A
fenomenologia
szubjektiv idealista
filozofiai
iranyzat, amelyet
Edmund Husserl
alapitott es amely nagy hatassal volt a 20. szazadi filozofiara. Kozponti tetele, hogy nincs objektum szubjektum nelkul.
A fenomenologusok a vallasi megnyilvanulasok kulonboz? formaira ugy tekintenek, hogy az a vallas gyakorlataban resztvev?k szamara ertekkent jelentkezik.
[1]
A kutato a jelenseg leirasara szoritkozik.
[1]
A fenomenologia celja, hogy a vallast sajat terminologiajaval olyan realitaskent mutassa be, amely nem redukalhato
szociologiai
vagy
pszichologiai
funkciokra.
[1]
A
fenomenologia
kifejezes a
phainomenon
(?fenomen”, szo szerint ?a megjelen?”, ?a megmutatkozo”, ?a jelenseg”) es a
logosz
(?tan”) gorog szavak osszeteteleb?l szarmazik.
Husserl
nem a gorog filozofiabol, hanem
Kanttol
kolcsonozte a kifejezest. Ugyanis Kant volt az, aki felrotta az addigi
metafizikusoknak
, hogy a ?maganvalo dolog”
(Ding an sich)
megismereseben elhanyagoltak a jelenseg (?a fenomen”) megismeresevel kapcsolatos filozofiai problemakat, a jelenseget pedig a latszattal azonositottak. Pedig ? allitotta Kant ? a latszat nem maga a valosag, mig a jelenseg valosagos dolog. Az igazi ismeretet a jelenseg megismerese adja.
A fenomenologia alapvet? iranyelvei, megkozelitesi modjai:
- A fenomenologusok elutasitjak az objektiv kutatas fogalmat. Ehelyett inkabb a feltetelezeseket a "fenomenologikus
epokhe
"-folyamat altal csoportositjak.
- Ugy velik, hogy a mindennapi emberi viselkedes elemzese a termeszet teljesebb megertesehez vezet.
- Azt allitjak, hogy a szemelyeket kell feltarni. Ez azert van, mert a szemelyeket azaltal lehet megerteni, hogy milyen egyedi modokon tukrozik vissza a tarsadalmat, amelyben elnek.
- A fenomenologusok a hagyomanyos adatok gy?jtese helyett a "captakat" vagyis tudatos elmenyeket gy?jtenek.
- Szerintuk a fenomenologia a felfedezes iranyaba mutat, ezert a kutatasban olyan modszereket hasznalnak, melyek sokkal kevesbe korlatozoak, mint mas tudomanyokban.
[2]
A fenomenologia nem azt a kerdest teszi fel, hogy pl.
letezik-e Isten?
, hanem
hogyan jelenik meg Isten az emberi tudatban?
[1]
A fenomenologia onmagarol
[
szerkesztes
]
- ?Fenomenologianak nevezik a szazadfordulo idejen a filozofiaban ervenyre juto ujfajta leiro modszert, valamint a bel?le kifejl?d? a priori tudomanyt; az utobbinak az a rendeltetese, hogy szigoruan tudomanyos filozofia elvi organonja legyen, s kovetkezetes alkalmazasa reven valamennyi tudomany modszertani reformjat lehet?ve tegye”
- Edmund Husserl (1859-1938)
A fent olvashato szoveggel kezd?dik a
fenomenologia
megalkotojanak,
Edmund Husserl
-nek az
Encyclopædia Britannica
szamara 1929-ben irott cikke.
A fenomenologia kepezi az
egzisztencializmus
alapjait,
Heidegger
,
Scheler
filozofiajat is. De olyan filozofusoknak is alapul szolgal, mint
Edith Stein
, vagy
van Breda
, akik a fenomenologiat
neotomizmussal
otvozik egybe.
A fenomenologia ket f? kepvisel?je,
Maurice Merleau-Ponty
(1906-1961) es
Edmund Husserl
mellett ismert fenomenologus
Martin Heidegger
, a francia fenomenologiaban etikai vetulete
Emmanuel Levinas
, ennek ismeretelmeleti tovabbfejlesztese
Marc Richir
, illetve ujabban a skandinav es angolszasz orszagokban az analitikus filozofia is fenomenologiai eredet? kerdesekkel foglalkozik.
Mig Husserl a fenomenologiat rendszerkent (a priori tudomanykent) es modszerkent irta le, mas gondolkodok ugy veltek, inkabb csak modszerkent tekinthet?. Az ervek a kovetkez?k:
- A fenomenologia legjelent?sebb gondolata az ?intencionalis elmenyben adott fenomen”. Ez a gondolat azonban nemcsak a filozofiaban van jelen, hanem egyarant megtalalhato az irodalomtortenetben, a m?veszettortenetben es a tarsadalomtudomany sok mas teruleten is.
