Fahd ibn Abdul-Aziz Al Szaud
??? ?? ??? ?????? ??????
|
 |
|
| Szaud-Arabia kiralya
|
| Uralkodasi ideje
|
| 1982
.
junius 13.
?
2005
.
augusztus 1.
|
| El?dje
| Khalid ibn Abdul-Aziz
|
| Utodja
| Abdullah ibn Abdul-Aziz
|
| Eletrajzi adatok
|
| Uralkodohaz
| Szaud-haz
|
| Szuletett
| 1921
.
marcius 16.
Rijad
|
| Elhunyt
| 2005
.
augusztus 1.
(84 evesen)
Rijad
|
| Nyughelye
| Al Oud temet?, Rijad
|
| Edesapja
| Abdul-Aziz ibn Szaud
|
| Edesanyja
| Hassza bint Ahmed Al Szudairi
|
| Testvere(i)
|
- Seeta bint Abdulaziz Al Saud
- Al-Bandari bint Abdul-Aziz Al Saud
- Al Jawhara bint Abdulaziz Al Saud
- Latifa bint Abdulaziz Al Saud
- Musa'id bin Abdulaziz Al Saud
- Mutaib bin Abdulaziz Al Saud
- Muhammad bin Abdulaziz Al Saud
- Turki I bin Abdul
- Khalid szaudi kiraly
- Fejszal szaudi kiraly
- Szaud szaudi kiraly
- Turki II bin Abdulaziz Al Saud
- Mishaal bin Abdulaziz Al Saud
- Abdul-Rahman bin Abdulaziz Al Saud
- Sattam bin Abdulaziz Al Saud
- Sultan bin Abdelaziz
- Nayef bin Abdelaziz
- Szalman szaudi kiraly
- Ahmed bin Abdulaziz Al Saud
- Abdul Majeed bin Abdulaziz Al Saud
- Hazloul bin Abdulaziz Al Saud
- Badr bin Abdulaziz Al Saud
- Fawwaz bin Abdulaziz Al Saud
- Mashhur bin Abdulaziz Al Saud
- Abdul Ilah bin Abdulaziz Al Saud
- Bandar bin Abdulaziz Al Saud
- Abdullah szaudi kiraly
- Mamdouh bin Abdulaziz
- Mansour bin Abdulaziz Al Saud
- Nasser bin Abdulaziz
- Nawwaf bin Abdulaziz Al Saud
- Talal bin Abdulaziz Al Saud
- Saad bin Abdulaziz
- Muqrin bin Abdulaziz Al Saud
- Thamir bin Abdulaziz Al Saud
- Haya bint Abdulaziz Al Saud
- Luluwah bint Abdul-Aziz Al Saud
- Sultana bint Abdul-Aziz Al Saud
- Majid bin Abdulaziz Al Saud
- Mishari bin Abdulaziz Al Saud
- Hamoud bin Abdulaziz Al Saud
- Abdul Muhsin bin Abdulaziz Al Saud
|
| Hazastarsa
| Al Jawhara bint Ibrahim Al Ibrahim
|
| Gyermekei
|
- Sultan bin Fahd
- Abdul Aziz bin Fahad
- Mohammad Bin Fahd
- Faisal bin Fahd
- Saud bin Fahd Al Saud
|
|
 |
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Fahd ibn Abdul-Aziz Al Szaud
,
arabul
: ??? ?? ??? ?????? ?????? (
Rijad
,
1921
.
marcius 16.
? Rijad,
2005
.
augusztus 1.
)
Szaud-Arabia
kiralya.
Fahd 1921. marcius 16-an szuletett
Rijadban
,
Abdul-Aziz kiraly
nyolcadik fiakent. Anyja Hassza bint Ahmed Al Szudairi volt. Hat occsevel egyutt ?k alkottak a Szudairi Heteket. Tanulmanyait el?bb a kiralyi haz sarjait oktato rijadi Hercegi Iskolaban, majd a mekkai Vallastudomanyi Intezetben vegezte.
Az ifju herceg mar koran tagja lett a kiralyi tanacsado testuletnek. 1945-ben, els? hivatalos kulfoldi kikuldetesen reszt vett az
ENSZ
alapokmanyanak
San Francisco-i
alairasan. Ezen az uton
Fejszal batyjat
kiserte el, aki az orszag kulugyminiszteri posztjat toltotte be. 1953-ban Fahd el?szor vezette a szaudi kulfoldi kuldottseget, amikor reszt vett
II. Erzsebet angol kiralyn?
koronazasan. 1953. december 24-en oktatasugyi miniszterre neveztek ki.
