Etruszkok

Vertes metszet, amelyen Pollux a legy?zott Amykost egy fahoz koti (Noviosz Plautiosz: Ficoroni Cista Bronze i. e. 340?330, Villa Giulia Palestrina Nemzeti Etruszk Muzeum)

Vallasok

Etruscan mythology

A Wikimedia Commons tartalmaz Etruszkok temaju mediaallomanyokat.

Az etruszkok okori nepe Kozep- Italiaban , a Romai Birodalom felemelkedese el?tt a legjelent?sebb civilizaciot hozta letre. Sajat elnevezesuk mek volt, de egyes kutatok szerint rasz(e)na , ami inkabb orszagreszt, tartomanyt jelenthetett. Latin nevukb?l ( ETRUSCI > * TRUSCI > TUSCI ) ered a mai Toszkana regio neve.

Eredetuk [ szerkesztes ]

Szarmazasukrol mar az okor ota szamos elmelet szuletett. Herodotosz szerint Kis-Azsiabol vandoroltak be, a Halikarnasszoszi Dionusziosz szerint ?slakok voltak, egy modern elmelet szerint pedig (Pallottino, ill. Altheim) az etruszk nep a bevandorlo indoeuropai nepek es az ?slako mediterran nepesseg egybeolvadasabol jott letre.

A 20. szazad masodik feleben egyre tobb mitoszrol derult ki, hogy nagyon is valos torteneti magja van. Igy az etruszkok szarmazasara nezve fontos momentumnak t?nik, hogy a Vilusza allammal kapcsolatos hettita dokumentumok ta-ru-u-i-?a vagy ta-ru-i-?a nevet hasznalnak Troja varosara. Ez a nevalak pedig kapcsolatot teremt az egyiptomi turusa nepevel, amely az ogorog nyelvben turszenosz lett. A Troja → etruszk kapcsolat az Aineiasz -fele eredetmitoszt er?siti meg. ^{[ forras? ]}

Phil Perkins Brit regesz 2017-ben, az addig elvegzett DNS vizsgalatokrol azt irta, hogy egyikuk se bizonyitja meggy?z?en, hogy az etruszkok Anatoliabol, vagy a Foldkozi-tenger keleti videker?l szarmaznanak. ^{[1] [2]}

Egy 2021-es tanulmany szerint az elemzett etruszk genomok azonos szazalekban tartalmaztak a sztyeppei osszetev?t, mint amit a korabban elemzett vaskori latin mintakban talaltak. A etruszkok DNS-eb?l pedig teljesen hianyzott az Anatoliaval vagy a Kelet-Mediterraneumal valo kozelmultbeli keveredes jele. Ami arra utal, hogy az etruszkok ?shonosak Italiaban, es genetikai profiljuk hasonlo latin szomszedaikhoz. Az etruszkok es a latinok hatarozottan az europai klaszterhez kapcsolodnak. A f? etruszk klaszter a nyugati vadaszo-gy?jtoget?k , a korai europai farmerek, es a sztyeppei ?sok kevereke. A vizsgalt ferfiak 3/4-e az R1b haplocsoportba tartozott, ami az europai ferfiak koreben a leggyakoribb. ^[3]

Alternativ nezetek [ szerkesztes ]

Az etruszk? magyar nyelvi rokonsagot el?szor 1874-ben vetette fel Isaac Taylor brit tudos pap. ^[4] . Mario Alinei felelevenitette ezt az elmeletet, es 2003-ban megjelent konyveben azon velelmenek ad hangot, mely szerint az etruszkok nyelve a finnugor nyelvcsaladba tartozott. ^[5] Elmelete vegkovetkeztetese szerint az etruszkok a Karpat-medenceb?l szarmaznak, innen vandoroltak del fele, vettek reszt a tengeri nepek vandorlasaiban, majd telepedtek le Italiaban. ^[6] Alinei felteveset olyan etruszkszakert?k vetettek el, mint Giulio M. Facchetti, ^{[7] [8]} A. Marcantonio, ^{[9] [10]} es Brogyani Bela magyar nyelvtortenesz. ^[11]

Az etruszk civilizacio es fejl?desi szakaszai [ szerkesztes ]

Az etruszk tarsadalom (tarsadalmak) kulturalis jellemz?inek felvazolasakor a kutatok sok nehezseggel talaljak magukat szemben. Az etruszkok sajat hagyomanyainak ismerete helyett egyreszt f?leg kuls? ? els?sorban gorog, kis-azsiai, latin ? informacioforrasok allnak rendelkezesre, masreszt ? es f?leg a kezdeti id?szakbol ? dont?en temetkezesi helyszinek targyi emlekeire kell hagyatkozniuk. Osszessegeben megis korvonalazodik az a kep, hogy Kozep-Italia nepeinek a villanova-korszaktol a romai koztarsasag megalapitasaig ? a helyi termeszeti es tarsadalmi adottsagokra epul? ? kulturaja es annak fejl?dese tukorkepszer? hasonlosagot mutat az Egeikum es Kis-Azsia korabeli tarsadalmaival. A targyi emlekek egyertelm?en jelzik, hogy e ket mediterran kulturterseg kozott elenk cserekapcsolat allt fenn, amely nemcsak targyi eszkozok, de hagyomanyok, eletszemlelet es szellemi javak cserel?deset, egymasra hatasat is jelentette. Mindezeket sajat kepere formalta, vagy tovabbi helyi ujakkal b?vitette, es igy sajat kulturajava fejlesztette. A folyamatos kutatasok eredmenyekent kirajzolodni latszik e tarsadalom regionalis es lokalis teruleti tomorulese (a provincialistol a varosi fele), illetve tarsadalmi (a patriarchalistol a varosallam -szer? alakulatok szovetsegehez valo) szervez?dese is.

