Budapesti Gepeszeti Szakkepzesi Centrum
Fay Andras Kozlekedesgepeszeti, M?szaki Szakgimnaziuma
(
- Fay Andras Kozlekedesgepeszeti M?szaki Szakkozepiskola
- Fay Andras Kozlekedesgepeszeti Szakkozepiskola,
- ay Andras Ipari Szakkozepiskola
- Fay Andras Gimnazium
- Magyar Kiralyi Fay Andras Gimnazium
)
|
|
 |
| Alapitva
| 1908
|
| Nevado
| Fay Andras
(
ember
)
|
| Hely
| Magyarorszag
,
Budapest IX. kerulete
|
| Tipus
| |
| OM-azonosito
| 203031/007
|
| Elerhet?seg
|
| Cim
| 1095 Budapest, Mester u. 60-62.
|
| Elhelyezkedese
|
Budapesti Gepeszeti Szakkepzesi Centrum
Fay Andras Kozlekedesgepeszeti, M?szaki Szakgimnaziuma
Pozicio Budapest terkepen
|
 e. sz. 47° 28′ 36″
,
k. h. 19° 04′ 36″
47.476666666667
,
19.076722222222
47.476667°N 19.076722°E
Koordinatak
:
e. sz. 47° 28′ 36″
,
k. h. 19° 04′ 36″
47.476666666667
,
19.076722222222
47.476667°N 19.076722°E
|
 |
| [www.fayamszki.hu A Budapesti Gepeszeti Szakkepzesi Centrum
Fay Andras Kozlekedesgepeszeti, M?szaki Szakgimnaziuma weboldala]
|
 |
A
Fay Andras Gimnazium
Ferencvaros
egyik legregibb kozepfoku oktatasi intezmenye, a Mester utcaban. 2017 szeptembere ota hivatalos neve
Budapesti Gepeszeti Szakkepzesi Centrum Fay Andras Kozlekedesgepeszeti, M?szaki Szakgimnaziuma
.
A
20. szazad
elejen az ipari kulvaros, a Ferencvaros lelekszama gyors utemben emelkedett: 1900-ban 65 ezer, 1910-ben mar 83 ezer f? volt. Ez a keruletben sok iskola alapitasat tette szuksegesse, igy 1908-ban negyedikkent a Fay jogel?djet, a nyolcosztalyos humangimnaziumot a VIII. keruleti Magyar Kiralyi Allami F?gimnazium fiokiskolajakent. Az els? tanevben ket osztaly indult, majd evenkent egy-egy ujabb osztaly, igy 1916-ban lezajlott az els?
erettsegi vizsga
. Az iskola vezet?je 1918-ban bekovetkezett halalaig dr. Fodor Gyula volt. Az 1917?18-as tanevben nyolc osztalyba 370 tanulo jart. Az iskolaban magas szinvonalu oktatas folyt ? az ekkor itt tanito tanarok kozul tobben egyetemen is oktattak,
Lukinich Imret
kes?bb a
Magyar Tudomanyos Akademia
tagjava valasztottak,
Ban Aladar
a
Magyar Neprajzi Tarsasag
f?titkara volt,
Szilasi Vilmos
pedig, mar emigracioban, vilaghir? filozofiatortenesz lett. Rovid ideig itt tanitott
Kuncz Aladar
, aki
Erdelybe
visszaterve Fekete kolostor cim? regenyevel szerzett hirnevet.
Peth? Sandor
a
Magyar Nemzet
alapitoja lett az
1930-as evekben
, ekkor a
Revai nagy lexikona
szerkeszt?je volt.
A nyolc osztalyban vegig tanultak
hittant
,
magyar
es
latin nyelvet
,
matematikat
, valamint
testnevelest
. A human irany ellenere a matematikara is nagy gondot forditottak ? a
differencial-
es
integralszamitast
is tanitottak. A 3. osztalytol tanultak
nemet nyelvet
es tortenelmet, az 5. osztalytol
ogorog nyelvet
vagy peldaul szabadkezi rajzot vagy klasszikusokat tanulmanyoztak magyarul. Az 1?2. osztalyban szepirast, az els? negy evben geometriat, 7?8.-ban fizikat, 4?6.-ban foldrajzot,
termeszetrajzot
, illetve
biologiat
. A hitoktatast barmely nagy felekezethez tartozo tanulo szamara biztositottak, a romai katolikus es az izraelita diakoknak az iskola epuleteben, a tobbieknek iskolan kivul. Az osztalyok letszama gyakran 40 f?nel is magasabb, akar 55 volt. Az
els? vilaghaboru
el?tt az eves tandij 72
osztrak?magyar korona
volt, a 17 koronas beiratasi dijon felul. Napjainkig mar tobb mint 11 ezren erettsegiztek a Fayban.
