Edeny korongozas (
Kappadokia
,
Torokorszag
)
A
fazekassag
egetett agyagbol hasznalati targyak, els?sorban edenyek el?allitasaval foglalkozo ?si mesterseg. A fazekasmestert tajnyelven olarosmesternek (roman) vagy gelencsernek (szlav), gerencsernek, goloncsernek is nevezik. Az
iparm?veszet
egyik, talan a leg?sibb valfaja. A
kozeps? k?korszak
, a mezolitikum vege fele
a mez?gazdasag kialakulasanak
kezdetevel egyidej?leg jelenik meg a tortenelemben. A novenytermesztes es allattenyesztes mar biztosit etelfelesleget, amelyet tarolni kell. A letelepult eletforma pedig helyet ad a tarolashoz. Igy szuksegszer? volt a fazekassag letrejotte i. e. 8000 korul.
A fazekas (gerencser,
goloncser
) mester keze alol kikerul? talak, korsok, fazekak keplekeny allagu
agyagbol
keszulnek, amely a szaritast kovet? egetes soran szilard, id?tallo anyagga valik. Ebben az allapotaban a
cserep
a folyadekot atengedi magan, ezert az edenyeket legtobb esetben
mazzal
vonjak be. Az igy kapott szilard bevonat lehet?ve teszi, hogy az edenyben folyadekot is lehessen tarolni.
A fazekassagbol fejl?dott ki a
keramia
,
keramia m?veszet
. A keramia keszit? m?veszt egyszer?en
keramikusnak
vagy
keramikusm?vesznek
nevezzuk.
A regeszet egyes kulturakat sok esetben az agyagedenyek es keramiak formaja es diszitese alapjan emliti. Peldaul
harangedenyes kultura
,
szalagdiszes keramia kulturaja
,
zsinegdiszes keramia kulturaja
.
A legelterjedtebb alakitasi technikak
[
szerkesztes
]
Hagyomanyos fazekaskorong
Erfurt
,
Nemetorszag
A legismertebb hagyomanyos munka a korongozas. A kulonboz? korokban es elter? kulturakban kialakult, egymashoz nagyon hasonlatos eszkozoknek az a kozos vonasa, hogy egy kerek lapot fugg?leges kozponti tengelyen, vizszintesen gyorsan forgatnak. Ezt a forgo mozgast sok esetben a fugg?leges tengely also vegen lev? nagyobb fakorong labbal valo hajtasaval erik el. A fels? forgo lapra kerul a tisztitott (sz?rt) agyag, amelyet a szuntelen forgas kozben vizesen formalnak. A fazekas nedves kezzel, illetve egy vizes b?rdarabbal alakitja a teszta kemenyseg? agyagbol formalodo edenyt. Az igy keszult targy minden esetben ?forgastest”, amelyet kes?bb mar allo helyzetben alakitanak tovabb. Peldaul kancso keszitesenel a kiont? reszt es a fulet utolag keszitik el.
Barmilyen alaku, nem csak forgastestet formalo edeny vagy targy keszulhet ezzel a technikaval. A felrakast leggyakrabban a nagymeret? edenyek keszitese soran alkalmazzak. A korongozashoz hasznalt nedves agyagnal kisse szilardabb alapanyagbol hurkakat formalnak, ezeket korkorosen egymasra helyezve hozzak letre a kivant alakot. A hurkakat osszedolgozva ? ez tortenhet kezzel, vagy kezben tartott szerszammal is ? homogen feluletet hoznak letre.
Gipszb?l
keszult negativ formaba preselik a nedves agyagot. A
gipsz
a nedvesseget ?kiszivja” az agyag feluleteb?l, igy az konnyen kivehet? a formabol. Az igy kapott targyat meg nedvesen vegs? formara alakitjak.
?si
ormeny
urna felrakott edenytest, mintazott vesett diszitessel
A leg?sibb diszitesi eljaras, amit mar az ?skorbol fennmaradt cserepedenyeken is megtalalhatunk, a karcolt, vesett motivumok megjelenese. Ezeket a meg nedves anyagu edeny falaba karcoltak, akar egy kis fa ag segitsegevel. Az edeny szaritasa utan is van lehet?seg mechanikus diszitesre. Az ugynevezett
kavicsolas
eseteben a meg nyers, de mar szaradt edenyt folyami kavics sima feluletevel megdorzsolve a nyers cserepen sima felulet jon letre. Ez az egetes utan fenyesse valik, ami elut a kornyezet homogen matt feluletet?l. Ezt az eljarast alkalmazzak a fekete keramiak eseteben is.
Az edenyeket egyszin? alapmazzal latjak el, amelyet egetessel szilarditanak meg. Erre az alapra keszulhet tobb szinnel a ?festett” diszites. Az irokaval felvitt szines minta keszulhet a nyers edenyre, vagy a nyers alapmazra, de akar egetett mazas alapra is.