Az i. e. 5. szazad kezdeteig az etruszkok voltak a mai Olaszorszag eszaki es kozeps? reszen az uralkodo hatalom. A cumae-i vereseg a gorogokkel szemben i. e. 474-ben jelzi az etruszk uralom hanyatlasanak kezdetet, amit felgyorsitott a keltak invazioja az i. e. 4. szazadban . Az etruszkok politikailag a romaiak szovetsegesei lettek az i. e. 3. szazad elejere, es ketszaz evvel kes?bb romai polgarokka valtak. Az ezredfordulo utan mar nem keletkeztek etruszk feliratok, es a beszelt nyelv hasznalata is lehanyatlott. ^[12]

A Villanova civilizacio (i. e. 9?8. sz.) [ szerkesztes ]

A vaskori Italiaban tobb, vegleges formajat csak a kes?bbi tortenelmi korban elnyer? etnikai?kulturalis alakulat jott letre. Kozuluk a legjelent?sebb, amelyet hagyomanyosan Villanova-kulturanak nevezunk, az i. e. 9. es 8. szazad kozott fejl?dott ki. Az etruszk civilizacio foldrajzi es kulturalis ertelemben ennek folytatoja. Ezert a Villanova-kulturat tekintjuk az etruszk kultura leg?sibb formajanak. A Villanova-kultura protourbanus civilizacio volt; alapvet? telepulesformaja a falu , f? lakoegysege pedig a kunyho.

Telepuleseik az i. e. 10 ? 11. szazadban jelentek meg, el?bb a Tirren-tenger partjan, majd a felsziget belsejeben, a Tiberis es az Arno folyok kozotti videken, a mai Toszkana es Emilia-Romagna tartomanyok teruleten.

Ami a temetkezest illeti, eleinte egyszer? kis aknasirokban helyeztek el a hamvakat, majd kes?bb attertek a hantolasos temetkezesre , s ekkortol godorsirokba temettek halottaikat. Mivel az altaluk elfoglalt terulet rendkivul termekeny, erd? boritotta es asvanykincsekben igen gazdag fold volt, gyors fejl?desnek indult a mez?gazdasag es a kohaszat. Emiatt Etruria hamar bekerult a tavolsagi kereskedelem verkeringesebe, s igy Italiaba is erkeztek luxuscikkek Szardiniarol , a Kozel-Keletr?l es az Alpokon tulrol, tovabba festett keramiatargyak Gorogorszagbol .

Az orientalizacios korszak (i. e. 720?580) [ szerkesztes ]

Az i. e. 8. szazad utolso evtizedei es az i. e. 6. szazad eleje koze es? id?szakban Etruriaban megszilardult a fejedelmi arisztokracia, amely hatalmas foldteruletekkel ? szantokkal, erd?kkel ? es ercekben gazdag banyakkal rendelkezett, ezaltal igen tekintelyes jovedelemre tett szert. Etruria egyebkent eppen banyakincseinek koszonhet?en kerult kereskedelmi kapcsolatba a korszak magasabb civilizacios (technologiai?kulturalis) szinten allo mediterran, illetve kozep-europai nepeivel. Ezek a kapcsolatok teremtettek meg az etruszk civilizacio bamulatos felviragzasanak az el?felteteleit.

Az i. e. 7. es 6. szazad soran kialakult a thalasszokracia, azaz a tengereszek uralma. Az etruszkok ugyes es vallalkozo kedv? hajosok voltak, rendszeres kapcsolatot tartottak a Foldkozi-tenger valamennyi fontos civilizaciojaval . A thalasszokracia volt a legfontosabb motorja az etruszkok hatalmas fejl?desenek. Nagyon tagolt tarsadalmi rendszer jott letre, amelyben felt?n? kulonbsegek alakultak ki a jovedelmi viszonyokban.

Az i. e. 7. szazad elejere keltezhet?k az els? etruszk nyelv? ? az euboiai gorog abece atvetelet kovet?en megjelen? ? feliratok. A politikai hatalom birtokosanak, a dusgazdag arisztokracianak szuksege volt a magas rangjara es tekintelyere utalo kulturalis jelekre ; ilyenek voltak a palotak, az impozans, tumulussal fedett kamrasirok, azok az ertekes, egzotikus targyak, amelyek a Kozel-Keletr?l es Gorogorszagbol erkeztek etruszk foldre, valamint ? nem utolsosorban ? ide sorolandok a nemzetsegi nevek is.

Az archaikus korszak (i. e. 580?480) [ szerkesztes ]

Az i. e. 6. szazad eleje es az 5. szazad els? evtizedei koze es? korban fokozatosan meghonosodott Etruria-szerte az urbanus ideologia , amely nemcsak a lakott telepulesek szerkezetet hatarozta meg, de a politikai?tarsadalmi berendezkedesre is hatassal volt.

Az etruszkok nem hoztak letre kiterjedt allamalakulatot, hanem keleti es gorog jegyeket egyarant mutato varosallamokban eltek. Ezek kozul kiemelkedett Tarquinii , amely nevet a hagyomany szerint Tarchon rol, tizenket varos kozotti (az ion szovetseg mintajara letrehozott) szovetsegnek a megalapitojarol nyerte.

Az arisztokracia nem t?nt el, de gazdasagi es politikai hatalma csokkent. A javak elosztasaban jobban ervenyesult az egyenl?seg elve, ami a tarsadalmi kozepretegek felemelkedesevel es egy uj, a kozosseg tagjaibol valasztott politikai osztaly kialakulasaval fuggott ossze.

Minden varos elen a legf?bb biro, a hadsereg feje allt, a vallasi hatalmat is birtokolta. Az eleinte monarchikus berendezkedes? (a locumo ? lokumo: kiraly, vagy cante ? vallasi es vilagi vezet? - cimet viseltek) ^[13] , majd a helyi oligarchiak altal iranyitott varosok fuggetlenek voltak, csak alkalmankent, a mindannyiukat fenyeget? veszely lattan leptek szovetsegbe.

Az etruszk tarsadalom sajatossaga volt a n? egyenjogusaga. A sirfeliratokon az apa neve mellett gyakran szerepel az anya neve is, vagy csak az utobbi. A n?k reszt vettek a lakomakon es a jatekokon is. (Az egyebkent szamos parhuzamossagot mutato korabeli gorog kulturaban a ?tisztesseges asszonyok” nem mutatkozhattak a nyilvanossag el?tt, csak a heterak.) Egyes kutatok ebben egy korabbi matriarchatus jeleit keresik. A korabeli gorogok ezzel szemben az etruszk n?ket erkolcstelennek tartottak. ^[14]

Az epiteszet kozeppontjaba az olyan kozcelu letesitmenyek kerultek, mint a varosfal es az akropolisz. A templom epiteszeti kategoriajanak letrejottevel a vallas kikerult a csaladi szferabol, ahova a nemzetsegi kultusz koraban tartozott, es a varoslako/kozosseg onkifejezesenek eszkozeve valt. A sirok elvesztettek monumentalis jelleguket, es szerenyebb format oltottek. Ebben a korban Etruria kulturalis fejl?deset dont?en befolyasoltak a Joniaval es Attikaval fenntartott kereskedelmi kapcsolatok.