- Mikor Husserl onallo letet adott az univerzalis mozzanatoknak, visszatert egy modositott kantianus allaspontra, melynek letjogosultsaga megkerd?jelezhet?. Ezert helyesebb a fenomenek univerzalis mozzanatat a nyelvhasznalatban keresni.
- A termeszettudomanyok teruleten a fenomenologia mindeddig nem bizonyult termekenynek, jol alkalmazhatonak.
A fenomenologia problemai
[
szerkesztes
]
Husserl szerint ami a megismer? ember szamara adott, az nem a magyarazatra szorulo anyagi vilag, hanem a fenomenek. A fenomenologus feladata a fenomenek el?iteletekt?l mentes leirasa. A filozofiailag helyes modon leirt fenomeneket Husserl szerint,
a priori
?lenyeg-osztalyokhoz” (eidoszok) tartozokkent ismerhetjuk fel. A fenomenologia kozponti kategoriaja: a tudat ?intencionalitasa”, azaz nincs objektum szubjektum nelkul.
A fenomenologia tovabbi fontos problemaja a
szabad akarat
kerdese,
az egyeni celok meghatarozasa, valamint a megvalositasat lehet?ve tev? akaratlagos er?feszitesek.
Fenomennak nevezzuk azt a jelenseget, amely az intencionalis elmenyben adott, es a megismer? tudat szamara jelenvalosag. Ha latok egy targyat, akkor nem lehetek sohasem biztos, hogy a latvany hiven reprezentalja a megismerest?l fuggetlen objektumot, de biztos lehetek abban, hogy van egy olyan elmenyem, hogy latom az illet? dolgot. Tehat amit megismerek ebben az elmenyben, az nem maga az objektum, hanem a ?fenomen” lesz.
A fenomenologia letrejotte a pszichologizmus biralatabol
[
szerkesztes
]
A
19. szazad
egyik fontos filozofiai kerdese az volt, hogy ?Vajon a pszichologia szolgal-e a logika alapjaul?”. Azt az allaspontot, hogy a logikanak a pszichologiaban kell megalapozottnak lennie,
pszichologizmus
nak nevezzuk.
Husserl a kovetkez?keppen vitatta a pszichologizmust: ha a logika a
pszichologia
resze, vagy olyan tudomany amely a pszichologiara alapoz, akkor a logikai allitasok visszavezethet?ek kell hogy legyenek pszichologiai allitasokra. Csakhogy a pszichologiai es logikai allitasok fajtajukat tekintve tokeletesen kulonboz?ek, kovetkezeskeppen a logikai allitasok nem vezethet?ek vissza pszichologiai allitasokra az alabbi negy korulmeny miatt:
- A pszichologia tenyekkel foglalkozik, allitasai empirikus jelleg?ek. A logika ellenben szuksegszer? osszefuggesekkel foglalkozik, nem empirikusak az allitasai.
- Az empirikus allitasok csupan valoszin?ek. Egy szuksegszer?en igaz allitas sohasem cafolhato empirikus allitassal.
- Egy szuksegszer?en igaz allitas nem cafolhato
indukcio
segitsegevel. Az empirikus ismeretek alapjan alkotott ismereteket indukcio alapjan szerezzuk.
- Az empirikus szabalyszer?segek tenyeken alapulnak, mig a logikai torvenyek minden lehetseges vilagban ervenyesek.
