A fegyver olyan ember alkotta eszkoz, amellyel hasznaloja kepes sajat testi korlatain tulmen?en tamadast vagy vedekezest vegrehajtani, illetve azok hatasfokat es hatotavolsagat megnovelni. Az alapvet?en letfenntartasra keszitett eszkozoket els?sorban a vadaszatban, majd id?vel haborukban is alkalmaztak. Kes?bb egyes fegyvereket az egymas kozotti bekes celu kuzdelmekben, harci jatekokban (peldaul lovagi tornak , olimpiak ), sportolasi celokra is felhasznaltak es hasznaljak napjainkban is.

Atvitt ertelemben minden, ami kepes masban (targyban, el?lenyben) kart tenni, akar pszichikailag is, fegyvernek tekinthet?. Egy fegyver lehet nagyon egyszer? (mint egy bunko), vagy nagyon bonyolult is (mint egy interkontinentalis ballisztikus raketa ).

A bonyolultabb m?szaki felepites? fegyvert fegyverrendszernek nevezik. A fegyverrendszereket osszetett modon, egymassal fizikailag osszeepitve, vagy virtualis kapcsolatban allva egyuttesen is alkalmazhatjak. Az id?k folyaman a fegyverek fejleszteseire, tarolasaira, alkalmazasaira pontos katonai szabvanyok es jogi el?irasok lettek kidolgozva. Ezen szabvanyok es jogi szabalyozasok biztositjak a fegyver(rendszer) funkciojanak megfelel? optimalis felhasznalasat, azok betartasa a fegyver alkalmazojanak erdeke.

A hazai fegyvertervezest es -fejlesztest a Honvedelmi Miniszterium Technologiai Hivatala (HM TH) iranyitja.

Tortenet [ szerkesztes ]

A fegyverek fejl?destortenete szorosan osszefugg a femkohaszati eljarasok, valamint a termeszet- es m?szaki tudomanyok fejl?desevel.

Az ?skorban a mindennapi eletben alkalmazott fegyverek emberi er?vel m?kodtek, valoszin?sithet?en az ingosagok felhalmozasanak idejen valtak egyre gyakrabban alkalmazotta (ld. haboru ). Ezek minden esetben un. hidegfegyverek voltak (szal- es l?fegyverek egyarant). Az okori Gorogorszagban es a Romai Birodalom idejen a fegyverek, a birodalmak hodito hadjaratai miatt, sokat fejl?dtek. Megjelentek az akkori id?k legnagyobb teljesitmeny? fegyverei (peldaul a gladiusok , a pylon , a balliszta stb.). A kozepkorban tovabbi jelent?s fejl?desen estek at, valamint megjelentek a l?port alkalmazo t?zfegyverek (lovegek) is, egyre inkabb hatterbe szoritva, majd vegleg felvaltva a korabbi hajitogepeket. A fegyverek megnovekedett hatasfoka eredmenyezte az ellenuk kifejlesztett, hatekonyabb ved?eszkozoket es testpancelzatokat, valamint a nagyobb szerkezeti allekonysagu (k?falu, majd kes?bb teglafalu) varakat, vegvar-rendszereket.

A reneszansz koraban a tovabb finomodo femkohaszati eljarasok lehet?ve tettek a meg hatekonyabb es mar elter? kategoriaju lovegek kifejleszteset ( mozsar es agyu ), valamint ezen t?zfegyverek kezifegyverek szintjere valo kicsinyiteset (mordaly, kurtaly, puska , pisztoly) is. Jelent?s es rohamos fejl?dest Europa fegyverfejlesztesi torteneteben az ipari forradalom okozott. Megjelentek a felfegyverzett fahajok, megindult a verseny a tengerfelszinek birtoklasaert, valamint a Fold mas kontinensein gyarmati hoditasok kezd?dtek. A modern kori acelgyartas kikiserletezese lehet?ve tette a t?zfegyverek meretenek jelent?s csokkenteset, ami azok egyre nagyobb szamban valo elterjedeset, megbizhatosaguk, pontossaguk es elettartamuk jelent?s noveleset tette lehet?ve. A " fegyverek forradalma ", a t?zfegyverek elterjedese gyakorlatilag kiszoritotta a hidegfegyvereket a harcterekr?l. A 18 - 19. szazadban uj fegyverkategoriak alig keletkeztek, a meglev?k fejl?dese csak az anyagtechnologia fejl?desevel tartott lepest. Kikristalyosodtak a seregtestek strategiai felepitesei, vezetesi rendjei, harceljarasai. A 19- 20. szazad fordulojan ismet nagyaranyu fejl?des vette kezdetet, ami a mai napig tart. A hadaszatnak , harcaszatnak addig soha nem tapasztalhatoan valtozatos fegyvertara valt elerhet?ve.

A fejl?des f?kent a termeszettudomanyok es az ezeket alkalmazo m?szaki tudomanyok rohamos fejl?desenek tudhato be. Megjelentek az egyesitett l?szert tuzel? ontolt? (felautomata) es onm?kod? (automata) t?zfegyverek, ujabb lovegkategoriak, a g?zhajtasu pancelos hadihajok, a repul?gepek , a tengeralattjarok , a harckocsik , az addiginal joval nagyobb ?rmeret? vasuti lovegek, nagyobb hatasfoku robbanoanyagok, a kulonfele bombak es granatok, a sugarhajtasu repul?gepek, a repul?gep-anyahajok es repul?gep-hordozok , a termonuklearis es az ezeket kivalto precizios csapasmeresre alkalmas fegyverek , a kulonfele raketafegyverek es raketavedelmi fegyverrendszerek, az ?rfegyverek , valamint a nuklearis meghajtasu tengeralattjarok es hadihajok. A 20. szazad vegere megjelentek a pilota nelkul repulni kepes repul?eszkozok , valamint a lezerfegyverek is. Az 1950-es evekt?l az informatika nagyaranyu fejl?desevel lehet?seg nyilt ezen fegyverek legvaltozatosabb modu osszeepitesevel igen bonyolult fegyverrendszerek tervezese es megepitese. Ezen fegyver(rendszer)ek elettartama varhatoan tobbszorosei lesznek a ma alkalmazottaknak. Ezek mar a 21. szazadba mutato fejlesztesek.