A klasszikus korszak (i. e. 480?320) [ szerkesztes ]

Az etruszkok politikai?gazdasagi befolyasa az i. e. 500 koruli id?szaktol inogni kezdett. El?szor azert keveredtek haboruba, mert Romabol el?ztek az etruszk Tarquinia gens uralkodohazat, majd delen vertek meg az etruszk sereget. Az etruszkok id?szamitasunk el?tt 474-ben a Kume melletti tengeri csataban vereseget szenvedtek a szurakuszai I. Hierontol es ezzel megakadalyoztak, hogy az etruszkok hatalmat gyakoroljanak Korzika es Elba , valamint a Foldkozi tenger nyugati medencejenek hajozasa felett.

Ez az esemeny Etruria gazdasagi es politikai hanyatlasanak kezdetet jelentette. Miutan az etruszkok elvesztettek a Tirren-tenger feletti uralmat, hatterbe szorultak a gorog vilaghoz f?z?d? kereskedelmi es kulturalis kapcsolataik teruleten is. Ez a teny a m?veszetek es a kezm?ves mestersegek alakulasara is jelent?s hatassal volt. A valsag f?kepp a deli, tengerparti varosokat erintette; a bels? teruletek es a Po -videk telepulesei ezzel szemben gyors fejl?desnek indultak.

Ket adriai kikot?n, Adrian es Spinan keresztul uj utvonal jott letre Gorogorszag fele. Az i. e. 4. szazad folyaman Etruria gazdasaga ismet meger?sodott E jelenseg hattereben az allt, hogy a foldeket ujra m?veles ala vontak, es megszilardult az uj, foldbirtokos arisztokracia. Ez a felviragzas tukroz?dik a vallasi epiteszet megujulasaban es a szobraszat, a sirfesteszet, valamint az agyagm?vesseg fejl?deseben is.

A hellenisztikus korszak (i. e. 320?27) [ szerkesztes ]

Az i. e. 4. szazadtol Roma egyre hatarozottabban avatkozott be Etruria ugyeibe, egyes varosok ellen haborut vivott, masokkal szovetsegre lepett, gyarmatvarosokat alapitott. I. e. 396-ban a romaiak elfoglaltak Veiit, es leromboltak a varost. Hosszu kuzdelem utan az i. e. 2. szazadban Etruria teljes egeszeben a romaiak kezere kerult. A szazad vege es az i. e. 1. szazad koze es? korban Etruria fokozatos romanizacion ment keresztul. Am az etruszkok nyelvuket es kulturajukat meg sokaig megtartottak. I. e. 90-t?l ? amikor a romai polgarjogot kiterjesztettek az italiaiakra ? a latin lepett az etruszk nyelv helyebe. Ez lenyegeben az etruszk civilizacio alkonyat, veget jelentette.

A kezm?vesek ebben a korban uj technikakat, technologiakat alkalmaztak, s gyakran mar a sorozatgyartassal egyenertek?en allitottak el? termekeiket; ez tortent az agyagm?vesseg, a tukorkeszites es a bronzm?vesseg teren is. Ami az epiteszetet illeti, az i. e. 2. szazadban szamos uj kozepulet ? f?kent vallasi celu epulet ? szuletett, erre utalnak a fennmaradt terrakotta templomdiszit? elemek is. A bronz nagyszobraszat alkotasaira is hatott az uj kulturalis legkor: tokeletesen beilleszkedtek az ugynevezett ?kozep-italiai" portrem?veszet iranyzataba.

Etruszk varosok [ szerkesztes ]

A hagyomany szerint Etruria terulete 12 varos kozott oszlott meg. Az Etruszk Liga (Dodecapoli) varosai:

• Tarquinii ( Tarquinia ),
• Caere vagy Cisra ( Cerveteri ),
• Vulci (Volci),
• Populonia
• Volsinii ( Bolsena vagy Orvieto ),
• Vetulonia ,
• Clusium ( Chiusi ),
• Perusia ( Perugia ),
• Arretium ( Arezzo ),
• Cortona ,
• Volterra ,
• Veii (Veio).

Tovabbi etruszk eredet? varosok, a teljesseg igenye nelkul:

• Eszak-Italiaban: Mantua Mantova , Atria, Spica, Felsina (kes?bb Bononia, majd Bologna ), Gubbio , Bevagna , Bagnoregio
• Del-Italiaban: Roma, Campeva, Capua , Salerno , Sorrento
• Korzikan : Alalia

Az etruszkok anyagi kulturaja [ szerkesztes ]

Az etruszkok a maguk koraban viragzo civilizaciot teremtettek az italiai felszigeten. Minthogy err?l eredeti korabeli irott dokumentumok nem maradtak fenn, es a gorog?romai leirasok ellentmondasosak, a legertekesebb forrast a regeszeti leletek nyujtjak.

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

Az etruszk kulturterseg ?slakossaganak alapvet? gazdasagi tevekenyseget a kivalo termeszeti adottsagokkal rendelkez? agrargazdalkodas. allattartas es foldm?veles jelentette (talajmin?seg, erd?boritottsag, klima, vizkeszletek). A korai (villanova) id?szakbol feltart regeszeti leletek tanusaga szerint kis, csaladi alapon szervez?d? falukozossegekben eltek. Az etruszk civilizacio kifejl?dese soran ez a ? tovabbra is meghatarozo ? gazdalkodasi ag a megjelen? varosi, illetve varosallamszer? tarsadalmi formacioba agyazodott be.