Fenomenologiai redukcio
[
szerkesztes
]
Fenomenologiai redukcio az az eljaras, amikor a vilagot kepletesen zarojelbe tesszuk (ami azonban nem jelenti letezesuk tagadasat), es vizsgalodasainkat az intencionalis elmenyekre es a bennuk adott fenomenekre korlatozzuk. E redukcios eljaras lenyege pontosan abban all, hogy a kulvilag letere vonatkozo feltetelezeseink felfuggesztesevel a szituacios kotottsegeinkb?l kiemeljen bennunket, s letrehozza az ugynevezett erdekmentes szemlel? poziciojat. A fenomenologiai redukcio eljarasahoz barmely szituacio kiindulopontkent szolgalhat, nincs kulonosebb jelent?sege, hogy honnan indul ki a fenomenologus, hiszen minden, a fenomenologiai modszer szempontjabol helyesen vegigjart utvonal ugyanoda, a tiszta tudat transzcendentalis szferajaba vezet.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- A Magyar Fenomenologiai Egyesulet honlapja
- [1]
- A szubjektum problemaja. Kortars fenomenologiai tanulmanyok
; szerk. Boros Gabor, Ullmann Tamas; Tudastarsadalom Alapitvany, Csomor, 2004 (
Vilagossag konyvek
)
- Bernhard Waldenfels:
A normalizalas hatarai. Tanulmanyok az idegen fenomenologiajarol
; ford. Csatar Peter, Kukla Krisztian; Gond-Cura Alapitvany, Budapest, 2005 (
Gutenberg ter
)
- Maurice Merleau-Ponty:
A filozofia dicserete
; ford. Sajo Sandor; Europa, Budapest, 2005
(Merleg)
- Jean-Paul Sartre:
A let es a semmi. Egy fenomenologiai ontologia vazlata
; ford. Seregi Tamas; L'Harmattan?SZTE Filozofia Tanszek, Budapest?Szeged, 2006
(Rezon?r)
- Transzcendencia es megertes. Etika es metafizika Levinas filozofiajaban. Emmanuel Levinas Etika es vegtelen cim? interjujaval
; szerk. Bokody Peter, Szegedi Nora, Kenez Laszlo; Magyar Fenomenologiai Egyesulet, Budapest, 2008
- Max Scheler:
A filozofia lenyeger?l
; ford., tan., jegyz. Zuh Deodath; Szt. Istvan Tarsulat, Budapest, 2008 (
Fides et ratio
)
- A dolgok (es a szavak). A fenomenologiai kutatas kortars problemai
; szerk. Kenez Laszlo, Ronai Andras; L'Harmattan?Magyar Fenomenologiai Egyesulet, Budapest, 2008 (
Dasein konyvek
)
- Mi a fenomenologia? Szoveggy?jtemeny a realista fenomenologiahoz
; ford., tan. Szalay Matyas, szerk. Szalay Matyas, Sarkany Peter; Jel, Budapest, 2009 (
Paideia konyvek
)
- Darida Veronika:
M?veszettapasztalatok. Fenomenologiai megkozelitesek
; L'Harmattan, Budapest, 2009
- Husserl es a Logikai vizsgalodasok. Ismeretfilozofia es fenomenologiai filozofia
; szerk. Varga Peter Andras, Zuh Deodath; L'Harmattan?Magyar Daseinanalitikai Egyesulet, Budapest, 2009 (
Dasein konyvek
)
- Perleked? rokonok? Analitikus filozofia es fenomenologia
; szerk. Bacs Gabor et al.; L'Harmattan, Budapest, 2011
- Sartre es Merleau-Ponty. A francia fenomenologia klasszikus korszaka
; szerk. Ullmann Tamas, Varadi Peter; L'Harmattan, Budapest, 2011
- Szigeti Attila:
A testet oltott masik. Kortars fenomenologiai tanulmanyok
; Pro Philosophia, Kolozsvar, 2011 (
M?hely
)
- Vajda Mihaly:
Fiatalkori irasok
; Kalligram, Pozsony, 2013 (
Vajda Mihaly valogatott m?vei
)
- Varga Peter Andras:
A fenomenologia keletkezese
; ELTE BTK Filozofiai Intezet?L'Harmattan?Magyar Filozofiai Tarsasag, Budapest, 2013 (
Cogito konyvek
)
- Kortarsunk, Husserl. Tanulmanyok a 150 eves Edmund Husserl filozofiajarol
; szerk. Varga Peter Andras,
Zuh Deodath
; ELTE Eotvos, Budapest, 2013
- Hatalom es filozofia. Hermeneutikai, fenomenologiai megkozelitesek
; szerk. Schwendtner Tibor; L'Harmattan?Magyar Daseinanalitikai Egyesulet, Budapest, 2016 (
Dasein konyvek
)
- Imaginacio a filozofiaban. Hermeneutikai, fenomenologiai, vallasfilozofiai megkozelitesek
; szerk. Feher M. Istvan et al.; L'Harmattan?MTA-ELTE Hermeneutika Kutatocsoport, Budapest, 2017 (
A filozofia utjai
)
- Tudomany vagy tapasztalat? A fenomenologia es a naturalizmus szerepe a filozofiai elmeletalkotasban
; szerk. Bernath Laszlo, Marton Miklos; MTA Bolcseszettudomanyi Kutatokozpont, Budapest, 2018
- Varga Peter Andras:
A fenomenologia keletkezestortenete mint filozofiai problema
; MTA BTK Filozofiai Intezet, Budapest, 2018
|
|---|
| Altalanos
| |
|---|
Regionkent,
kulturankent
| |
|---|
| Listak
| |
|---|
| Agak
| |
|---|
| Filozofiak
| |
|---|
| Iskolak
| |
|---|
|