Fatuzeles? kemence,
?rseg
Az edenyeket, egyeb hasznalati targyakat kiszaritjak, majd kiegetik. Az egetes mindig az adott anyagnak megfelel? h?fokon tortenik. A legfontosabb feltetel, hogy az egetesi h?mersekletet nagyon lassan erje el a kemence. Nem ritka, hogy ehhez 6-8 orat is varni kell. A leh?lesnek is minel hosszabb id?t kell hagyni, hogy a kiegetett targyak feszultsegmentesek legyenek. A kemencebe helyezett targyak a kemencevel egyutt h?lnek a kornyezeti h?mersekletre. Nem ritka, hogy az egetes folyamata tobb napot is igenybe vesz. Vannak egesz magas h?mersekletet igenyl? keramia anyagok, amik mar atvezetnek a
porcelankeszites
teruletere. Maga a porcelan is egy specialis szilikatalapu anyag, ami magas egetesi h?mersekleten kapja meg vegs? formajat.
Redukcios technika
[
szerkesztes
]
Az egetes tortenhet foldbe vajt ?godorben”, ahol a nyers edenyek, targyak egymasra kerulnek es a t?z taplalasahoz szukseges faanyagot is koze helyezik. Az igy keszitett ideiglenes kemenceben, azt felulr?l lefedve, lassu t?zon ovatosan athevitik, kiegetik a targyakat. Az igy kapott cserep felulete az oxigenhianyos korulmenyek miatt kismertekben elszinez?dik, ami altal szep feluleti szinek jelennek meg rajta. A fekete edenyek egetese is hasonlo alapelven tortenik. Ott a csereppel kozvetlenul erintkez? egestermekek vonjak el az oxigent a cserep vasoxid tartalmabol (redukaljak), amit?l megfeketedik a targy.
Ilyen peldaul a
rakutechnika
ez tulajdonkeppen redukcios, oxigenhianyos egetesi eljaras, amely soran a magas egetesi h?merseklet alatt az egestermekek a keramiatargyak anyagatol vonjak el az oxigent (redukaljak), ami hatasara a cserep voros szinet ado haromertek? vasoxid (Fe2O3) ketertek? fekete szin? vasoxidda (FeO2) redukalodik, megvaltoztatva a targy szinet. Az edenyeket borito mazakban a redukcios eljaras szinten kulonleges szinhatasokat, femes kivalasokat okoz.
Fatuzeles? kemence
[
szerkesztes
]
A hagyomanyos fazekasm?helyben fatuzeles? kemenceben egetik ki az edenyeket. A kemencet olyan modon epitik meg, hogy az tobbszor is hasznalhato legyen, es a tuzel?anyag egestermekeit?l ne szinez?dhessen el az edeny.
Elektromos kemence
[
szerkesztes
]
A kulonboz? elektromos kemencekben a fent leirt eljarast korszer? eszkozokkel es anyagokkal, de lenyeget tekintve azonos eljarasnak vetik ala a nyers edenyeket.
A kulonboz? gazuzem? kemencekben a fent leirt eljarast korszer? eszkozokkel es anyagokkal, de lenyeget tekintve azonos eljarasnak vetik ala a nyers edenyeket.
A
rakukeramia
targyak egetesehez altalaban - keramiaszalas paplanbol vagy szigetel? teglabol keszult - konny? falazatu, tobbnyire gazeg?vel f?tott
kemencet hasznalnak. Ez az eljaras altalaban 850-950 Celsius fok koruli h?mersekletre hevitik a targyakat, majd hirtelen vasfogoval el?keszitett foldagyba helyezik ?ket. A redukalo anyagokbol kepz?d? fust szenszemcsei behatolnak a maz repedeseibe es a massza porusaiba. Kihasznalva a korom dekorativ hatasat ??si”, a t?z es a fold kolcsonhatasat, termeszetesseget erzekeltet? targyak keszulnek.
Tejeskocsog
Mez?turrol
Folyadek tarolasara keszult edenyek
[
szerkesztes
]
Agyagpalack dugo - 14. szazad, Diosgy?r vara
- Korso
: 5-10 literes mazatlan, viz hordasara es tarolasara keszitettek
- Bokaly
: egyful? mazas agyagkancso. Ebb?l kinalta a bort a gazda a vendegeinek
- Butella
: palinkat tartottak benne
- Ivoedeny: a
bogre
volt
F?zesre szolgalo cserepedenyek
[
szerkesztes
]
A legregebbi f?zesre szolgalo cserepedeny az
agyag
bogracs
. Ebb?l fejl?dott ki a fazek, ami 5-30 literes volt.
A
cserepserpeny?
ben b? zsiradekban sult hus keszult. Alakja hosszukas tal, felhajlo szellel (labbal vagy anelkul keszult).
F?z?edenykent szolgalt meg a
csereplabas
, aminek fogantyuit es labait egybedolgozta a mester az edennyel.
A fazekasok nagy talalekonysagrol teve bizonysagot nemcsak kezreallo, jol hasznalhato tetszet?s darabok letrehozasara torekedtek, hanem a praktikumra is.
Cserepb?l keszult jatekok
[
szerkesztes
]
Cserepsipok
Trefas kedv? mesteremberek szivesen keszitettek
csalikancsot
, amit, ha nem ismer az ember, hamar a nyakaba onti a vizet a szaja helyett.
Majoros Gyorgy is irt rola egy nagyon kedves tortenetet:
A nadudvari csalikorso legendaja
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]