Keramiaipar [ szerkesztes ]

Ehhez a foldm?vel? gazdasagi aghoz szervesen es jellegzetesen kapcsolodik az agyag alapanyagra alapozodo keramiam?vesseg, kezm?ves ipar. Kezdeti termekei a Villanova-kultura asatasi teruleteir?l kerultek el?. Kes?bb, a tavolsagi kereskedelmi kapcsolatok kiepulesevel a keramiam?vessegre a magasabb fejlettseg? szintet kepvisel? gorog es kis-azsiai keramiam?vesseg gyakorolt kedvez? hatast. A kezdetben ennek hatasara megkezd?d? tipus-, forma- es diszites-masolassal parhuzamosan fokozatosan kialakult a sajatosan etruszk jellegzetesseget kepvisel? helyi keramiam?vesseg, amelynek legfejlettebb szintjet a buchero es a terra sigillata termekek kepviselik. Ezek, ? a leletek tanusaga szerint ? mar exporttermekkent el is terjedtek mas, korabeli kulturak teruleten (Kis-Azsia, Gorogorszag, Kozep-Europa) is.

Banyaszat [ szerkesztes ]

Italia teruletenek etruszkok altal lakott resze rendkivul gazdag banyakincsekben. Ez a termeszeti adottsag kepezte alapjat egyreszt a tavolsagi nyersanyag-kereskedelemnek (ercszallitas), masreszt az erre helyileg kialakult femolvasztasnak es femm?vessegnek.

Femm?vesseg [ szerkesztes ]

A helyi ercvagyon es banyaszata tette lehet?ve a helyileg kialakult, magas technologiai fejlettsegi, illetve m?veszeti szintet elert femm?vesseget (bronzm?vesseg: Cortona mellett talalt bronz csillar). ^[16] ami athuzodo hatast gyakorolt a romai korszak femm?vessegere is.

Tengerhajozas, tavolsagi kereskedelem [ szerkesztes ]

Az etruszk tarsadalom viragzo id?szakaban a Foldkozi-tenger nyugati medencejen bonyolodo kereskedelmi tengerhajozas birtoklasa harom hatalmi csoportosulas (punok, gorogok es etruszkok) folytonos hatalmi versengeset, haboruskodasat valtotta ki. A korszakrol szolo hagyomanyok az etruszkokat kivalo tengereszeknek emlitik. Sikeres id?szakukban a karthagoiak kozrem?kodesevel visszaszoritottak a sziciliai es del-olaszorszagi gorog gyarmatvarosokat, majd a terseg a karthagoiak, kes?bb pedig Roma fennhatosaga ala kerult. Ezert az etruszkoknak ? eszakkeleten at ? uj kereskedelmi utak kiepitesevel kellett az egeikum fele iranyulo kereskedelmuket biztositani.

Epiteszet [ szerkesztes ]

Italia korai torteneteb?l ? beleertve a protoetruszk es etruszk id?szakot is ? a regeszeti feltarasok felszinre hozott leletanyagai alapjan a kovetkez? f?bb, korabeli epiteszeti feladatok emelhet?k ki:

• a lakas, lakoepuletek, beleertve az alsobb nepreteg egyszer?, tomegszer? lakasigenye, valamint az osszetett funkcioju es diszes kivitelezes?, fels?bb nepreteget kielegit? villaepiteszet
• a ritualis- es kommunalis funkciokat kielegit? epiteszet, kiemelve a templom-epiteszetet
• a halottkultusz epiteszetet, beleertve az egyszer?, tomegszer? sirepiteszetet, valamint a diszes es szerkezetileg osszetett, esztetikailag is igenyes sirhelyek (epitmenyek, vagy katakombaszer? barlangok, es tumulusok, siregyuttesek)
• a kollektiv eletkorulmenyeket biztosito telepulesek ? kiemelten a varosok ? epiteszete (varosepiteszet)
• f?kent mernoki jelleg? epiteszet, beleertve a varoser?ditesek, illetve a kikot?epiteszet teruletet is.

A Villanova-kultura id?szakaban a nepesseg epiteszeti gyakorlata az elemi szallashelyek letesitesere iranyult, jellegzetes neolit-, illetve k?rezkori letesitmenyek formajaban. A kultura fejlettebb szintjen a kunyhokat felvalto epuletek formajara utalnak az urnasiros temetkezesek helyszineir?l nagy szamban el?kerul?, hazformaju bronz-urnak. Az etruszk epitmenyek leggyakrabban konnyen pusztulo anyagokbol (agyag, fa) keszultek, reszben ezert a tet? messze tulnyult a falakon, meg azert is, mert a hazak oldala mellett tartottak az allatokat, a t?zifat, es itt folyt a hazimunka egy resze. Kovet csak az alapozashoz hasznaltak.

A kifejlett etruszk kulturaban lakohazaikat tarka cserepekkel diszitettek, ezek egyszintes, szell?s epuletek voltak. Negyszogletes alaprajzuak, befele fordulva a faoszlopokkal korulvett, atriumszer? udvarra. A falak anyaga legtobb esetben agyag, hasonlo eljarassal epultek, mint a mi paticsfalu es dongolt falu hazaink. A padlo tisztitott agyagbol keszult. Az agyagt?zhelyet a szoba kozepen helyeztek el, a fust a tet?n megnyitott resen at tavozott. A tet?t terrakotta lapok boritottak, de voltak rajta vizkop?k , vesett figurak, k?lapok, szobordiszben vegz?d? nagy, henger alaku cserepek.

Az archaikus id?szaktol megjelen? ritualis epitmenyek, templomok, szentelyek tet?it es az oromfalat (akroterion) diszit? terrakotta szobrok anyaga viszont maradandonak bizonyult; Veiiben a Portonaccio-templomot az i. e. 6. szazad vegen mintazott etruszk Apulu (Apollo) es tobb mas mitologiai alak szobra diszitette.

Templomaik reszint a gorog templomokat utanoztak, de kialakult egy sajatos etruszk tipus is, amelyet nem ovezett oszlopsor. Egy- es haromcellas valtozata volt, attol fugg?en, hany isten reszere epitettek. Faoszlopos el?csarnokuk volt, s?t a teglafalakat is gerendakkal er?sitettek meg. Fabol keszult a mennyezet es a nyeregtet?. Az anyag gyengesege magyarazza, hogy az oromzat nem k?szobrokkal diszitett, hanem sima, festett, vagy domborm?ves terrakottalapok diszitettek.

Az 1966-ban inditott asatasokon Siena kozeleben, Poggio Civitate (Murlo) kornyeken feltart emlekek kozt egy hatalmas epulet allt, amelyet eletnagysagu ferfi es n?i szobrok, valamint allatfigurak diszitettek, es egy minden oldalan 60 m hosszu, colopfallal bekeritett udvar vett korul. (A ferfi figurak nemelyike nagy, a videkre jellemz? ?cowboykalapot” viselt).

