| Fejlabuak vagy labasfej?ek
|
| Evolucios id?szak: 500?0
Ma
|
|
| Rendszertani besorolas
|
|
|
| Alosztalyok
|
- vagy
- Kuls? vazas fejlabuak
(Ectocochlia)
- Bels? vazas fejlabuak
(Endocochlia)
|
| Hivatkozasok
|
|
|
A
fejlabuak
vagy
labasfej?ek
(
Cephalopoda
,
gorog
κεφαλ? + ποδα, fej + lab) a
puhatest?ek
(Mollusca)
torzsenek egyik
osztalya
.
A puhatest?ek legfejlettebb csoportja. Nevuket a szajnyilas korul elhelyezked? karokrol kaptak. A karok szama fontos jelleg a rendszertani besorolasuk szempontjabol, mivel a
nautiluszoknak
akar 90, a
szepiaknak
es a
kalmaroknak
10, a
polipoknak
8 karjuk van. Lathato haz csak keves fajnal van, a
kuls? vazas labasfej?ek
a foldtorteneti kozepkorig az ismert alakok dont? tobbseget adjak, mara megfogyatkoztak. A
bels? vazas labasfej?eknel
a haz elcsokevenyesedett maradvanya a test belsejeben foglal helyet (
kalmarfelek
), a
polipoknal
teljesen el is t?nik. Latasuk eleri a gerinceseknel kialakult szem fejlettseget. Gyors szinvaltoztatasra kepesek (a nautiluszok kivetelevel). Ragadozok, allkapcsuk forditott papagajcs?rre emlekeztet. Meregmiriggyel rendelkezhetnek. Kulonleges szervuk a tintazacsko, amivel tintaszer? anyagot bocsatanak ki menekuleskor. A legnagyobb meret? gerinctelen allatok is ide tartoznak. Egyesek meglep? intelligenciaval rendelkeznek.
Altalanos jellemz?ik
[
szerkesztes
]
Egy nautilusz szeme es karjai
A fejlabuak alapvet? jellegzetessege, hogy osszesen ket testtajuk, a
fejlab
es a
zsigerzacsko
kulonboztethet? meg. A zsigerzacsko alapvet?en hasonlo a tobbi puhatest? megfelel? reszehez, a fejlab azonban egeszen mas strukturaju. A tobbi puhatest?nek
haslaba
van. A haslabat alkoto izomkotegek a fejlabuaknal reszben a szajnyilas fele tolodtak el, es ott nyulvanyokat alkotnak, ezek a labak, amelyek mar csak kis reszben szolgaljak a mozgast, ezert sokszor
karoknak
nevezik, nem labnak. Minden fogokaron szivokorongok kett?s sora talalhato.
[1]
Az egyes szivokorongok kulon-kulon is m?kodtethet?k.
[2]
A haslab tobbi izma a kopenyuregbe vezet?
tolcsert
alkotja. A tolcser is reszben mozgasszerv, hiszen a kopenyuregb?l kifecskendezett viz raketaelven hajtja az allatot, emellett els?dlegesen a legzest szolgalja, mert a
kopoltyukhoz
pumpalja a vizet. Ezek, a haslab modosulasaibol kialakult szervek alapjaiban kulonboztetik meg a fejlabuakat a tobbi puhatest?t?l. A fejlab segitsegevel ezen osztaly tagjai aktiv es gyors helyvaltoztatasra kepesek, ezert a tobbi puhatest?t?l elter?en
nektonikusak
.
Tovabbi jelent?s kulonbseg a tobbi puhatest?hoz kepest a magasan szervezett idegrendszer, es az er?sen fejlett szem, amelyet ?holyagszemnek” neveznek. Ez osszefugghet azzal, hogy minden alakjuk aktiv ragadozo. Az idegducok merete es strukturaja miatt mar agyducnak is lehet nevezni, szemuk lencset tartalmaz (kiveve a nautiluszoket), amely a
gerinceseket?l
fuggetlen evolucioval alakult ki. Minden alakjuk kizarolag tengeri, s?t elter?en a tobbi puhatest?t?l, kifejezetten
sztenohalinok
, azaz a sotartalom valtozasat (csokkeneset) nem viselik el. Minden fejlabunak harom szive van, mivel a keringest segit? pumpalo veredenyek helyezkednek el mindket oldalon a kopoltyuk el?tt. A fejlabuak mar kizarolag sejten kivuli emesztest vegeznek, megjelenik a
nyalmirigy
, amely esetenkent mergez? nyalat termel, es egy
kozepbeli mirigy
. Kultakarojuk egyreteg?
hamszovet
.