1916-tol az Onkepz?kor, 1917-t?l pedig a katolikus tanulok szamara a Maria Kongregacio m?kodott. A nyolcadikosok meg szinjatszast is probalhattak: legnagyobb sikeruket egy latinul el?adott
Plautus
-vigjatekkal arattak. 1918. november 5-en az iskola els? igazgatoja elhunyt. Az egy eves ?interregnum” kozben a
tanacskoztarsasag
negy honapja alatt direktorium vezette a gimnaziumot, eltoroltek az osztalyzast, a folyosok falain pedig
Karl Marx
es mas kommunistak kepe fuggott. Agitatorok probaltak atnevelni a fiatalokat. Osztalybizalmiknak kellett a proletar ontudatot belejuk verni. A kommun bukasa utan, 1919 novemberet?l 1924-ig Korpas Ferenc volt az iskola igazgatoja, akit a VIII. keruletb?l helyeztek ide. M?kodese alatt helyreallitotta a rendet. Az akkori barakkepuletbe a kozeli piacrol a tanitast zavaro hangok, b?zok sz?r?dtek be. Az iskola 1923?24-ben megis harmadik lett a budapesti tanulmanyi versenyen, megel?zve jo nehany sokkal kedvez?bb helyzetben lev? gimnaziumot. Az uj epulet elhelyezesere tobbfele elkepzeles szuletett: 1922?1928 kozott epult fel az iskola mai otthona
Fabian Gaspar
es
Lechner Lorand
tervei alapjan. A munka elhuzodasat a sulyos inflacio, a korona elertektelenedese is indokolta, igy 1924-ig csak a tornacsarnok keszulhetett el. 1919 utan ujjaszervez?dott az iskolai Onkepz?kor, amely els?sorban irodalmi temakat vitatott meg, de foglalkozott az uj m?veszettel, a
filmmel
is. 1919-ben alakult a kes?bb majd orszagos hir?
Loczy Lajos
Cserkeszcsapat, dr. Hermann Gy?z? vezetesevel. A
cserkeszet
f?leg fuvoszenekaraval vivott ki nemzetkozi elismerest, amikor az 1924-es a
koppenhagai
dzsemborin
?k szolgaltattak a zenet. 1922-t?l Ifjusagi Segit? Egyesulet alakult a haboru utani inseges id?kben, f?kent tankonyvsegelyt adva a szegenyebb tanuloknak. A kerulet lakoi evi 6?800
koronaval
tamogattak az egyesuletet.
Horthy Miklos
bevonulasakor az iskola diakjai is jelen voltak,
Trianon
kovetkezteben pedig harom menekult tanart helyeztek ide: Gazdag Lajos
Szatmarnemetib?l
, Gy?ri Janos
Trencsenb?l
, Kovats Gyula pedig
Brassobol
erkezett. 1921. szeptember 1-jen az iskola felvette
Fay Andras
nevet, ett?l kezdve 1924-ig Magyar Kiralyi Allami Fay Andras F?gimnaziumnak hivtak. Azert eshetett ra a valasztas, mert Ferencvarosban birtoka volt, de ?a nemzet napszamosaban” els?sorban kovetend? erkolcsi peldaja, jeligeje indokolta: ?minden torekvesunk hasznalni a hazanak”. Az
els? vilaghaboru
utani evekben nehez id?k jartak Ferencvarosra is, amely a dualizmus eveihez kepest kisebb utemben novekedett, igy a gimnazium is csak vegetalt. A
Horthy-korszak
ket meghatarozo kulturpolitikusa a Vallas es Kozoktatasugyi Miniszteriumot 1922-t?l 1931-ig iranyito
Klebelsberg Kuno
, majd 1932?1942 kozott
Homan Balint
volt. 1924-ben bevezettek az uj kozepiskolai torvenyt (XI. tc.), amely szerint a kozepiskolaknak immar harom tipusuk volt: a realiskola a korabbi maradt, a gimnaziumokat realgimnaziumokra es human gimnaziumokra bontottak szet. A realgimnaziumokban nem tanitottak ogorogot, helyette a latin es a modern nyugati nyelvek kerultek el?terbe. A human gimnaziumok latin, ogorog es tortenelmi tanulmanyokra koncentraltak, es a szeles kor? klasszikus ismeretanyag atadasa lett a feladatuk. A lanyok a fiugimnaziumoknak megfelel? leanygimnaziumokba, es a realiskolaknak megfelel? leanyliceumokba jarhattak. Ekkortol mind az otfajta kozepiskola kozott megvalosult az atjarhatosag, vagyis ha valaki nem birta a gimnaziumi terhelest, 14 eves koratol atmehetett szakiskolaba. Minden kozepiskolai erettsegi jogositott a fels?foku tanulmanyokra.