Az etruszk kultura tovabbi fejl?dese soran kialakitotta a romai korban altalanossa valo lakasok, palotak iranyaba mutato atrium-udvaros epulettipust.

Az etruszk epiteszet bevezette es el?szeretettel alkalmazta az (al)boltozast , templomaiknal a nyeregtet?k hosszan csung? ereszepitmenyei pedig a gyenge ? vertfold, illetve patics ? szerkezet? falak vedelmet szolgaltak. A reneszanszban, es kes?bb a klasszicizmus idejen a dor oszlopnak nem a gorog, hanem az etruszk stilusu valtozata eledt ujja.

Varosepiteszet [ szerkesztes ]

A villanova-korszak altalanos faluszer? telepulestipusa fokozatosan differencialodott, s folyamatosan kivaltak a ? vezet? politikai es gazdasagi szerephez juto ? varosszer? (varosodas folyamata) telepulesek, majd letrejonnek a varosallamok . A legfontosabb etruszk varosok az i. e. 7. szazad kozepen mar leteztek. Az eszaki korzet f?varosava a villanovai kulturahoz tartozo regi kozpontot, Bolognat (etruszk neven Felsinat) tettek meg, es a Reno partjan megalapitottak Marzabottot . Keleten, az Adria partjan Ravenna , Rimini (regi neven Ariminum) es Spina folytatott kereskedelmet Isztriaval (az okori Istraval) es a dalmaciai gyarmatokkal.

Az etruszkok megjelenese el?tt Roma jelentektelen falvak egyuttese volt. A hagyomany szerint az etruszkok uralma alatt szulettek meg az els? varosi epitmenyek, koztuk a Capitolinus -domb koruli fal es a Cloaca Maxima (nagycsatorna).

A varosok ? mint tomorebb beepitettseg? es s?r?bben lakott tersegek ? kialakulasa szuksegesse tette a varosok tervezesenek gyakorlatat. A mai Bologna kozeleben, Marzabottonal i. e. 500 korul epult varos maradvanyai bizonyitjak, hogy az etruszkok az els?k kozott voltak a Foldkozi-tenger medencejeben, akik terveztek varosaikat. A varosok szerkezete egymasra mer?leges tengelyekre epult, amelyeket a negy f? irany fele tajoltak. A varos kozeppontjaban egy oszlop allt, egy iranypont, amelynek fontos ritualis szerepe lehetett. A f?utak 15 meter szelesek voltak, a mellekutak 5 meter szelesek. Az utak a varost lakoszigetekre osztottak, egy lakoszigeten tobb haz allt. A hazak el?tt vizelvezet? arkok huzodtak. Az utca fele es? szobakat uzletnek hasznaltak. A varosokat szilard, er?s falakkal vettek korul. Kijeloltek az eszak?deli f?utcat, amelyet kelet?nyugati mellekutcak kereszteztek. Ezt a mintat tukrozi a romai katonai taborok es uj varosok epiteszete, s?t sok mai europai varos is.

M?veltseg [ szerkesztes ]

Az etruszk nyelv es iras [ szerkesztes ]

B?vebben: Etruszk nyelv es etruszk abece

Meg soha annyi probalkozas nem volt egy nyelv nyelvcsaladba sorolasara, mint az etruszk eseteben, de mind hiaba. Az irast sem sikerult teljesen megfejteni, a szovegek rovidsege miatt. A jelenlegi ismereteink szerint annyi biztosnak t?nik, hogy nem indoeuropai nyelvr?l van szo.

A nyelvemlekek szama kozel tizenharomezer, de a legtobb nehany szavas sirfelirat. A leghosszabb szovegeket egy Firenze kozeleben megtalalt bronztablan es egy mumia bepolyalasahoz hasznalt vasznon talaltak (ez a hires etruszk vaszonkonyv). Amikor 1964 -ben megtalaltak a pyrgi lemezeket, felcsillant a remeny, hogy talan megvan a rosette-i k?hoz hasonlo kulcs a nyelv megfejtesehez. Az aranylemezeken ugyanis etruszk iras mellett foniciai feliratot is talaltak. Am kiderult, hogy a ket szoveg nem tukorforditas, inkabb a tartalmuk azonos, mivel a ket nyelv elter? eredet?, es mas folepites? a nyelvtana. A meglev? tampontok alapjan sikerult nehany szo megfejtese, peldaul az istenek nevei vagy a t?szamok. Korabban bizonyosnak latszott, hogy az etruszk nyelv, amely egyetlen altalunk ismert Foldkozi-tenger videki nyelvhez sem hasonlit, leginkabb a mai alban nyelvvel rokonithato. Ezt a teoriat azonban nemregiben egy Munchenben megvedett egyetemi habilitacioban sikeresen megcafoltak.

Jobbrol balra olvasando irasuk parhuzamosan fejl?dott a gorogok nyugati irasvaltozataval ? napjaink egyik erdekes vitaja, hogy az irast ki kit?l vette at: a gorogok az etruszkoktol, vagy az etruszkok a gorogokt?l? Az elteres tobb bet? eseteben szamottev?. Az etruszkok hangkepzesenek sajatossaga lehetett, hogy nem voltak olyan zonges massalhangzoik, mint peldaul: d, g, es hogy nem tettek kulonbseget a zarhangok kozott, valamint az is hogy az etruszk iras jelent?sen instabil volt (peldaul: a k hang jelolesere harom bet?t hasznaltak: c, k, x), es kimaradt abecejukb?l az o bet? is. A gorogok egyebkent igen koran kerultek kapcsolatba az etruszkokkal, akikt?l peldaul a vazam?veszetet is atvettek, es m?veszi tokelyre vittek.

A latin iras kialakulasanak mintegy 40, tudomanyosan elfogadott teoriaja kozul a legismertebb szerint a latin iras is az etruszk abece atvetelen alapul, es az ott hianyzo, de a latin nyelvben nelkulozhetetlen bet?ket a romaiak a del-italiai gorog telepesekt?l vettek at.

Vallas [ szerkesztes ]

Hitvilaguk szorosan kapcsolodott a gorogokehez. Delphoiban tobb etruszk varosnak is volt kincseshaza.