Az els? fejlabuak kuls? vazasok voltak, ezeknel a
szifo
funkcioja atalakult. A csigahazas polipok haza kamrakbol all. A kamrakat az allat elete soran egymas utan noveszti, mindig csak a legkuls?, legfiatalabb kamra van hasznalatban. A tobbi kamrat a modosult szifo koti ossze. A bels? vazas fejlabuaknal a szifo is elcsokevenyesedett a vazzal egyutt, mar csak egy cs? a ?szepiacsontban”. A szifo a kamravalaszfalakon athatol. A kezdetleges alakoknal a valaszfal kozepenel, es a szifotolcser hatrafele iranyul. Ide tartoznak a mai
csigaspolipok
. Ezeknel ?fejsapkat” lathatunk, amely a haz bemeneti nyilasat takarja, ha az allat behuzodik. A sapka a lagy test resze. A fejlettebb alakoknal ez a szajfed? szarunem?, vagy meszes, a szifotolcser el?re nez, a szifo nem a valaszfal kozepen halad keresztul, es a valaszfal es a haz metszesvonala (
lobavonal
) bonyolult. Ezek az
ammoniteszek
, amely rend maradek nelkul kihalt. A bels? vazas fejlabuaknal a test korulnovi a hazat, amely elcsokevenyesedett (a polipok eseteben teljesen elt?nt), nagyobb mozgasi szabadsagot adva az allatnak.
A fejlabuak evolucioja valoszin?leg ugy kezd?dott, hogy egyes
csigaszer?
puhatest?ek az egyedfejl?des soran folytonosan novesztett haz egyes szakaszait valaszfalakkal lezartak. Ezzel kialakult a kamras haz, amely mar az also-
kambriumi
Volborthella
nemnel
lathato. Igaz, hogy a Volborthellat kovet?en a fels?-kambriumban megjelen? ujabb fejlabuakig nem ismert mas, koztes alak. A kezdetleges fejlabuak a
csigahazas polipok
rokonsagaba tartoznak. Mindig egyenes hazuak, amelyek a lakott kamra fele b?vulnek. A torzsfejl?des soran ket iranyban indult meg a hazak valtozasa: az egyik az ives haz, a masik pedig a fiatal korban becsavarodo, majd feln?tt korban kiegyenesed? tipus. Ez utobbi alapjan feltehet?, hogy a teljesen felcsavarodott, csigahazszer? vaz
neotenias
vonas. A teljesen felcsavarodott hazak is tobb tipusuak, lehetnek egy sikban, vagy terben csavarodoak. Az egy sikban feltekeredett haz lehet ?involut” jelleg?, azaz az ujabb kanyarulatok teljesen befedik a korabbiakat. A kes?i ammonitesz-felek ujbol kicsavarodnak, a ter minden iranyaban tekeredhetnek, s?t vannak teljesen szabalytalan, fonalgombolyagra hasonlito hazak is (peldaul
Nipponites
).
A Volborthella igen kicsiny merete (1,5 cm) miatt nehezen tanulmanyozhato. A fels? kambriumbol ismert a
Plectronoceras
, amelynek valoszin?leg meg mindig haslabai voltak, de haza szifoval osszekotott kamrakbol allt. A haslab atalakulasa fejlabba talan annak koszonhet?, hogy a kamras haz gazszabalyozasi mechanizmusa lehet?ve tette az aljzatrol elemelkedest, igy az izomkotegek felszabadultak mas tevekenyseghez. Az
ordovicium
elejen mar oriasi, ket meteres hosszt is eler? alakok kerultek el?, mint az
Orthoceras
(vagy Michelinoceras). A
szilur
a nautilusz-felek viragkora, egyszerre voltak jelen a teljesen egyenes hazu formaktol a teljesen becsavarodottig minden atmenetben. A szilur vegen mar hanyatlas tapasztalhato.
Mar a szilurban megjelentek viszont az ujabb tipusu fejlabuak, az
ammoniteszek
, szinten el?szor egyenes hazu fajokkal. Els? ismert kepvisel?juk a
Bactrites
nem. A Bactrites az els?, amelynel a szifonyilas nem a kamravalaszfal kozepen talalhato, valamint a kamravarratvonalban felt?nik egy hatrafele mutato lobus. Az ammoniteszek torzsfejl?dese ezutan a lobavonalak folytonos bonyolodasaval jar, a kes?i alakoknal mar-mar
fraktaljelleg?
. A Bactritesnel meg hatrafele neznek a szifotolcserek, es e keverek jellege miatt vitatott a besorolasa is. Meg a
Goniatitesnek
is hatranez? szifotolcsere van, mig minden tovabbi, az ? csoportjaba sorolt ? es valoszin?leg a Goniatites kozvetlen leszarmazasi vonalaba tartozo ? ammonitesznek el?re nez. A legbonyolultabb lobusa a triasz koru
Pinacoceras
nemnek volt. Ennek egyes fajai elertek az egy meteres atmer?t is.
