Europai hod
|
|
|
Termeszetvedelmi statusz
|
Nem fenyegetett
|
Magyarorszagon vedett
Termeszetvedelmi ertek: 50 000 Ft
|
Rendszertani besorolas
|
|
Tudomanyos nev
|
Castor fiber
Linnaeus
, 1758
|
Szinonimak
|
Szinonimak
|
- Castor albicus
Matschie, 1907
- Castor albus
Kerr, 1792
- Castor balticus
Matschie, 1907
- Castor belarusicus
Lavrov, 1974
- Castor belorussicus
Lavrov, 1981
- Castor bielorussieus
Lavrov, 1983
- Castor birulai
Serebrennikov, 1929
- Castor flavus
Desmarest, 1822
- Castor fulvus
Bechstein
, 1801
- Castor galliae
E. Geoffroy, 1803
- Castor gallicus
Fischer, 1829
- Castor introductus
Saveljev, 1997
- Castor niger
Desmarest, 1822
- Castor orientoeuropaeus
Lavrov, 1981
- Castor osteuropaeus
Lavrov, 1974
- Castor pohlei
Serebrennikov, 1929
- Castor proprius
Billberg, 1833
- Castor solitarius
Kerr, 1792
- Castor tuvinicus
Lavrov, 1969
- Castor variegatus
Bechstein, 1801
- Castor varius
Desmarest, 1822
- Castor vistulanus
Matschie, 1907
|
|
Elterjedes
|
![Az eurázsiai hód elterjedési területe Eurázsiában.](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/European_beaver_map.PNG/260px-European_beaver_map.PNG) Az eurazsiai hod elterjedesi terulete Eurazsiaban.
|
Hivatkozasok
|
|
Az
eurazsiai
vagy
europai
vagy
kozonseges hod
(Castor fiber)
Eurazsia
legnagyobb, jellegzetes
ragcsalofaja
.
A
Castor
nem
tipusfaja
.
Allomanya a
19. szazadban
jelent?sen megfogyatkozott, a vedelmi intezkedeseknek koszonhet?en azonban a 20. szazad folyaman korabbi elterjedesi teruletenek nagy reszet visszafoglalta.
Kisebb test? rokona a
kanadai hod
.
A faj kivaloan alkalmazkodott a vizi eletmodhoz, el?helye a fas vizpart. Eredetileg Eurazsia nagy reszen el?fordult, de a 20. szazad elejere Europaban alig maradtak allomanyai: a
franciaorszagi
Rhone
es a
nemetorszagi
Elba
egyes szakaszai mellett, illetve
Norvegia
deli reszen, a
Nyeman
es a
Dnyeper
feheroroszorszagi
medencejeben es az
oroszorszagi
Voronyezs
kornyeken. A hodok
Sziberiaban
is el?fordulnak, es
Mongolia
teruleten is el egy kis populaciojuk.
Az 1920-as evekben indultak meg az els? visszatelepitesi programok a skandinav es a balti teruleteken, amelyek aztan az 1980-as, 90-es evekben uj lenduletet kaptak
Kozep-
es
Del-Europaban
is. Megmentese erdekeben visszatelepitesi programok folynak az
Elba
, a
Duna
es a
Rhone
vizgy?jt?jeben,
Skandinavia
egyes reszein,
Bajororszagban
es
Hollandiaban
, valamint sikeresen visszatelepitettek
Romaniaba
, az
Olt
, a
Maros
es a
Ialomi?a
folyokba.
[1]
A
Brit-szigetekr?l
mar a
16. szazadban
kipusztult, de a skot kormany 2008-ban beinditotta az un.
