A
kemiai fugg?seg
vagy orvosi szaknyelven
kemiai dependencia
(ismertebb neven gyogyszer-dependencia vagy kabitoszer-dependencia) bizonyos anyagokkal szemben kialakulo psziches es fizikai fugg?seget jelent. Az elnevezest akkor hasznaljak, ha az egyen onmaga oromenek kielegitese erdekeben er?s bels? kenyszert erez a vegyulet, a ?szer”, a kabitoszer, a gyogyszer bevetelere annak psziches, oromszerz? hatasai miatt, vagy a ?szer” hianya okozta kellemetlen elvonasi tunetek elharitasa erdekeben.
[1]
[2]
A koznyelv ezt a fogalmat gyakran ? helytelen terminologiat hasznalva ?
drogfugges
nek nevezi.
[* 1]
[3]
A ?szer” terminologiaja
[
szerkesztes
]
A kemiai dependenciat kivalto anyagok szarmazasi helyukt?l es felhasznalasi teruletukt?l fugg?en sokfelek lehetnek, peldaul egyes
gyogyszerek
, novenyi kivonatok, ipari kemikaliak vagy szintetikus, illegalis, tudatmodositasra alkalmas anyagok stb.
[3]
Az alabbi szoveg a dependencia reszletes targyalasa soran az egyszer?bb, rovidebb es attekinthet?bb megfogalmazas erdekeben ezekre a
?szer”
megnevezest hasznalja.
A fugg?seg jellege
[
szerkesztes
]
A szerhasznalo egyenben kialakulo kemiai fugg?segnek psziches es fizikai megjelenesi formaja kulonboztethet? meg.
[3]
A psziches es fizikalis fugges egyuttes kialakulasat
addikcio
nak nevezik.
[4]
A psziches fugges
az egyen ?szerkeres?” magatartasaban, a szer megszerzesere kenyszerit? vagyban, sovargasban fejez?dik ki. Ezt a jelenseget ? ami akkor alakul ki, ha az egyen nem jut hozza kell? id?ben a szukseges adagjahoz ? nevezi a szaknyelv gyogyszerehsegnek, kabitoszer-ehsegnek vagy roviden ?szer”-ehsegnek. Amennyiben a szer megszerzese sikerrel jar, az egyen kenyszert erez annak bevetelere, hasznalatara, onmaga oromenek kielegitese celjabol. A fugg? szemely ?szerkeres?” magatartasa kozben vagy a szer hasznalata es befolyasa alatt jellemz?en mindennem? felel?sseget haritva, nem tor?dik onmagaval, csaladjaval, munkajaval, kornyezetevel, a sajat egeszseget sem kimelve a szer hasznalatara torekszik.
[5]
Fizikai fugges
kialakulasarol beszelhetunk olyan esetben, amikor a szer hasznalatanak abbahagyasa vagy terapias celu megvonasa kovetkezteben a szerre jellemz? elvonasi tunetek allnak el?. A megvonasi tuneteket a szaknyelv absztinencia-szindromanak is nevezi, mely tunetek gyakran ellentetesek a megvont szer akut hatasaival.
[4]
Az orvosi szaknyelv az igy kialakult ?ellentuneteket” nevezi (az angol nyelvb?l atvett szoval) ?rebound”-nak. Altalanossagban elmondhato, hogy a megvonasi tunetek a hasznalt szer mar nagyon csekely mennyisegevel enyhithet?k, melyet a fugg? szemelyek gyogyitasa soran gyakran fel is hasznalnak.
[3]
Mig tehat a psziches fuggest okozo szereknel a gyonyor ismetelt atelese erdekeben tortenik a szer alkalmazasa, addig a fizikalis dependencia eseten a szerhasznalo azert nyul ujra a szerhez, mert a kellemetlen elvonasi tunetek ateleset akarja elkerulni.
[5]
A psziches fugg?seg a legtobb esetben megel?zi a fizikai fugg?seget, de nem szuksegszer?en vezet ahhoz.
[6]
Keresztdependencia
[
szerkesztes
]
Keresztfugg?segnek (vagy keresztdependencianak) nevezi a szaknyelv a fugg?segnek azt a tipusat, amelyben az azonos hatastani csoportba tartozo fugg?segert felel?s szerek egymassal helyettesithet?k. Keresztdependencia altalaban akkor alakul ki, ha a hasonlo kemiai szerkezet? anyagok ugyanazon farmakologiai tamadasponton (
receptoron
) keresztul hatnak vagy hatasuk ugyanazon a mechanizmuson alapszik. Egyszer?bb megfogalmazasban ?fugg?segi helyettesithet?seg” all fenn ket szer kozott. Ilyen esetekben a szerhasznalo az egyik szer megvonasa okozta hianytuneteket vagy a kinzo szerehseget egy hasonlo kemiai szerkezet? es hatasmechanizmusu szer alkalmazasaval kepes enyhiteni, ezzel akaratlanul is tovabb fenntartva a fuggeset a szert?l.