A
Flexoptychites flexuosus
nev?
faj
kovulete, alatta a lobavonal rajza
A
triaszban
jelennek meg az els? bordazott hazu ammoniteszek. Az egyszer? bordak a kanyarulatok oldalan vannak, majd a kes?bbi formaknal fokozatosan hosszabbodnak, vegul gy?r?kke alakulnak. A gy?r?ket azonban sokszor megszakitja egy hosszanti tarej, amelyet externalis barazdanak nevezunk. A meg kes?bbi valtozatoknal a bordak elagazhatnak. A
juraban
ives, sarlos bordak t?nnek fel. A
kreta
folyaman a bordak ismet egyszer?sodnek, ezzel parhuzamosan a lobavonalak is simulnak, a hazak pedig mar csak lazan, vagy rendszer nelkul tekerednek. Ezek az ugynevezett ?mellekalakok”. A mellekalakok mar a triasz vegen megjelennek, aztan hosszu szunet utan a kreta masodik feleben. Az ammoniteszek evolucios tempoja gyors, sok fajuk kivalo korjelz?, mert rovid ideig, nagy egyedszamban eltek. A jura es kreta id?szakok tagolasa is els?sorban az ammoniteszekre epul.
A bels? vazas fejlabuaknal sok esetben egyaltalan nincs vazelem, ahol van, az egy elcsokevenyesedett egyeneshazu nautiluszfelehez hasonlo. Ez a korulmeny megneheziti a torzsfejl?des vazolasat, ennek ellenere mar a
devonbol
ismert bels? vazas fejlabu maradvanya. A bels? vaz kialakulasara is akad pelda a csigak kozott, amelyeknel egyes fajok kopenye id?szakosan vagy veglegesen korbeveszi a hazat. Az els? olyan vaz, amelyben mar nem ismerhet? fel a lakokamra, a
Parabactritese
.
A bels? vaz harom reszb?l all. A test a
phragmoconus
, amely korkeresztmetszet?, kupos es kamrazott. A kamrakon athalad a csokevenyes szifo, megpedig nem a kamravalaszfalak kozepen, hanem a hasi oldal fele tolodva. A phragmoconus hati oldalan kerek veg? lemez nyulik ki, a
proostracum
. A proostracum valoszin?leg a lakokamra felnyilt, be nem fejezett maradvanya, amely altalaban kitines, neha kisse
aragonitosodik
. Kovetkezeskepp az ?smaradvany anyagban igen ritkan jelenik meg. A vaz harmadik resze a
rostrum
, amely a phragmoconust veget veszi korbe. A csucsanal altalaban tomor meszanyagu. Az ?smaradvanyok tobbseget a rostrum teszi ki.
A bels? vazasok minden kes?bbi formaja valoszin?leg a
Belemnites
-felekb?l alakult ki, talan eppen az
Eobelemnitesb?l
. Fejl?desuk negy elkulonult uton haladt. A
Spirulorostra
a
Spirula
-felek ?se. Ezeknek jellemz?je a becsavart rostrum, a rovid karok, es ket nagyon hosszu fogokar. A
kalmarfelek
hasonloak a Spirulahoz, de bels? vazuk nagyon csokevenyes, legfeljebb a proostracum maradvanya talalhato bennuk. A
szepiafeleknel
is elcsokevenyesedett a rostrum es a phragmoconus, viszont a proostracum er?s. Ez a ?szepiacsont”. Vegul a
nyolckaru polipok
, akiknel a bels? vaz mar teljesen hianyzik.
A rendszerezes alapja ket, egymassal szoros kapcsolatban allo tulajdonsagon alapul. A kuls? vazas fejlabuak mind negy kopoltyuval rendelkeznek, a bels? vazasok pedig kett?vel. Ezert vagy kuls?- es bels? vazas, vagy negy- es ketkopoltyus alosztalyra oszthato fel a csoport. A recens fejlabuak csoportjai es a
fosszilis
fejlabucsoportok osszetetelenek nagyfoku kulonboz?sege miatt az ?slenytani anyag es a mai fejlabuak rendszerezese elter?, de a maiak eseteben is tobb kulonboz? rendszerezes letezik.
Alternativ rendszerezes
[
szerkesztes
]
A tobbi puhatest?t?l valo nagy elteresek miatt id?nkent altorzskent is osztalyozzak a fejlabuakat, igy a legmagasabb els? alkategoria az osztaly:
- Kuls? vazas fejlabuak
osztalya (vagy negykopoltyusok,
Ectocochlia
)
- Bels? vazas fejlabuak
osztalya (vagy ketkopoltyusok,
Coleoidea, Dibranchiata
)
Lasd a
Maxisciences
francia nyelv? Internet-folyoirat angol nyelv? videoit ami egyes polipok intelligenciajat es erdekl?deset tanusitja: A
floridai
tengerparton (USA) filmeztek egy kivancsi polipot. Ez kimaszik a tengerb?l, szetnezni a tengerparton, megragad egy fenykepez?gepet es megprobalja szetszedni.
[3]
Mashol a tengerben az amerikai tengerpart kozeleben egy polip megragad egy fenykepez?gepet, de a buvar lefilmezi bizonyitekkeppen miel?tt az eluszna vele, de azutan a polip nem ellenkezik, es visszaadja a gepet.
[4]
Egy buvar bezar egy polipot egy csavaros bef?ttes uvegbe, de a polip egy perc alatt lecsavarja a tetejet menekulesre keszen.
[5]