Skot hodkiserlet
et, amelynek kereteben 2009 majusa es 2010 szeptembere kozott tizenhat, a
norvegiai
Telemark
kornyeken befogott peldanyt engedtek el az
argylli
Knapdale
kozeleben lev? tavakban. A visszatelepitesi akcio sikerrel zarult: 2016-ban bejelentettek, hogy a hodok megtelepedtek Skociaban. (A fajt a skot kormanyzat 2019-ben vedette is nyilvanitotta.) Az eurazsiai hod vilagallomanyanak nagysaga a 2020-as becslesek szerint az 1,5 millio peldanyt kozeliti.
[1]
Magyarorszagi el?fordulasa
[
szerkesztes
]
Magyarorszag hodallomanya a
19. szazad
kozepere a vadaszat miatt kipusztult, 1854-ben Acs mellett, a Conco-patakban eszleltek utoljara.
[2]
[3]
A faj Magyarorszagra valo visszaterese a
20. szazad
vegen,
1991
korul kezd?dott, az els? peldanyok spontan modon erkeztek a
Szigetkozbe
Ausztria
iranyabol.
[4]
[5]
Magyarorszagon
1996
es
2008
kozott zajlott visszatelepitesi program, mely f?kent a
Duna-Drava
teruleteit, a
Hansag
teruletet es a
Tisza
tobb szakaszat illetve a tapolcaf?i kiskerteket erintette.
[6]
A hodok ma Magyarorszag minden folyojan es szamos tersegben az alkalmas vizfolyasok dont? tobbsegen is jelen vannak.
[5]
A jelenlegi allomany kialakulasaban a magyarorszagi visszatelepitesek mellett az Ausztria es Horvatorszag iranyabol torten? spontan terjedes is kiemelten fontos szerepet jatszott. A visszatelepites sikeret jelzi, hogy 2019 vegere hazai allomanya becslesek szerint kozel 8500 peldanyra n?tt.
[7]
Az allomanynovekedes kovetkezteben egyre tobb konfliktus jelentkezik, melyek a fak kidontesevel, kisvizfolyasokon epult hodgatakkal es a hod altali uregasassal vannak osszefuggesben.
[4]
[8]
[9]
2019. december 9-en a Magyar Termeszettudomanyi Muzeumban sor kerult az els? orszagos hodkonferenciara.
[7]
- Castor fiber fiber
- Castor fiber albicus
- Castor fiber belorussicus
- Castor fiber birulai
- Castor fiber galliae
- Castor fiber orientoeuropaeus
- Castor fiber pohlei
- Castor fiber tuvinicus
- Castor fiber vistulanus
Portre
Eurazsia legnagyobb ragcsalojanak test
tomege
20?35
kilogramm
, testhossza 75 centimetert?l egy
meterig
terjedhet, amihez 30?40 centimeteres, lapos,
pikkelyes
farok csatlakozik. Barna bundaja tomott, selymes es vizhatlan, szemei es fulei kicsik, orrat es fulet b?rlebennyel el tudja zarni a viz alatt. Hatso labain uszohartya koti ossze ujjait.
Hodok kidontotte fak a
Rabca
menten
A ket hodfaj epitesi hajlama nem kulonbozik egymastol jelent?sen, az epitkezes a partjelleg es az el?hely hidrologiai viszonyainak fuggvenye.
[10]
[11]
Az eurazsiai hod lakoureget a partoldalban alakitja ki, de
kanadai
rokonahoz hasonloan kepes hodvarakat is epiteni, amennyiben a part magassaga vagy a talaj viztelitettsege ezt szuksegesse teszi. Gatakat kisvizfolyasokon emel, annak erdekeben, hogy biztositsa a szamara szukseges vizmelyseget es kotorekanak bejaratat viz alatt tartsa.
[8]
Uregeinek, varainak akar tizenegy meteres hosszusagot is eler? folyosorendszere a vizb?l nyilik. A lakoureg bejaratanak atmer?je 50?80 centimeteres, itt 5?8 allat (egy szul?par, a tavalyi es az idei alom) el. A csalad kisebb allando territoriumot tart fenn a vizpart menten, melynek hatarait szagjelzesekkel jeloli ki.