1924-ben Korpas Ferenc halala utan Haszler Karoly lett az igazgato 1936-ig, es Magyar Kiralyi Allami Fay Andras Realgimnazium volt az intezmeny hivatalos neve. 1936/37-ben dr. Kovacs Geza, majd Roder Pal (1937?1938), Sallay Geza dr. (1938?1941), vegul Varady Zoltan dr. 1941?46-ig voltak a direktorok. Az 1912-t?l 1942-ig terjed? korszak legnevezetesebb tanarai Bodor Aladar, Ery Emil, Gyergyai Dezs?, Janson Vilmos, Koczab Frigyes, Nagy Istvan, Poka Gyula es Udvarhelyi (Uhlitz) Agoston voltak.
A legnagyobb oraszamban a modern europai nyelvek tanitasat is megalapozo latint tanultak, ezt kovette a magyar nyelv es irodalom, illetve a nemet es a mennyisegtan (matematika). Otodikt?l tanultak egy masodik idegen nyelvet, szinten magas, heti 5 oras targykent. Az emlitett harom targyon kivul tovabbra is nyolc evig tartott a hittan es a testneveles oktatasa. A heti oraszam 25-30 kozott valtozott. A rendes targyak mellett a diakok rendkivuli targyak kozul is valaszthattak: ilyen volt a vivas, a
gyorsiras
,
heged?
, termeszetrajzi, illetve
fizikai
gyakorlatok.
A legsikeresebb a gyorsiras tanitasa volt: a Fay ebben orszagosan elen jart, amit a csapat 1929-es masodik, Gergely Istvan es Weisz Tibor 1928-as 1. helye bizonyit. Ezek a kiemelked? eredmenyek mindenekel?tt
Hajba Karolynak
es
Csekely Aladarnak
koszonhet?k, akik az Orszagos Gyorsiro Egyesuletnek is vezet?segi tagjai voltak.
A termeszettudomanyos es human targyakat egyarant magas szinten oktattak. A matematika es fizika tananyaga nagyjabol a maival egyezett meg, bar termeszetesen atomfizikat meg nem tanultak,
csillagaszatot
ugyanakkor igen. Szerepeltek a matematika tananyagaban az olyan gyakorlatban hasznosithato ismeretek is, mint peldaul a valtok leszamitolasa. A matematikat vegig tanitottak, els? evben 6, kes?bb tobbnyire 4, majd nyolcadikban mar csak heti 2 oraban. Magyarbol csak az utolso ket evben tanitottak irodalomtortenetet ?
Zrinyit?l
Adyig
eljutva. A korabbi evfolyamokon alapozas folyt ? eleinte meg meseszer?, majd mind komolyabb olvasmanyok feldolgozasa. A legreszletesebben a
reformkort
tanultak. A
Nyugat
akkor kortars tobbi szerz?jevel (Adyt kiveve) nem foglalkoztak. (Az Onkepz?korben azonban igen!) A vilagirodalom csaknem teljesen hianyzott, viszont reszletesen tanultak a m?fajokat. A mainal tobb volt a kivulr?l megtanulando memoriter, tobbnyire vers. Tortenelemmel hat evig, harmadiktol kezdve foglalkoztak. A maitol elter?en az egyes evfolyamokon csak magyar, vagy csak az egyetemes tortenelem kerult szoba. Nyolcadikban rendszerez? modon attekintettek a teljes magyar historiat.
