A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
|
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
| 2
|
B
Bor
|
C
Szen
|
N
Nitrogen
|
O
Oxigen
|
F
Fluor
|
| 3
|
Al
Aluminium
|
Si
Szilicium
|
P
Foszfor
|
S
Ken
|
Cl
Klor
|
| 4
|
Ga
Gallium
|
Ge
Germanium
|
As
Arzen
|
Se
Szelen
|
Br
Brom
|
| 5
|
In
Indium
|
Sn
On
|
Sb
Antimon
|
Te
Tellur
|
I
Jod
|
| 6
|
Tl
Tallium
|
Pb
Olom
|
Bi
Bizmut
|
Po
Polonium
|
At
Asztacium
|
|
|
|
Jellemz?en (93%-ban) a felfemekhez sorolt elemek
Gyakorta (44%-ban) a felfemekhez sorolt elemek
Ritkan (24%-ban) a felfemekhez sorolt elemek
Elvetve (9%-ban) a felfemekhez sorolt elemek
A femek es a nemfemek kozotti valasztovonal
|
|
|
A
felfemek
(mas neven
metalloidok
) olyan
kemiai elemek
, amelyek tulajdonsagai atmenetet kepeznek a
femek
es a
nemfemek
kozott. A
periodusos rendszer
p-mez?jeben helyezkednek el, de pontos szamuk az elter? definiciok miatt nem meghatarozhato. A legtobb forras a felfemek koze sorolja a
bort
, a
sziliciumot
, a
germaniumot
, az
arzent
, az
antimont
es a
tellurt
, viszont csak a forrasok kb. fele tesz emlitest a
poloniumrol
es az
asztaciumrol
. A periodusos rendszerben a felfemek a bor es a polonium kozott huzodo atlo menten helyezkednek el. A vonaltol jobbra felfele elhelyezked? elemek nemfemek, mig balra lefele a femek talalhatok.
A legtobb felfem kuls? megjelenesben a femekre hasonlit; fenyes szurke szinuk van. Azonban a femekkel ellentetben torekenyek,
[1]
es csak kozepesen jol vezetik
[2]
az aramot. Kemiai viselkedesuk a nemfemekhez hasonlo.
Amfoter
jelleg? vagy gyengen savas
oxidokat
hoznak letre.
[3]
A femekkel
otvozetek
kepzesere alkalmasak.
[4]
Kozepes
ionizacios energia
[5]
es
elektronegativitas
[6]
ertekek jellemzik ?ket.
A felfemeket es vegyuleteiket felhasznaljak az elektronika es a pirotechnika teruleten, otvozetek, biologiai agensek es katalizatorok el?allitasahoz, valamint egesgatlo anyagok, uvegek es optikai adattarolok gyartasahoz. A felfemek tul torekenyek ahhoz, hogy barmifele szerkezeti felhasznalasuk legyen.
- ↑
Donald A. McQuarrie, Peter A. Rock.
General Chemistry
, 3rd edition, New York: WH Freeman (1987).
ISBN 0-7167-2169-4
- ↑
G. R. Choppin, R. H. Johnsen.
Introductory Chemistry
, 3rd edition, Massachusetts: Addison-Wesley (1972).
ISBN 0-2010-1022-4
- ↑
P. Atkins, T. Overton, J. Rourke, M. Weller, F. Armstrong.
Shriver & Atkins' Inorganic Chemistry
, 5th edition, Oxford: Oxford University Press (2010).
ISBN 1-4292-1820-7
- ↑
Suzanne Sessine, Robyn V. Young.
World of Chemistry
. Michigan: Gale Group (1999).
ISBN 0-7876-3650-9
- ↑
H. Clark Metcalfe, John E. Williams, Joseph F. Castka.
Modern Chemistry
. New York: Holt, Rinehart and Winston (1974).
ISBN 0-03-089450-6
- ↑
Linus Pauling.
General Chemistry
. New York: Dover Publications (1988).
ISBN 0-486-65622-5
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Metalloid
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
