A fermium izotopjainak atomtomege 242,073 u ( ²⁴² Fm) es 259,101 u ( ²⁵⁹ Fm) kozotti tartomanyba esik.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Fermium cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.