1934-t?l, a Homan-fele iskolareform kereteben megint valtozott az iskola neve: Magyar Kiralyi Allami Fay Andras Gimnazium lett, de a fels?bb evfolyamok meg realgimnaziumkent m?kodott egeszen 1942-ig. A
foldrajztudomany
tananyagaba bevontak a
neprajzot
is, es a
francia nyelv
mellett megjelent az
olasz nyelv
5. osztalytol. (Ez osszefuggott a
Benito Mussolinivel
fenntartott szovetsegesi viszonnyal is.) A rendkivuli targyak koze bekerult a nemet, olasz es a francia tarsalgasi gyakorlat. Igyekeztek az akkor legkorszer?bb tanitasi modszereket alkalmazni: oktatofilmeket, diakat mutattak be, el? nyelvi hangfelveteleket hallgattak pl. franciabol. Megkezd?dott 1933-tol a termeszetrajzi munkaltato tanitas is, amelynek soran a diakok a kulonboz? anyagok tulajdonsagairol a kiserletek soran mar a gyakorlatban is meggy?z?dhettek. A jol felszerelt szertarak kozott 1940-ben mar kulon vegytani, fizikai, foldrajzi, torna, valamint rajz es zeneszertar szerepelt.
A tanuloletszam az 1924?25-os tanevt?l 1930?31-ig folyamatosan emelkedett, 339-rol 670-re. Ez viszont azzal a hatranyos kovetkezmennyel jart, hogy az iskola ?tulnepesedett”, szinte elviselhetetlenne valt a zsufoltsag. Az alsobb evfolyamokon ezert 2, s?t els?ben 3 parhuzamos osztaly indult. A harmincas evek elejen atmenetileg csokkent a letszam ? valoszin?leg a vilaggazdasagi valsag miatt ? majd rovid ideig tarto novekedes utan 1939?40-re ismet jelent?sen, 515-re csokkent, aztan a haborus evekben 500 korul stabilizalodott.
Minden evben megrendeztek az iskolai szavaloversenyt, amelyeken, akarcsak ma, el?fordult, hogy egy-egy diak sajat koltemenyevel lepett fel. A szakosztalyok kozul orszagos hir? volt a gyorsiro szakosztaly, amelynek tagjai szamos dijat nyertek. A tantargyakat osszefogo (latin nyelvi, enek, termeszetrajz ? foldrajz-kemiai) szakosztalyokon kivul fenykepesz es repul? szakkor is m?kodott. Ez utobbi tagjai szamos modellt is elkeszitettek az elmeleti el?adasok mellett.
A katolikus tanulokat tomoritette a Maria Kongregacio es az 1939-ben ujjaalakult
Szent Sebestyen
Szivtest?r Garda, amely a cserkeszmozgalomhoz hasonlo szervezetben es programmal m?kodott a mindenkori hittantanar iranyitasaval.
1922 ota megszakitas nelkul az Ifjusagi Segit? Egyesulet latta el a legfontosabb szocialis feladatokat az iskolaban. Fenntartasat adomanyokbol es az oregcserkeszek rendszeresen megtartott m?soros estjenek jovedelmeb?l fedeztek. 1939?40-ben peldaul 1143 peng?t adtak ki segelyekre. A szegeny diakok fel- vagy negyedaron juthattak hozza a tankonyvekhez az egyesulet tamogatasaval.
1929 nyaran peldaul az angliai
Birkenhead
ben kerult sor a vilag cserkeszeinek osszejovetelere. A tabor befejezese utan
Lord Rothermere
vendegekent ot napot tolthettek
Londonban
is, es a zenekar a varos utcain masirozhatott.
1918 utan az oran kivuli sporttevekenyseget a Kinizsi Sportkor fogta ossze. Atletika, asztalitenisz, labdarugo, torna, uszo es vivoszakosztalya m?kodott tenylegesen. (Nehany evig sakk-kor is szervez?dott a Fayban, de nem a sportkor kereteben.) A labdarugo edzeseket az FTC-palyajan, az uszoedzesek helyszine a
Csaszar uszoda
vagy a
Nemzeti Sportuszoda
, a tobbi sportaget az iskola tornacsarnokaban vagy udvaran tartottak.