Eredetileg legfontosabb istenuk es ved?szentjuk Voltumna, a foldistenn? volt. F?isteneik ket harmas egyseget alkottak; a fold feletti vagy egi harmas: Tin vagy Tinia vagy Aita ( Jupiter ), Uni ( Iuno ), es Menerva vagy Menrva ( Minerva ); az alvilagi harmas: Ceres , Libera ( Proserpina ) es Liber ( Bacchus es Pluto vonasaival). Mas isteneik is voltak, mint Apulu ( Apollo ), Ani ( Ianus ), Turms ( Mercurius ), Turan ( Venus ), Maris ( Mars ), Charun ( Charon ), es Vanth, a sorsszer?seg szarnyas, n?i szelleme.

Az etruszk vallasban fontos szerepet jatszottak azok a teremtmenyek, amelyek kozvetitettek az emberek es az istenek kozott. Demoni lenyek, amelyek felbukkannak az emberek kozott, es megvaltoztatjak a sorsukat. Kulonboz? alakuak, legtobbszor finom, elegans n?k szarnyakkal. Az etruszkok ismertek a gorog nimfakhoz hasonlo lenyeket, amelyeknek nevuk lasa volt. A Tages nev?, aggastyani bolcsesseggel megaldott kisfiu tanitotta meg a vallas alapelveit, es Vegove lasa nyilatkoztatta ki azokat a szabalyokat, amelyek szerint a villamokbol lehet josolni. Jellegzetes peldaja a demonologianak Tuchulcha, a szornyeteg, amelynek cs?re, ragadozomancsa, hegyes fule, hatalmas szarnya van, fegyverei pedig kigyok.

Az etruszk vallas fontos eleme volt a joslasi szertartas. Minden fontosnak tartott cselekedet el?tt josoltatni kellett, ehhez egy meghatarozott teret jeloltek ki, amelyet archaikus latin nyelven templomnak neveztek. A szo jelenteset kes?bb a szentelyekre is kiterjesztettek. A joslasban a villamokat, a madarak roptet es az aldozati allatok bels?seget ertelmeztek. A romai vallasban ugyancsak ismertek ilyen szertartasokat vegz? papokat .

A vallasi elet kozpontja a Fanum Voltumnae-nak nevezett jokora meret? kegyhely, ahol Titus Livius irasai alapjan evente ossze gy?ltek az etruszk varosok eloljaroi, hogy imadkozzanak az istenekhez, es egyuttal tarsadalmi es katonai kerdesekr?l is tanacskoztak. Ez a kozpontot Orvieto varos tersegeben, 2000-ben fedeztek fel ^[17] vagy a 2002-ben lefenykepezett, s azota ismet lezart ?Baia” initiacio-barlang ^[18]

Halottkultusz

Az etruszk m?veszet kialakulasa es fejl?desenek vazlata [ szerkesztes ]

Ahogyan az etruszk tortenelem es anyagi kultura emlekei sorra felszinre kerulnek, majd azokat regeszek, torteneszek, m?veszettorteneszek vallatora fogjak, a korabbi csak altalanosan etruszk stiluskategoriaba sorolt alkotasok alapjan egyre hatarozottabban rajzolodik ki a tulajdonkeppeni etruszk civilizacio m?veszetenek fejl?desi folyamata, figyelembe veve az egyes korszakok technikai technologiai adottsagait es az akkor el? regionalis es nagytersegi (pl. kereskedelem) hatasokat is. E tekintetben uttor? jelent?seg?nek tekinthet? a magyarorszagi m?veszettorteneti szakirodalom ( F?niciai es etruszk m?veszet ? lasd a szakirodalomban) fejl?desleiro- es kategorizalo vazlatos kiserlete:

• Lasd meg: Etruszk m?veszet

Villanova-kor (i. e. 900?720)

• Vilagi epiteszet: zsuptet?s kunyhok.
• Halottkultusz: hamvasztasos temetkezes, kis meret? aknasirok a kett?s kup, illetve kunyho alaku hamvvedrek szamara; az i. e. 8. szazad folyaman lassan atveszi a helyet a godorsirokba torten? elhantolas.
• Diszit?m?veszet: a m?veszetben es a kezm?vessegben geometrikus diszit?motivumok, keves narrativ jelenet, illetve emberabrazolas.

Orientalizalo kor (i. e. 720?580)

• Vilagi epiteszet: megjelenik a falazott haz, csereptet?vel; a ?dinasztikus" palota szuletese;
• Az els? vallasi jelleg? epuletek.
• Sirepiteszet: kamrasirok tumulussal.
• A sirfesteszet szuletese: Veiiben , Caereben es Tarquiniaban .
• Szobraszat: az etruszk monumentalis k?szobraszat szuletese,
• Ertekes targyak behozatala a Kozel-Keletr?l es a hallstatti teruletr?l, keramiaimport Korinthoszbol es Gorogorszag keleti reszer?l (ez osztonzest ad a hazai hasonlo termekek letrehozasara). A gorog mintakat utanzo helyi termekek letrejotte.
• A bucchero-keramia szuletese.
• az etruszko?korinthoszi keramia .
• Femm?vesseg: Az els? etruszk otvosmunkak.
• A szumposzion es a lakoma gorog modelljenek atvetele.

Archaikus kor (i. e. 580?480)

• A varosias civilizacio kifejl?desenek velejarojakent az urbanisztikai tervezes megjelenese es elterjedese a varosokban es a nekropoliszokban .
• Vilagi epiteszet: varosved? falak epitese.
• Vallasi epiteszet: A templom, mint epulettipus megjelenese.
• Sirfesteszet: Tarquiniaban
• A templomi terrakotta-plasztika es a k?szobraszat fejl?dese.
• Fekete es voros salakos kelet-gorog es attikai keramiak behozatala.
• Az etruszko?korinthoszi es a buchero keramia tovabbi fejl?dese, majd elt?nese.
• A feketealakos etruszk keramia szuletese.
• Bronztargyak, triposzok gyertyatartok, thumiaterionok, kismeret? szobrok
• A Veii Vulcat Romaba hivjak, hogy elkeszitse a capitoliumi Jupiter-templom diszitmenyeit.

