A
Vizsolyi Biblia
cimlapja
A
fakszimile, faximile
vagy
facsimile
(
latinul
:
fac simile
, a. m. ?tedd hasonlova”) jelentese hasonmas kiadas, azaz kepnek, szovegnek,
keziratnak
,
kottanak
,
okmanynak
, rajznak, nyomdai sokszorositassal keszult, eredeti meret?, teljesen h? masa. Nagy jelent?seg? olyan esetekben, amikor az eredeti ertekes irat elpusztulasatol, elkallodasatol kell tartani, illetve ha egy
unikumot
az eredetihez teljesen h? formaban nagyobb peldanyszamban akarnak hozzaferhet?ve tenni. A
19. szazad
masodik harmadaig atrajzolas utan
rez
- vagy
fametszetr?l
, illetve k?rajzrol keszult, ujabban a fenykepezes alapjan szokasos sokszorosito modokon: a fenymasolatokrol klisirozassal, fenynyomatrol (fotoprint) allitjak el?.
Hasznositasa, funkcioi
[
szerkesztes
]
A fakszimileknek tobbfele hasznositasi modja, ?felhasznalasa” van:
- kozgy?jtemenyek allomanyanak kulturalis gyarapitasa,
- az eredeti dokumentumok helyettesitese, ezaltal a megovasuk az elhasznalodastol,
- kutatasi celokra valo felhasznalas,
- a gy?jt?k igenyeinek kiszolgalasa.
A 19. szazad masodik feleben (a szazad vegen). Korabban is probalkoztak fakszimilek kozreadasaval, de mas modszerekkel. Ezek a modszerek nem voltak eleg fejlettek, hiszen csak a 19. szazad vegen teremtette meg a m?szaki fejl?des a fototechnika es a szovegsokszorositas kozotti kapcsolatot. A korabbi, ma mar elmaradottnak t?n? modszerek koze tartozott a rezmetszet es a
litografia
felhasznalasa is, de el?fordult olyan is, hogy kezzel keszitettek egyedi peldanyokat (az eredetihez majdnem teljesen h? masolatokat). Ezek a megoldasok azonban nem voltak tokeletesek.
A fakszimile es a reprint kozotti kulonbseg
[
szerkesztes
]
Ursula Struzl, a
grazi
szekhely? Akademia Nyomda es Kutatointezet (Akademische Druck und Verlagsanstalt) vezet? munkatarsa szerint a kulonbseg a fakszimile es a reprint kozott abban rejlik, hogy mig a fakszimilek a legaprobb reszletekben is (kotes, irashordozo, szinek) a legigenyesebb
bibliofil
szempontokat is figyelembe veve kovetik az eredeti dokumentumokat; addig a reprint els?sorban hasznalati igenyeket probal kielegiteni kevesbe igenyes modon, az eredeti dokumentum fotomechanikus uton torten? ujranyomasaval. Ursula Struzl szerint a reprint (nemi tulzassal) az olvasonak, mig a fakszimile a gy?jt?knek keszul. Nem veletlenul allitja ezt, hiszen a reprint nem reprezentativ, azaz sokkal olcsobb is, mivel egyszer? papirra nyomjak. Szemben a fakszimilevel, amely az eredeti dokumentumot utanzo, korabeli kotesben jelenik meg. Az igazi fakszimile ugyanis meglehet?sen koltseges kiadvany. Ursula Struzl azt vallja: a fakszimilenek legalabb olyan hosszu elettartamunak kell lennie, mint az eredeti dokumentumnak, hiszen tobb szaz evig meg kell ?riznie szineit, koteset stb. Az elvart tokeletessegnek azonban nem minden fakszimile felel meg. Vannak un. pszeudo-fakszimilek, amelyekre csak reszben igaz a tokeletesseg.
A fakszimile tartalma
[
szerkesztes
]
Lenyege, hogy mindenben megegyezzen az eredetivel, hiszen ki kell elegitenie a gy?jt?k igenyet, ugyanakkor ki kell szolgalnia a tudomanyos igenyeket is. Egy dokumentum (pl.
kodex
) hasonmasa mindenben azonos kell, hogy legyen az eredetivel, megis a kozreadas soran szamos valtozas/valtoztatas is fellephet, hiszen sokkal szebb hasonmas kiadast is lehet kesziteni, mint amilyen az eredeti dokumentum. Ennek oka, hogy az eredetin lehetnek serulesek vagy utolagos bejegyzesek, de akar a szinek is kifakulhatnak az id? miatt.
Az els? magyar fakszimilek
[
szerkesztes
]
Horvat Istvan
, a
reformkor
jeles tortenetiroja els?kent a Tudomanyos Gy?jtemeny cim? folyoirat 1833/34-es evfolyamaiban 26 kozepkori magyar oklevel es egyeb nem diplomatikai jelleg? dokumentumok fakszimilejet tarta a nyilvanossag ele.
Fakszimilek kiadasa, kozreadasa Magyarorszagon
[
szerkesztes
]
Magyarorszagon
els?sorban a
Magyar Helikon Konyvkiado
jart elen a fakszimilek kiadasaban. A Magyar Helikon 1982. januar 1-jen kezdte meg m?kodeset az
Europa Konyvkiadobol
kivalva. Allami tamogatas nelkuli, sajat oner?b?l gazdalkodo kiado volt ekkor. Elen jart a m?vel?destortenet, a tortenelem, a szepirodalom es a kepz?m?veszet kulonboz? temakoreiben megjelent fakszimilek kiadasaban. Tobbek kozott itt jelentettek meg a
Jordanszky-kodex
, a
Codex Germanius
, a
Vizsolyi Biblia
es a
Nekcsei Biblia
hasonmas kiadasait.
- Uj magyar irodalmi lexikon I. (A?Gy).
F?szerk. Peter Laszlo. Budapest: Akademiai. 1994. 786?787. o.
ISBN 963-05-6805-5
- Pogany, Gyorgy.
A magyar konyvgy?jt? kalauza
(magyar nyelven). Budapest: Kiss Jozsef Konyvkiado, 292-297. o. (2005).
ISBN 963-85500-3-1
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]