Elemei [ szerkesztes ]

• Vezerl? egyseg: a fegyver azon eleme, amelyik segitsegevel a harci resz celba juttathato. Peldaul: szalfegyver eseteben a markolat, hideg l?fegyver eseteben az ij es a nyilvessz?, csoves t?zfegyver eseteben a fegyvercs?, reaktiv hajtasu t?zfegyver eseteben a vezerl? elektronika.
• Harci (rombolo)resz: a fegyver azon eleme, amelyik a kivant hatast eleri a celban.

Csoportositas [ szerkesztes ]

A fegyvereket tobbfelekeppen lehet csoportositani.

Fegyver rendeltetesszer? alkalmazasanak modja szerint [ szerkesztes ]

• Ved?fegyver: Az a fegyver, ami a tamadofegyver elharitasara szolgal. Peldaul: leg- es harckocsielharito lovegek, aktiv harckocsipancelok, ellen-raketa es raketavedelmi rendszerek.
• Tamadofegyver: Minden, a rombolas, pusztitas szerepet betolt? harceszkoz.

Hajtotoltet alkalmazasa szerint [ szerkesztes ]

• Hidegfegyver: Mechanikai energia hajtja a harci reszt a celba. Peldaul: szalfegyverek es hideg l?fegyverek.
• Meleg-/t?zfegyver: Kemiai energia (lobbanas, robbanas) hajtja a harci reszt a celba. Peldaul: csoves t?zfegyverek (kezifegyverek, lovegek), reaktiv hajtasu t?zfegyverek (man?verez? robotrepul?gepek, raketak), iranyitott energiaju fegyverek.

Harci resz mozgasa szerint [ szerkesztes ]

• Szalfegyverek: utesre, szurasra, vagasra alkalmas fegyverek. Peldaul: bot, bunko; darda, landzsa , pika, alabard szurony , kes; kard , szablya ; fejsze, fokos ; stb.

• L?fegyverek :
  • Hidegl?fegyverek: parittya, csuzli, ij, szamszerij, szelpuska.
  • T?zfegyverek : aktiv hajtasu l?fegyver (csoves t?zfegyver), reaktiv hajtasu l?fegyver (raketa), iranyitott energiaju fegyver.

Harci resz hatotavolsaga szerint [ szerkesztes ]

• Kozelharc-fegyver: az emberi vegtagok (harcm?veszetek), szalfegyverek, hidegl?fegyverek (parittya, csuzli), csoves t?zfegyverek (marokl?fegyverek).
• Kis hatotavolsagu fegyver: hidegl?fegyverek (ij, szamszerij, szelpuska), t?zfegyverek (csoves- es reaktiv hajtasu panceltor?/ateget?/repeszt? t?zfegyverek).
• Kozepes hatotavolsagu fegyver: t?zfegyverek. Peldaul: lovegek es raketak.
• Nagy hatotavolsagu fegyver: reaktiv hajtasu es iranyitott energiaju fegyver. Peldaul: Interkontinentalis ballisztikus raketak es lezerfegyverek.

Mozgathatosag szerint [ szerkesztes ]

• Konnyen mozgathato fegyver: kezifegyverek. Peldaul: szalfegyverek, hidegl?- es t?zfegyverek.
• Telepitett fegyver: k?hajito gep, balliszta, loveg, siloba telepitett ICBM.
• Vontatott fegyver: tobbnyire a telepitett fegyverek modernizalt, konnyitett valtozatai (vontatott lovegek).

Jogi fogalma Magyarorszagon [ szerkesztes ]

"fegyver: l?fegyver, gaz- es riasztofegyver, legfegyver, festeklov? fegyver, muzealis fegyver, szinhazi fegyver;" ^[1]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Klabacsek Gyula: Egy kis rendszertan… cim? cikksorozata a Kaliber c. folyoirat 1999/junius (014) ? 2000/junius (026) kozotti szamaiban.
• Adrian Goldsworthy: A romai hadsereg tortenete (Alexandra Kiado, Budapest, 2004)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Ian V. Hogg: A fegyverek enciklopediaja. A k?baltatol az iranyitott raketakig. Guinness fegyverenciklopedia ; ford. Kondorosi Ferenc; Zrinyi, Budapest, 1994
• Fegyvertipusok enciklopediaja. Het evezred fegyvereinek kezikonyve ; f?szerk. David Harding, Randal Gray, szerk. Hope Cohen et al., ford. Dezs? Tamas et al.; Gemini Budapest, Budapest, 1995

Jogszabaly [ szerkesztes ]

• 2004. evi XXIV. torveny a l?fegyverekr?l es l?szerekr?l
• 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekr?l es l?szerekr?l

Egyeb [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Fegyver temaju mediaallomanyokat.

• Archiv: Honvedelmi Miniszterium Fejlesztesi es Logoszitikai Ugynokseg Technologiai Igazgatosag