[4]
Keresztfugg?seg alakulhat ki peldaul az
opioidok
csoportjan belul. Az opioidok (morfin, heroin stb.) ugyanahhoz a receptorhoz kot?dnek, ezert ugyanazt a hatast erik el meg akkor is, ha az affinitasuk a kot?helyhez kulonboz? er?sseg?. Hasonlo keresztdependencia (tehat helyettesithet?seg) figyelhet? meg az alkohol, benzodiazepinek, barbituratok kozott is, ahol az egyik szer kepes a masik altal okozott elvonasi tuneteket megszuntetni.
[3]
A dependencia orvosi diagnozisa
[
szerkesztes
]
A szerfugg?seg pszichiatriai betegseg, amellyel a pszichiatria, azon belul az
addiktologia
foglalkozik. A dependenciaval kapcsolatosan az Amerikai Pszichiatriai Tarsasag
(American Psychiatric Association, APT
)
[* 2]
nemzetkozileg is elfogadott diagnosztikai kriteriumokat fogalmazott meg. Az APT a megallapitasokat a
Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders
[* 3]
cim?, szakembereknek irt kezikonyveben, mint ajanlast jelentette meg, lehet?ve teve ezzel a pszichiatriaban a nemzetkozileg egyseges szempontrendszer alkalmazasat a dependencia felismereseben es terapiajaban.
Az ajanlasban foglaltak szerint dependenciaval diagnosztizalhato az a szemely, akinel a szerrel kapcsolatosan az alabbi megallapitasokbol minimum harom allitas fennall.
- - A szert (itt gyogyszert) nagyobb dozisban vagy gyakrabban alkalmazzak, mint az terapiasan indokolt lenne.
- - A szer hasznalatanak leallitasara vagy a dozis csokkentesere tett er?feszitesek sikertelenek.
- - Az egyen eleteben kozponti szerepet tolt be a szerhez valo hozzajutas, a hasznalat, illetve a hatasok kiheverese.
- - A szerhasznalonal gyakoriak az elvonasi tunetek vagy azzal kapcsolatos mergezesi (intoxikacios) tunetek.
- - A szerhasznalo a szer hatasanak kovetkezmenyekent lemond csaladi, barati kapcsolatairol, felboritja korabbi szocialis, tarsadalmi szokasait.
- - Annak ellenere, hogy a szer sulyos fizikai es pszichikai mellekhatasokat okoz, az egyen megis folytatja a folyamatos hasznalatot.
- - A szer hasznalata soran kifejezett
hozzaszokas
(
tolerancia
) alakul ki.
- ↑
A drogfugges szohasznalat helytelensege a ?drog” megnevezesb?l fakad. A ?drog” szo hivatalos (orvosi, gyogyszereszi) hasznalatban a gyogyszerkeszitmenyekhez hasznalt termeszetes eredet? alapanyagokat jelenti. Tehat sem gyogyszert, sem kabitoszert nem jelent. Hetkoznapi szohasznalatban a ?drog” szabadon ertelmezett fogalom, amelyet az utca embere batran hasznal gyogyszerekre, kabitoszerekre, tudatmodosito pszichotrop anyagokra. A jog a kabitoszerekkel kapcsolatos torvenyek es rendeletek szovegeben a ?drog” kifejezest ? annak pontatlan ertelme, definialatlansaga miatt ? nem hasznalja, keruli.
- ↑
Az Amerikai Pszichiatriai Tarsasag a pszichiaterek szakmai szervezete az Egyesult Allamokban, es egyben a vilag legnagyobb pszichiatriai szervezete, melynek ? a zomeben amerikai tagok mellett ? szamos mas orszag pszichiatere is tagja. A
Washington DC
kozpontu tarsasag a kulonfele szakmai folyoiratok, szakmai ajanlasok, brosurak, kezikonyvek kiadasa mellett a psziches betegsegekkel kapcsolatos tudomanyos kutatasokat is tamogatja.
- ↑
Mentalis zavarok diagnosztikai es statisztikai kezikonyve
- ↑
Szekeres Laszlo:
Orvosi gyogyszertan
. Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 65. oldal
ISBN 963-240-111-5
- ↑
Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.:
Principles of neuropsychopharmacology
. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 530?532. oldal. ISBN 0?87893?175?9
- ↑
a
b
c
d
e
Gyires K., Furst Zs.:
A farmakologia alapjai
, Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 512?513. oldal,
ISBN 978 963 226 324 3
- ↑
a
b
c
William A. McKim:
Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology.
Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadas, 2003. 42?43. oldal.
ISBN 0-13-048118-1
- ↑
a
b
Fonyo A.:
Az orvosi elettan tankonyve
, Medicina Konyvkiado Zrt., Budapest, 7. kiadas, 2014. 688?689. oldal.
ISBN 978-963-226-504-9
- ↑
Paul M. Carvey:
Drug Action in the Central Nervous System.
Oxford University Press, New York, Oxford, 1998. 317?320. oldal.
ISBN 0-19-509334-8