A tanulokat takarekossagra osztonozte a harmincas evek vegen megszervezett Diakkaptar csoport, amelynek tagjai az osszegy?jtott hulladekok arabol gazdalkodtak Udvarhelyi Agoston patronalasaval. Az orszagos szervezettel rendelkez? Diakkaptar celja a tanulok erdekl?desenek felkeltese volt a gazdasagi kerdesek irant. Diakbankot is letrehoztak, a Diakkaptar azonban a haboru alatt megsz?nt.
A
masodik vilaghaboru
kitorese kezdetben meg csak kis mertekben befolyasolta az iskolai eletet. A mind militarizaltabb viszonyokat azonban a tanulok is megereztek. 1937-t?l kotelez?ve valt a diakok legoltalmi kikepzese. Kunfalvi Rezs? vezetesevel siszakosztaly alakult, es egeszen 1943?44 teleig minden evben a
Maramarosi-havasokban
taboroztak, illetve a
Svabhegyen
is gyakoroltak. A sizes is a katonai kikepzes el?kesziteset szolgalta mar. Uj sportagkent megjelent az
okolvivas
is. Szinten a katonai felkesziteshez kapcsolodott a
leventekepzes
: ezt a haborus evekben kotelez?ve tettek. A Fay II. korosztalyos csapata megnyerte az orszagos levente mezei futobajnoksagot. Az 1942?43-as tanev elejen az iskola atmenetileg hadikorhaz lett. A lepcs?kon lovak jartak, pataik nyoma meg az otvenes evekben is latszott. Az epulet nem rendeltetesszer? hasznalata mar az ostrom el?tt sulyos karokat okozott. A haboru alatt tobbszor is a Zrinyi Gimnaziumban folyt a tanitas, amelynek igazgatoja ekkor Ery Emil volt, akit eppen a Faybol helyeztek at.
1944 tavaszan az el?rehozott erettsegi vizsgakat mar a nem sokkal korabban atadott Reformatus Gimnazium modern ovohelyen tartottak meg. 1944 ?szen alig nehany het utan az ostrom felbeszakitotta a tanevet, amit mar csak 1945 tavaszan, teljesen mas korulmenyek kozott, egy lerombolt varosban folytattak, ismet a Fay Andras Gimnazium mindossze 17 eves, de sulyosan megrongalodott epuleteben.
1945-ben a nyolcosztalyos kozepiskolat negyosztalyos kozepiskola valtotta fel. A 8+4-es modell, amely a korabbitol elter? egyseges altalanos iskolat jelentett. Ennek tervet mar a vilaghaboru idejen elkeszitettek, de csak 1945-ben valt kotelez?ve.
1956 utan fennmaradt a 8+4-es osztalyszerkezet, kozben folyamatosan reformaltak az oktatast. 1961-ben torveny szuletett a kozepiskolai oktatas kiterjesztesere. 1965-ig felevel n?tt ugyan a gimnaziumok szama, am kes?bb tobbukb?l szakkozepiskola valt.
Az 1961-es torveny alapjan az
1950-es evek
technikumai helyett a szakmat es erettsegit is ado szakkozepiskolakat szerveztek, 1970-ben orszagszerte mar 161 m?kodott bel?luk.
A vilaghaborutol 1967-ig
[
szerkesztes
]
Budapest ostroma
szinte a falakig lerombolta az iskolat, a szertarakbol is alig maradt meg valami. Eletet vesztette Rozsa Kalman igazgatohelyettes, es legalabb egy tanulo. Mivel a tanulok negyed resze kimaradt, vagy atmenetileg nem jart iskolaba, nem lehet pontosan tudni, hogy kozuluk hanyan haltak meg. A 104-es kezd?letszam kes?bb a 400-at is meghaladta.
A sulyos karok ellenere marciustol a Fayban ujra elkezd?dott a tanitas, miutan az felevet a Zrinyi Gimnaziumban toltottek. A korabbi alsos gimnazistakbol fels? tagozatos altalanos iskolasok lettek.
Az 5-os lett a legjobb jegy a korabbi 1-es helyett, de 1945 utan par evig el?fordult hetfokozatu ertekeles is.
A cserkeszmozgalommal parhuzamosan 1947 decembereben megalakult
uttor?szervezet
Jozsef Attila
nevet vette fel. 1948-ban cserkeszek mar nem tevekenykedhettek, viszont ujra m?kodott a Sakk-kor, a Modellez? szakosztaly, s?t az ujonnan alakult Dal szakosztaly titkara
Kalo Florian
lett.