1959-ben Fahd herceg vezette a szaudi delegaciot az
Arab Liga
1959-es ulesen. 1962-ben ? lett az orszag belugyminisztere, 1967-ben pedig Fejszal kiraly az ? szamara letrehozta a masod-miniszterelnokhelyettesi posztot, amellyel egyertelm?ve tette, hogy Fahd
Khalid herceg
utan a masodik az oroklesi sorrendben. A miniszterelnoki cimet hagyomanyosan a kiraly tartotta fenn maganak, a miniszterelnok-helyettesi teend?ket pedig a tronorokos vegezte.
Ennek megfelel?en, miutan 1975-ben Fejszal kiralyt meggyilkoltak es Khalid orokolte a tront, Fahd el?lepett els? miniszterelnok-helyettesse es tronorokosse. Bar Abdul-Aziz fiai kozott ketten is id?sebbek voltak nala, Nasszer herceget alkoholmergezesi botranya, Szaad herceget pedig jellemgyengesege miatt a csalad alkalmatlannak itelte a tronra.
Khalid kiraly nem erdekl?dott kulonosebben a politika irant, igy a kormanyzati munka nagyobbik resze Fahdra maradt; miniszterelnok-helyetteskent joval nagyobb hatalom volt a kezeben mint Khalidnak Fejszal idejeben.
1979
. november vegen, amikor radikalis iszlamista fegyveresek
elfoglaltak a mekkai nagymecsetet
, Fahd miniszterelnok-helyettes eppen a
Tuneziaban
tartozkodott, az
arab csucsertekezleten
. A kiraly a mecset visszafoglalasaert inditando hadm?velet iranyitasat Fahd occseire, Szultan es Najef hercegre bizta.
Khalid 1982. junius 13-an szivrohamban meghalt, es Fahd lett Szaud-Arabia otodik kiralya. Uralkodokent mar kevesbe volt aktiv az orszag kormanyzasaban, mint korabban.
Jimmy Carter
es Fahd herceg az 1977-es washingtoni latogatasan
Fahd aktiv kulpolitikat folytatott es az orszag jovedelmenek 5,5%-at koltotte kulonboz? segelyekre az ENSZ-en, a Szaudi Fejlesztesi Alapon vagy a OPEC Nemzetkozi Fejlesztesi Alapon keresztul. Nagy osszegekkel tamogatta a boszniai muszlimokat a
jugoszlav haboruban
es a
nicaraguai
kontraknak is "1984 majusatol decembereig havi egymillio dollart" adomanyozott. Jelent?s mertekben tamogatta a palesztinokat a
zsido allam
elleneben. Ezzel egyidej?leg viszont szoros szovetsegesi kapcsolatokat apolt az
Egyesult Allamokkal
, ahogyan egyszer mondta "Allah utan az Egyesult Allamokban bizhatunk leginkabb"
Fahd kiraly igyekezett elsimitani az arab orszagok kozotti ellenteteket. Kidolgozott egy beketervet az
Algeria
es
Marokko
kozotti konfliktus megoldasara es az 1989-es
Taifi Egyezmennyel
vegre elerhet? tavolsagba kerult a
libanoni polgarhaboru
lezarasa. ? vezette az arab orszagok tiltakozasat, amikor
Szaddam Husszein
1990-ben lerohanta
Kuvaitot
.
A szaudi kiralyi csalad tartott t?le, hogy az
irani forradalom
utan, orszagukban is felutheti fejet egy iszlamista koztarsasagparti mozgalom. Emiatt Szaud-Arabia jelent?s osszeggel tamogatta
Irakot
annak
Iran
elleni haborujaban es engedmenyeket tettek a konzervativ vallasi koroknek. Hogy mutassa vallasi elkotelezettseget, Fahd 1986-ban az "?felsege" cim helyett bevezette a "Ket Szent Mecset Felugyel?je" cimet.
1990-ben Szaddam Husszein
megszallta Kuvaitot
, kirobbantva az
obolhaborut
es az iraki hadsereg (amely akkor a leger?sebb volt a Kozel-Keleten), a szaudi hatar kozvetlen kozeleben allomasozott. Fahd engedelyezte az Irak-ellenes koalicio csapatainak a szaudi felsegterulet hasznalatat, majd az amerikai csapatok elhelyezeset is. Emiatt kes?bb sok kritikat kapott a konzervativ es vallasi korokt?l; allitolag
Oszama bin Laden
is emiatt forditott hatat hazaja kormanyanak.