A faj kizarolag novenyi eredet? taplalekot (lagyszaruakat, fakerget es leveleket) fogyaszt, ragasnyomai arulkodnak jelenleter?l. Ragasra
metsz?fogai
folyamatos novekedese miatt is szukseg van.
A hod kivaloan uszik. Bundajat a vegbelnyilas korul elhelyezked? ket szag
mirigy
valadekaval teszi vizallova. Farkaval kormanyoz, uszohartyas labaival pedig el?reloki magat a vizben. Hatso labainak masodik karma specialis bundatisztito karomma modosult. Fajtarsaival hang- es szagjelzesekkel, veszelyhelyzet eseten a vizfelszinre mert farokcsapassal kommunikal.
Els? szamu termeszetes ellensege a
szurke farkas
.
A hod szamara a tel nem a
teli alom
, hanem a
szaporodas
id?szaka. A
monogam
szul?k 105?107 napos
vemhesseget
kovet?en egyutt gondozzak es taplaljak egy-ket utodukat. A fiatalok mar szuletesuk utan latnak es a sz?rzetuk is fejlett, uszni azonban meg nem tudnak.
[3]
Elvalasztasra kb. haromhetes korban kerul sor. A kolykok az
ivarerettseg
elereseig, azaz mintegy ket-ket es fel evig szuleikkel maradnak. Az europai hod akar 15?17 evig is elhet.
Termeszetvedelmi helyzete
[
szerkesztes
]
A hodok elterjedese
Europaban
; a
piros
foltok jelolik az
eurazsiai hod
elterjedesi teruletet, mig a
lilak
a betelepitett
kanadai hod
allomanyait
Az europai hodokra regebben husukert, pezsmajukert es premjukert vadasztak, illetve vizes el?helyeik besz?kulese es a
kanadai hodok
betelepitese jelentette versenges fenyegette ?ket. Mara azonban a szeles korben megvalositott at- es visszatelepiteseknek es egyeb vedelmi intezkedeseknek koszonhet?en szerte Europaban terjeszked?ben vannak, letszamuk novekszik. El?helyenek nagy reszer?l (
Franciaorszagbol
,
Ausztriabol
,
Lengyelorszagbol
) a konkurens kanadai hodok is elt?ntek, az
Oroszorszagban
es
Finnorszagban
megmaradt allomanyokat pedig szigoru ellen?rzes alatt tartjak, es nem engedik terjeszkedni.
Magyarorszagon
1988
ota vedett,
termeszetvedelmi erteke
50 000
forint
.
A hod voroses husa magas tapertek?. Gyakran pacoljak egy-ket napig. F?zes eseten lassan kell elkesziteni, hogy minel jobban megpuhuljon. Huslevesnek es porkoltnek kivalo alapanyag.
[12]
[13]
Izre tobbnyire marhara emlekeztet, bizonyos esetekben sertesre, amely osszefuggesben van az el?helyenek min?segevel. A hod zsirjat is hasznositjak, bar azokon az allatokon nagyobb a zsirreteg, amelyeket telen ejtenek el, ugyanis ekkor halmozzak fel szervezetukben a legtobb felesleget. Kulon csemegenek szamit a hod vastag lapos farka, amely sok zsirt tartalmaz.
[13]
A hodhus tartalmaz kaliumot, foszfort, valamint A, C, B1, B2 vitaminokat, szelent, magneziumot, vasat es kalciumot. A marhahussal ellentetben joval tobb omega-3 zsirsavval bir, igy a legegeszsegesebb voroshusok kozott van, bar koleszterintartalma igy is magas.
[13]
Fuggetlenul az allat koratol a hodhus elegge ragos, ha nem pacoljak, vagy nem f?zik meg alaposan. Vedettsege miatt vadaszata korlatozott, kereskedelmi terjesztesben pedig mindenutt dragan lehet hozzaferni a hodhushoz.
[13]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]