A Fayban 1948 szeptemberet?l a delutani orakban megindult az esti gimnaziumi oktatas, elvileg a nappalival azonos kovetelmenyekkel es oratervvel. Az eleinte fennallott 22 eves fels? felveteli korhatart kes?bb eltoroltek. Az esti tagozaton kevesen tanitottak teljes allasban, f?kent a nappalin oktato tanarok tuloraban. Az 1952-ben erettsegizettek kozul tobben a
M?egyetemen
vagy a
Bolcseszkaron
tanulhattak tovabb. A Fayban esti tagozaton csak 1972-ig folyt kepzes, Preisinger Ferenc, majd Keresztely Ern? iranyitasaval.
Az iskola igazgatoja 1950?51-ben Berend Miklos, majd 1951?1956 kozott Toth Geza volt. Utobbinak onallo festeszeti kiallitasai is voltak.)
Szakkozepiskolakent
[
szerkesztes
]
1959-ben, a
Szovjetuniobol
vett minta alapjan, parthatarozatra indult meg a szakkozepiskolai oktatas a Fayban Helenyi Ferenc igazgatasa alatt, aki mintaiskolava ohajtotta tenni az intezmenyt. Ezert els?kent kapcsolodott be ? kiserleti jelleggel ? a politechnika oktatasaba. Akkoriban meg 6 napos volt az oktatas, igy a szakkepzes el?szor 5+1-es, majd 4+2-es rendszerben indult meg. Nem minden osztaly vett ebben reszt, megmaradt a ?sima” gimnaziumi kepzes is. Az uj rendszer heti egy, majd heti ket nap szakmai gyakorlat bevezeteset jelentette. A szakmai kepzes hat teruleten indult meg: a lanyoknak textilipari, a fiuknak szerszamlakatos, radios, asztalos, motorszerel? es autovillamossagi szakmakban. A szerszamlakatos szakmat tanulo diakok az erettsegivel egyidej?leg szakmunkas-bizonyitvanyt is kaptak, a tobbieknek erettsegi utan rovidebb id? alatt volt modjuk a szakkepesites megszerzesere.
A gimnazium fokozatosan, felmen? rendszerben alakult at szakkozepiskolava: 1963?1967 kozott gimnaziumi es szakkozepiskolai osztalyok m?kodtek parhuzamosan, 1967-t?l mar csak szakkozepiskolai osztalyok. A valtozas nem ment zokken?mentesen, mivel a szukseges targyi es szemelyi feltetelek eleinte teljesen hianyoztak, azokat menet kozben kellett megteremteni. A masodik tanm?hely letrehozasa erdekeben at kellett epiteni az iskolai elektromos halozatot, beszerezni tobbek kozott 18 szerszamgepet. A gimnaziumban termeszetesen nem volt tanm?hely, ezert nehany evig a
Puskas Tivadar Tavkozlesi Technikum
helyisegeiben oldottak meg a gyakorlati oktatast, es a technikum szakoktatoi felugyeltek a Fay diakjait is. A m?szaki elmeleti targyak oktatasat eleinte a mernoki vegzettseggel rendelkez? Kazy Dezs? latta el.
Az iskolaban m?helyt, szertarakat kellett letesiteni, es a szukseges gepeket, bemutato berendezeseket is beszerezni. A kezdeti evekben a Lampagyar tamogatasaval oldottak meg ezeket a feladatokat. Ebb?l a gyarbol erkeztek a szakoktatok is, persze eleinte ezeknek a szakembereknek nem volt semmilyen pedagogusi vegzettseguk, nemelyiknek erettsegije sem. A legtobben utolag szereztek szakoktatoi kepesitest. A m?szaki tanarkepzes csak a hetvenes evekt?l biztositott elegend? fels?foku vegzettseg? pedagogust. A Fay fizikatanarai a tantervet a kisebb oraszamban teljesithetetlennek iteltek. Magyarbol a munkakozosseg a tananyagbol kimaradt reszeket hianyolta. A fokozatosan teljesen megsz?n? targy a foldrajz, amelyet eleinte a sz?kebb anyagu es csak egy evig tanitott gazdasagi foldrajz kovetett. Eneket, szabadkezi rajzot es biologiat sem tanitottak.
Az 1959?60-as tanevben az esti tagozat mellett beindult a levelez? tagozat is, Radnai Antal vezetesevel.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]