Karl Carstens
az NSZK elnoke es Fahd kiraly 1982-ben
Fahd kiraly hatarozottan ellenezte a politikai reformokat. 1992-ben szaudi ertelmisegiek peticioval fordultak az uralkodohoz, a politikai kepviselet kiszelesiteset es a kiralyi csalad koltsegeinek csokkenteset kerve. A kiraly el?szor elutasitotta ?ket, de mikor kitartoan koveteltek a reformokat, tobbeket bebortonoztetett vagy megfosztott allasatol.
Bar a kiraly otthon ugy mutatta magat, mint aki szigoru vallasi torvenyek szerint el, kulfoldon annal inkabb fitogtatta gazdagsagat. A
Francia Rivierat
147 meteres luxusyachtjan, a 100 millio dollarba kerul?
Abdul-Azizon
latogatta. A hajon ket uszomedence, tancterem, konditerem, szinhaz, hordozhato kert, valamint ket m?t?vel es intenziv reszleggel felszerelt korhaz volt talalhato; vedelmet negy
Stinger raketa
alkotta. A kiraly sajat 150 millio dollaros
Boeing 747-es
repul?gepe szok?kuttal is fel volt szerelve. Londoni utjain tobb millio dollart veszitett a kaszinokban es a brit torvenyeket megkerulve felberelte a szemelyzetet, hogy az engedelyezett id?n tul, ejjel a hotelszobajaban is jatszhasson
rulettet
vagy
blackjack-et
.
Fahd kiraly idejen a kiralyi csalad luxuskiadasai megdontottek minden korabbi rekordot. Uralkodasa elejen kototte meg Szaud-Arabia es Nagy-Britannia az
Al-Yamamah fegyvervasarlasi szerz?dest
, amellyel kapcsolatban felmerult a korrupcio gyanuja es az orszagnak tobb mint 90 milliard dollarjaba kerult. Ezt a penzt eredetileg infrastrukturalis beruhazasokra szantak, igy egeszen 1999-ig az utepites, az oktatas- es egeszsegugy forrashiannyal kuzdott. Jelent?s ipari fejlesztesek els?sorban az olajiparban tortentek.
Egy 1992-es rendeletevel megvaltoztatta a tronoroklesi szabalyokat. Azel?tt a jeloltek kora es a kiralyi csalad megallapodasa dontott a tronorokos szemelyer?l, ami tul nagy teret adott az intrikaknak es spekulacioknak. Az uj szabalyok szerint a kiralynak joga van a jeloltek kozott azok kepessegei alapjan valasztani es Abdul-Aziz unokai is szoba johetnek leend? uralkodokent.
Fahd szemelyes vagyona a
Fortune magazin
szerint 1988-ban 18 milliard dollar volt, amivel ? volt a vilag masodik leggazdagabb embere. 2002-ben 25 milliard dollarra becsultek vagyonat.
Agyverzese es halala
[
szerkesztes
]
Fahd kiraly er?s dohanyos volt es tulsulyos is; hatvanas eveiben
cukorbetegsegt?l
es
reumatol
is szenvedett. 1995. november 29-en sulyos
agyverzesen
esett at, amelyb?l soha nem tudott teljesen felepulni. 1996. januar 2-an a kormanyzati munkat atadta a tronorokosnek,
Abdullah hercegnek
, bar februar 21-en formalisan visszatert kotelezettsegeihez. Bar jarni mar csak bottal tudott vagy toloszeket hasznalt, a kiraly igyekezett reszt venni a uleseken es latogatokat is fogadott. A hivatalos utakra azonban mar csak Abdullah utazott es a kiraly gyakran honapokig kulfoldon tartozkodott, legid?sebb fia 1999-es halalakor meg a temetesere sem utazott haza.
Fahd kiralyt 2005. majus 27-en egy rijadi korhazba szallitottak, augusztus 1-en pedig bejelentettek, hogy 84 eves koraban elhunyt.
Fahd ibn Abul-Aziznak osszesen 12 felesege volt, akikt?l hat fia es negy lanya szuletett.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Fahd of Saudi Arabia
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]