A foldkereg a Fold legkuls? k?zetburka. A foldkopenyt?l az atlagosan 30?40 km melysegben talalhato Mohorovi?i?-felulet (vagy Moho-felulet) valasztja el. A Fold teljes terfogatanak kevesebb, mint 1%-at foglalja magaba.

A Moho-felulet egy asvanyi fazisatalakulast jelz? felulet, mely felett megjelennek a foldpatok es ennek megfelel?en megjelenik a gabbro nev? magmas k?zet. A felszin kozeleben a gabbro finomszem? megfelel?je, a bazalt alkotja a kerget. Ezt az ovet oceani keregnek nevezik es atlags?r?sege 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbro-bazalt reteg helyett vastag granit-ov alakult ki. Ennek neve kontinentalis kereg , melynek atlagos s?r?sege 2,8 g/cm³.

A foldkereg h?merseklete a melyseggel aranyosan n? es eleri az 500-1000 °C-ot a kopennyel valo talalkozasanal. A foldkereg es az alatta lev? merev kopenyresz alkotja a litoszferat .

Eredete [ szerkesztes ]

A tudomanyos eletben ugy tartjak, hogy a Fold bels? oveinek kialakulasa mintegy 100 millio eves folyamat volt, mely a bolygo kialakulasakor, 4,6 milliard evvel ezel?tt ment vegbe. A kezdeti kereg rendkivul vekony lehetett es valoszin?leg sokkal intenzivebb lemeztektonikai mozgasoknak, illetve a becsapodo aszteroidak pusztito erejenek volt kiteve.

Feltehet?leg a Fold mindig is rendelkezett egyfajta bazaltos felepites? oceani kereggel , de bizonyitekok leteznek kontinentalis kereg jelenletere is, mintegy 3,8-3,9 milliard evvel ezel?ttr?l. A legregebbi keregmaradvany 3,9 milliard eves, a Narryer Gneisz Formacio Nyugat-Ausztraliaban. Ugyanakkor a Kanadai-pajzs es a Fennoskandinav-pajzs egyes reszei is ebb?l az id?b?l szarmaznak.

A foldkereg vegyi osszetetele [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Baldi Tamas: Altalanos foldtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
• Borsy Zoltan: Altalanos termeszetfoldrajz, Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest 1998 ISBN 963-18-8928-9