Klasszikus kor (i. e. 480?320)

• A nemzetkozi politikai korulmenyek alakulasanak hatasara az attikai keramia behozatalanak visszaszorulasa Etruriaban.
• Vilagi epiteszet: uj varosfalak.
• Vallasi epiteszet: nagy templomok epitese (i. e. 6. szazad).
• Sirepiteszet: kamrasirok parkanyokkal es fulkekkel.
• Sirfestmenyek: Tarquiniaban, Volsiniiben , Vulciban .
• A klasszikus gorog szobraszat hatasa alatt allo terrakotta templomdiszit? elemek kifejl?dese.
• A monumentalis bronzszobraszat kifejl?dese: a Todi Mars es az Arezzoi Khimaira (i. e. 5. szazad vege).
• K?szarkofagok (i. e. 4. szazad).
• Vorosalakos es felulfestett vorosalakos keramiaedenyek (i. e. 4. szazad).

Hellenisztikus kor (i. e. 320?27)

• Vilagi epiteszet: varoskapuk. A korabban jelzett lakohaz-fejl?desi folyamat.
• Vallasi epiteszet: akropoliszok es templomok ujjaepitese.
• Sirepiteszet: dongaboltozatos sirok; kockasirok; templomsirok.
• Sirfestmenyek: Tarquiniaban, Chiusiban, Populoniaban.
• A kozep-italiai portrefesteszet elterjedese.
• A patetikus pergamoni iranyzat hatasa a terrakotta templomdiszitmenyekre.
• A figuralis keramia elt?nese, a fekete- es ezustmazas keramia szuletese.
• Bronzszobraszat: romanizacio (Szonok).

Nehany kiemelt jelent?seg? m?veszeti ag [ szerkesztes ]

Szobraszat [ szerkesztes ]

A sirokban elhelyezett szarkofagok az etruszk szobraszat legragyogobb fejezetet alkotjak. A korai szarkofagok egetett agyagbol keszultek, kes?bb megjelent a faragott k?. Az etruszk m?veszek a valosagh? abrazolasra torekedtek. Az elhunytat a szarkofag fedelen fekv? helyzetben abrazoltak, vagy felkonyokre tamaszkodva, mint a hires cerveterei hazaspar . Az i. e. 5. szazadtol a szarkofagok vagy urnak oldalat domborm?vekkel ekesitettek.

A templomok teljes szobordisze is agyagbol keszult. A diszit?jelleg? alkotasok kozul kiemelkedik az 1916-ban megtalalt veii templom szoborcsoportja, amely az i. e. 6. szazadban keszult, es Apollo es Heraklesz harcat abrazolja. Az agyagszobraszat mellett a bronzszobraszat is megjelent. Hires az ikreket szoptato n?stenyfarkas bronzszobra, amely a Capitoliumon talalhato capitoliumi farkas neven is ismert. Az ikrek alakjaival a reneszansz koraban egeszitettek ki.)

Festeszet [ szerkesztes ]

Az etruszk fest?m?veszet alkotasait is a sirok ?riztek meg. Az id?k folyaman a felfedezett festmenyek jo resze elpusztult, sokat mar csak masolatokbol, leirasokbol ismerunk. A sirokban kozvetlenul a tapasztott falra vagy a sziklakra festettek tempera -technikaval, mashol fresko -technikat is alkalmaztak. Az alakok korvonalat felrajzoltak, majd a korvonalak kozet elenk szinekkel toltottek ki. Gorog mintakat kovettek, de az alkoto nem torekedett a modellje anatomiailag pontos visszaadasara. Szemmel lathatolag oromuket leltek a mindennapi tevekenysegek reszletes, aprolekos abrazolasaban. A legregibb egyuttest a veii Campana-sirban talaltak, kb. az i. e. 6. szazad elejen keletkezett, de mara mar elt?nt.

Az etruszk eletfelfogas dinamizmusa a festeszetben fejez?dott ki a legszabadabban. Abrazoltak birkozo atletakat, lakoma- es tancjeleneteket, haborujeleneteket eppugy, mint tulvilagi lenyeket.

Iparm?veszet [ szerkesztes ]

Az etruszk iparm?veszet jelkepe lehetne a ragyogo fekete cserep, a bucchero. A nev a spanyol bucaro szobol szarmazik, es egyfajta sotet prekolumbianus edenyt jelol. Sok felteves szuletett arrol, hogyan keszitettek az etruszkok ezeket a fekete agyagedenyeket. Sokan valamilyen anyagra gondoltak, amit az agyagba kevertek: szenre , manganra , novenyekre. A kerdes megoldasat valoszin?leg a kiegetesi technikaban kell keresni. Ugy raktak meg a tuzet, hogy er?sen fustoljon, igy elertek, hogy az agyagban lev? voros vas-oxid atalakuljon mas, fekete szin? oxidda . Nemelyik bucchero edenyen fel lehet fedezni a helytelen kiegetes kovetkezteben letrejott vorhenyes foltokat.

Az agyagmazas, fekete edenyek a 7. szazadban bukkantak fel, es gyorsan hatalmas sikert ertek el. A ragyogo (fenyes felulet?) edenyek hasonlitottak a femedenyekre, sokkal olcsobban tettek lehet?ve ugyanazt az eleganciat. F?leg asztalnem?kent hasznaltak. Cerveteri volt a buccherogyartas kozpontja, de gyartottak edenyeket Veiiben es Vulciban is. A 7-6. szazadban keszultek a legjobb min?seg?ek: vekony faluak, karcolassal diszitettek, egyenletesen melyfekete szin?ek. Kes?bb a termekek eldurvultak, szinuk gyakran szurkes, megjelent a domborm?vekkel diszitett vastag falu keramia. A buccherot az i. e. 5. szazadban kiszoritotta az ujonnan megjelent fekete mazas edeny.

Szamos hasznalati targy keszult bronzbol, m?veszi szinvonalon (peldaul bronztukrok). A femedenyeket gyakran trebelessel diszitettek. Otvosm?veszetuk reven kiemelkedtek az okor nepei kozul. Sajatos diszitesi technikat alkalmaztak: a kikalapalt aranylapon apro aranygombocskekkel alakitottak ki a kepet, ornamenseket , figuralis abrazolasokat. Elefantcsontbol is keszitettek diptichonokat .

Lovassportok [ szerkesztes ]

A sirfreskok arrol tanuskodnak, hogy az etruszkok szenvedelyes fogathajtok (ketkerek? kettes-, es harmasfogat) es tehetseges lovasakrobatak voltak. A Chiusiban talalt festmenyeken abrazolt fogatoknak majdnem a fele harmasfogat (triga). Lucius Tarquinius Priscus honositotta meg a fogathajtast Romaban. A Mars-mez?n, a Tiberis partjan letesitett Trigariumban gyakoroltak a harmasfogathajtok. ^[19]

Az etruszkok kulturalis oroksege [ szerkesztes ]

Az etruszk kultura egyik alapvet? forrasa volt a romai civilizacionak , kialakulasanak; az epiteszett?l a varostervezesig, a vallastol az irasbelisegen at az allamszervezetig az elet csaknem minden teruleten megalapozo el?futaranak tekinthetjuk, s nyomai a birodalom elete soran vegig felfedezhet?k.

A romai tortenelem els? azonosithato alakjai a Tarquiniib?l szarmazo etruszk kiralyok. Gaius Maecenas , Augustus csaszar bizalmasa es a romai m?veszek tamogatoja, mecenasa etruszk szarmazasu volt.

Claudius csaszar szivesen foglalkozott az etruszk tortenelmi, vallasi emlekek felkutatasaval. Valoszin?leg az utolsok egyike volt, akik meg beszeltek az etruszk nyelvet.

A romai kor technikai es m?veszeti gyakorlatanak a helyi adottsagok felhasznalasahoz figyelembe vetelehez szinte el?rendez? modszert es gyakorlatot nyujtott. Ugyanakkor ? napjainkban mar ez egyre inkabb nyilvanvalova valik ? onmaga is onallo kulturanak, civilizacios szintnek tekinthet?.

Ismert etruszk szarmazasuak [ szerkesztes ]

• Publius Vergilius Maro romai kolt?
• Gaius Maecenas romai politikus, irodalmar
• Marcus Salvius Otho romai csaszar

Etruszk emlekek f?bb kiallitohelyei [ szerkesztes ]

• Roma: Museo Nazionale di Villa Giulia
• Roma: Diocletianus termai ? Museo Nazionale Romano e delle Terme
• Vatikan: Vatikani Muzeum ? Museo Gregoriano Etrusco (Gregorian-etruszk Muzeum)
• Firenze: Regeszeti Muzeum
• Bologna: Museo Civico
• Tarquinia: Museo Nazionale
• Ferrara: Museo Nazionale
• Volterra, Museo Guarnacci
• Orvieto: Museo Faina
• Chiusi: Museo Nazionale
• Parizs: Louvre
• Parizs: Biblioteque Nationale
• London: British Museum
• Koppenhaga: Glyptothek
• New York: Metropolitan M?veszeti Muzeum
• Berlin: Pergamonmuseum
• Budapest: Szepm?veszeti Muzeum
• Leyden: Rijksmuseum

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok es irodalom [ szerkesztes ]

Alapforrasok [ szerkesztes ]

• Stefano Giuntoli ? Tatiana Pedrazzi: Foniciai es etruszk m?veszet ? Corvina K. Budapest, 2008 ? ISBN 978-963-13-5689-2
• Massimo Pallottino : Az etruszkok (b? szakirodalommal es kiegeszit? tanulmanyokkal) ? Gondolat K., Budapest, 1980 ? ISBN 963-280-746-4
• Luca Mazetti: ROM (p. 74: Das Nationale Etruskermuseum Vila Giulia es p. 86: Die Diokletiansthermen) ? 2003, Roma, Ed. Electa ? ISBN 88-370-2070-8
• ↑   Heurgon: Heurgon, Jacques . Daily Life of the Etruscans . London: Phoenix Press (2002). ISBN 1 84212 592 3  
• A. M. Liberati ? F. Bourbon : Az okori Roma (p. 20?58.) ? Officina K., Budapest, 2006 ? ISBN 963-9705-02-0
• T. Cornell ? J. Matthews : A romai vilag atlasza (p. 17?23.) ? Helikon K., Budapest ? ISBN 963-208-626-0
• Enciclopaedia Britannica Hungarica CD vers. 2005
• ↑   Jacobi: Bernhard Jacobi: Templomok es palotak: Seta elsullyedt varosokon keresztul. Budapest: Gondolat. 1966.  

Tovabbi forrasok es irodalom [ szerkesztes ]

• Massimo Pallottino ? G. A. Mansueli : Popoli e civilta dell'Italia antica(1?7 kotet) ? Roma, 1973?1978
• Gallus S. : Olaszorszag ?indogermanizalodasa” es a Karpat-medence ?stortenete (p. 52?61.) ? Arch. Ert., 1944?45
• Altheim F. : Italia es Roma (p. 3?24.) ? 1937, Pannonia, 3.
• Marton L. : A korai La Tene-kultura Magyarorszagon ? 1933. Arch. Hung., 11.
• Szerk. Aradi Nora : A m?veszet tortenete: Az antik vilag (p. 189?210.: Az etruszk m?veszet ) ? Bp. 1986. Corvina K. ? ISBN 963-13-2247-5
• A regeszet nagy pillanatai : Az etruszkok es a romaiak, Magyar Konyvklub
• Keki Bela : Az iras tortenete ? Bp. Gondolat K. ?
• Kovacs Istvan: Etruria penzrendszere. Erdelyi Muzeum, 4. (26). evf. 2. sz. (1908) 115?117. o. arch ISSN 1453-0961 Hozzaferes: 2010. december 19. PDF-formatum

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A titokzatos etruszkok (egy nagyon jo angol nyelv? weblap)
• Roma korai tortenelme, legendai, het kiralyanak felsorolasa (angol)
• Etruscan (angol nyelven). [2008. januar 24-i datummal az [ eredetib?l] archivalva]. (Hozzaferes: 2009. szeptember 3.)
• A 12 etruszk varos
• Az etruszk nyelv
• A vatikani muzeum etruszk kincseket bemutato honlapja
• A Sulinet etruszkokkal foglalkozo oldala
• A pyrgi lemezek (nagy felbontasu)
• ↑   Kenedine: Kenedine Szanto, Livia. Az etruszkok nyomaban . Budapest: Corvina (1977). ISBN 963 13 1059 0  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Etruszk m?veszet
• Etruszk abece
• Etruszk naptar
• Etruszk nyelv
• Pontuszi vazak
• Romai Birodalom